A bírói indokolások színvonalának mérése

Az MTA TK Jogtudományi Intézete és a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karának közös projektje

 

 

Projektösszefoglaló letöltése

Az elmúlt években Európa szerte számos próbálkozás irányult arra, hogy az igazságszolgáltatás minőségét valamilyen módon mérhetővé, összehasonlíthatóvá tegyék. E törekvések során számos külső (a bírósági rendszerbe vetett közbizalom, a bíróságok elérhetősége, a peres eljárások költsége stb.) és külső (az eljárások időtartama, az eljárások tisztességessége, a bírósági rendszer átláthatósága és számonkérhetősége stb.) szempontot figyelembe vettek, azonban az egyik legfontosabb területen, a bírói érvelés színvonalának értékelésében nem tudunk elfogadott, bevett módszerről.

A téma tudományos jelentőségét az adja, hogy ha sikerül kidolgozni egy megbízható minőségbiztosítási szempontrendszert, az „demisztifikálhatja” a jogi érvelésre vonatkozó elméleti tudásunkat. Segítene egyértelműsíteni a „bírói bölcsesség” nehezen megragadható fogalmát, és a bírói döntés helyességének ismérveihez is közelebb kerülnénk. Elképzelhető az is, hogy az ilyen irányú kutatás a jogról való gondolkodásunkra is hatással lehet.

Gyakorlati relevanciát ad a projektnek, hogy úgy tűnik: az igazságszolgáltatás nem fogja „megúszni” valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését – ahogyan egyre több professzionális értelmiségi tevékenységgel szemben is megjelenik ez az igény. Ehhez nem elég csupán közelítő paramétereket kidolgozni (pl. megváltoztatott ítéletek száma, tárgyalási napok mennyisége, befejezési arányok stb.). Fontos, hogy ebben a rendszerben szerepeljenek az érvelés minőségét is érzékelhetővé tevő mutatók. 

A kutatás keretében a következő kérdésekre keressük a választ: Mitől minősül helyesnek a bírói érvelés? Fel lehet-e tenni egyáltalán általánosságban az előbbi kérdést? Megfogalmazhatók-e ezek a követelmények jogi dokumentumokban? Ha nem, akkor milyen egyéb módon lehetne érvényesíteni ezeket? Milyen módszereket alkalmaztak eddig a bírói érvelés minőségének ellenőrzésére? Inkább a „peer review” rendszer dominál, vagy egzakttá próbálják tenni a minőségellenőrzést? Vagy a két módszer kombinációját használják? Figyelembe vehetnek-e a bírák jogon kívüli szempontokat is? Milyen a bíráktól elvárható szerepfelfogás: a „törvényhozó szája”, igazságtevő, mediátor, jogvédő vagy valami más?

A kutatási projekt első lépéseként konferenciát szervezünk a Debreceni Egyetemen, ahová a témában jártas neves szakembereket hívtunk meg azzal a céllal, hogy létrehozzunk egy európai kutatói hálózatot. Ez a hálózat európai léptékkel mérve is jelentős eredményt érhet a vizsgált területen.

A konferencia tervezett időpontja és helyszíne: 2014. november 28-29., Debrecen, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara

Nyitó előadás:

Zenon Bankowski (Edinburgh-i Egyetem, Egyesült Királyság,) – a bírói érvelés minőségének mérhetőségéről

Tematikus előadások nagyobb európai jogi kultúrák szerinti bontásban:

Markku Kiikeri (Lappföldi Egyetem, Finnország) – Skandinávia

Francesco Contini (Igazságszolgáltatási Rendszerek Kutatóintézete, Olaszország) – Olaszország

Arthur Dyevre (Leuveni Katolikus Egyetem, Belgium) – Franciaország

Gar Yein Ng (független kutató, Egyesült Királyság) – Egyesült Királyság

Norman Weiß (Potsdami Egyetem, Nemetország) – Németország

Zdeněk Kühn (Prágai Károly Egyetem, Csehország) – Kelet-Közép Európa

Kerekasztal-beszélgetés a bírói tevékenység mérhetőségének általános módszertani problémáiról

Résztvevők: Badó Attila (Szegedi Egyetem, Magyarország), Philip Langbroek (Utrechti Egyetem, Hollandia), Fleck Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyarország), Nicolaas Bel (Európai Bizottság, részvétele megerősítésre vár)

A részletekért látogasson el a http://jog.unideb.hu/kutatasaink/nemzetkozi-konferenciak lapra.

A konferenciafelhívás ide kattintva letölthető. 

 

Kutatásvezető: Bencze Mátyás

 

Vissza az előző oldalra