Kutatási kérdés

Ebben a kutatásban azt vizsgáljuk, hogy a Magyarországon végzett kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó, tág értelemben vett szabályozási keret milyen mértékben és módon internalizálta a felelős kutatás és innováció (responsible research and innovation – RRI) elvárását, illetve annak állapotára figyelemmel milyen, a szabályozási eszközöket érintő változtatásokra lenne szükség, illetve lehetőség.

Kutatásvezető: Varju Márton tudományos főmunkatárs

Előzmények

A felelős kutatás és innováció elvárása egy olyan megközelítés meghonosítását irányozza elő a kutatási és az innovációs tevékenységek körében, amelynek révén az érintett tevékenységek megtervezése és végrehajtása azok lehetséges következményeinek, illetve a velük szemben támasztott társadalmi elvárások értékelésével és figyelembevételével történik. Végső célja, hogy megerősítse a kutatási és innovációs tevékenységek lebonyolításának befogadó (inkluzív) jellegét és fenntarthatóságát (von Schomberg 2011 és 2013). Az RRI elvárja, hogy a kutatási és innovációs folyamatok egészében szoros együttműködés és intenzív párbeszéd alakul ki az érintett szereplők (kutatók, kutatásfinanszírozók, döntéshozók, gazdasági szereplők, állampolgárok, civil szervezetek stb.) lehető legszélesebb köre között, amelynek segítségével biztosítható, hogy maga a folyamat és annak eredményei jobban leképezik a kapcsolódó közösségi értékeket és szükségleteket, valamint a társadalmi elvárásokat. Gyakorlati megvalósítása például kölcsönös tanulási fórumok, etikai és más társadalmi kommunikációs platformok, illetve a tudományos eredmények társadalmi értékelését elősegítő eljárások felállításával történhet (Owen et al 2012 és 2013).

Az RRI internalizálásának, illetve kikényszerítésének egyik kiemelkedő eszköze a kutatási és innovációs tevékenységek tág értelemben vett szabályozása. Idetartoznak a köz (pl. jogszabályok, kutatásetikai szabályzatok, kutatásetikai állásfoglalások, a kutatástámogatási rendszerek feltételrendszerei stb.), a magán (pl. szerződések – kutatás-finanszírozási, felhasználási, egyéb szponzorációs –, felelős vállalatirányítási eszközök, önszabályozási eszközök stb.), valamint a vegyes (pl. együttszabályozási eszközök, többszereplős döntéshozatali fórumok, társadalmi felelősségvállalási programok stb.) szabályozási eszközök. Elviekben ezek segítségével (közreműködésével) biztosítható a) a kutatási és innovációs célkitűzések és a várt hatások felelős rögzítése, b) a kutatási és innovációs folyamatok nyitottsága a társadalmi igények és elvárások felé, valamint c) a kutatási és innovációs folyamatok működésének befolyásolására alkalmas társadalmi felelősségi keret bevezetése és követése. Nem kifejezetten jogi, illetve jogi jellegű szabályozásról van szó feltétlenül; maguk az általános RRI célkitűzések is rámutatnak arra, hogy azok megvalósítása szabályozásinak tekinthető eszközök, valamint megoldások sokféleségét igényli.

R. von Schomberg (2011), ‘Prospects for Technology Assessment in a framework of responsible research and innovation’ in: Technikfolgen abschätzen lehren: Bildungspotenziale transdisziplinärer Methode, pp. 39-61, Wiesbaden: Springer.

R. von Schomberg (2013), ’A vision of responsible innovation’ in Responsible Innovation, pp. 1-12, London: Wiley.

R. Owen et al. (2012), ’Responsible research and innovation: from science in society to science for society, with society’ 39(6) Science and Public Policy 751.

R. Owen et al. (2013), ’Developing a framework for responsible innovation’ 42 Research Policy 1568.

A kutatás keretei

A kutatás a magyarországi kutatás- és innovációs szabályozás jogi és nem jogi, köz, magán és vegyes elemeket tartalmazó szabályozási keretére terjed ki. Idetartoznak a kutatásszervezésre, kutatásfinanszírozásra, illetve magára a kutatások lebonyolítására vonatkozó jogszabályok, jogszabályi rendelkezések alapján vagy azoktól függetlenül elfogadott szabályzatok, szabályozási gyakorlatok, a magánszereplők saját szabályzatai és gyakorlatai, valamint a területen megkötött, elérhető szerződések rendszere. A szabályozási rendszer működtetésére és kikényszerítésére létrehozott intézményrendszer is kutatásunk tárgyát képezi.

A kutatás elsősorban a leggyorsabb fejlődést ígérő, (ezért) társadalmilag ellenmondásos tudományos kutatásokra és innovációs tevékenységekre fókuszál. A pályázó korábbi tapasztalataira is figyelemmel kiemelt szerepet kap a biotechnológia (humán, nem humán; orvosi, nem orvosi), illetve az információs technológia azon területei, amelyek az emberi tevékenység és a társadalom szervezésének megszokott kereteit alapvetően érintik. A kutatás rögzített területi hatálya következtében olyan konkrét területeket fogunk kiválasztani, amelyekben Magyarországon nemzetközi szinten is jelentős kutatási és innovációs tevékenység folyik.

Várt hatások

A kutatás eredményei rá fognak mutatni a hazai kutatás- és innovációs szabályozás átgondolást igénylő elemeire és konstrukcióira, valamint azok szükségességét is kihangsúlyozva, konkrét szabályozási/intézményi módosítási javaslatokat fog megfogalmazni mind a köz-, mind pedig a magánszektorban. Eredményei ráirányíthatják a döntéshozók és más releváns szereplők figyelmét az RRI megközelítés által megvilágított elvárásokra, kockázatokra, illetve lehetőségekre, ezzel is elősegítve a hazai RRI kultúra megerősödését különösen olyan tudományos kutatási és innovációs területeken, amelyekről Magyarországon nem folyt társadalmi diskurzus, vagy a lefolytatott diskurzus eredményeit nem csatornázták be a kutatási és innovációs folyamatokba.

Eredmények

A tervezett kutatás megvalósításától a következő eredmények várhatók:

1. átfogó ismeretek feltárása a magyar kutatás- és innovációs szabályozás RRI kompatibilitásáról;
2. átfogó ismeretek feltárása a vizsgált kutatási területeken alkalmazott, tág értelemben vett szabályozási gyakorlatokról;
3. az RRI mint releváns elvárási rendszer disszeminációja a magyarországi kutatási és innovációs szereplők között;
4. a fellelhető jó gyakorlatok alapján a hazai szabályozási keret, valamint a hozzá kapcsolódó szabályozási gyakorlatok korrekciójának lehetősége.

A kutatási eredményeket elsősorban nyilvános jelentésekben fogjuk közölni:

1. Az RRI meghonosulása a magyar kutatás- és innovációs szabályozásban (szabályozási térképezési jelentés);
2. A kutatási és innovációs szektor szereplőinek RRI várakozásai (kutatási jelentés);
3. A magyar szabályozási keretben meghonosítható jó/legjobb RRI gyakorlatok (kutatási jelentés).

A feltárt empirikus eredmények alapján két angol nyelvű folyóiratcikk megjelentetését tervezzük a releváns nemzetközi folyóiratokban.

A tevékenységek éves bontása

Figyelemmel a feladat terjedelmére és az annak végrehajtására fordítható erőforrásainkra, a kutatás időbeli lebonyolítása a következőképpen alakul.

2018–2019

• 1–6 hónap: a szabályozási keret elemeinek összegyűjtése és elsődleges elemzése
• 1–6 hónap: a jó RRI gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése
• 6–12 hónap: interjúk segítségével a releváns szabályozási gyakorlatok, illetve a releváns szereplők RRI várakozásainak összegyűjtése (első szakasz)
• 6–12 hónap: az RRI hazai meghonosulásáról szóló szabályozási térképezési jelentés elkészítése (első szakasz)

2019–2020

• 1–6 hónap: interjúk segítségével a releváns szabályozási gyakorlatok, illetve a releváns szereplők RRI elvárásainak összegyűjtése (első szakasz)
• 1–6 hónap: az RRI hazai meghonosulásáról szóló szabályozási térképezési jelentés elkészítése (első szakasz)
• 6–12 hónap: az interjúk elemzése és az RRI várakozásokról szóló jelentés elkészítése
• 6–12 hónap: a jó RRI gyakorlatokra vonatkozó jelentés elkészítése és disszeminációja