A magyar jogrendszer állapota – 2015

 

A projekt célja, hogy tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekintse a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A jogászi tárgyalásmód rendszerint megelégszik a szabályozás dogmatikai nyelvezetű bemutatásával, mi azonban úgy véljük, hogy ez elégtelen a jogrendszer állapotának érdemi megértéséhez, ezért a társadalmi környezetet (lehetőleg statisztikai adatokkal alátámasztva), a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgáljuk. Arra biztatjuk szerzőinket, hogy a szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésre vonatkozóan a jövőre vonatkozó jóslásokat vagy legalábbis valószínűsítéseket is vegyenek be elemzésükbe, továbbá ahol szükségesnek tartják, ott javaslatokat is fogalmazzanak meg a változtatásra. Azt reméljük, hogy a mintegy harminc tanulmány által adott áttekintés egyaránt hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a gyakorlati jogászok munkájában és a közélet iránt érdeklődők számára is. Hagyományteremtő szándékkal először 2015 decemberében tesszük közzé a kötetet, amelynek felújított kiadásait a jövőben reményeink szerint mindig kétévente publikálnánk.

A fejezetek egy, maximum két szerzői ív terjedelműek. A szerzőket bátorítjuk a hagyományos jogászi stílustól eltérően az áttekintő szöveges vagy numerikus táblázatok, adott esetben grafikonok alkalmazására is. A szövegekről megjelenés előtt szeretnénk kéziratvitát is rendezni 2015. október 14-16-án, opponensek meghívásával (részletes program itt). A szerzőket arra is bátorítjuk, hogy egymással közvetlenül is egyeztessenek az átfedések elkerülése végett, de természetesen szerkesztőként mi is figyelni fogunk erre.

 

1. A jogrendszer környezete

Ezekben a fejezetekben olyan általános kérdésekre vagyunk kíváncsiak, amelyek a hazai jogászság horizontjáról rendszerint hiányoznak vagy ismeretük igencsak felületes. A fejezetek eltérő jellege miatt általános kérdőívet nem tudunk adni, csupán a kötet fent leírt általános céljaira utalni. Az egyes szerzőkkel a fejezeteket a fő irányokat illetően természetesen egyenként átbeszélnénk lehetőleg már a megírás előtt.

  • Jog és politika viszonya (Tölgyessy Péter)

  • Közpolitikai célok megjelenése a jogban (Gajduschek György, Nyircsák Adrienn)

  • A politikai pártok jogrendszerre vonatkozó ígéretei a 2014-es választások során (Gyulai Attila, Ságvári Ádám)

  • Jogtudat, értékvilág (Gajduschek György)

  • Jog mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája (Szalai Ákos, Jakab András)

  • A magyar jogi kultúra jellegzetességei összehasonlító perspektívából (Herbert Küpper)

  • Az EU joga mint a magyar jogrendszer kerete (Varju Márton)

  • Nemzetközi emberi jogok és a magyar jogrend (Uitz Renáta)

 

2. Szabályozások

Ezekben a fejezetekben a magyar jogrend utóbbi évekbeli változásait tekintjük át, a következő kérdések mentén: 1. Melyek voltak a legfontosabb tartalmi változások a szabályozásban? Történt-e változása a jogforrási hierarchiabeli elhelyezésben? 2. Mi volt a célja a változásnak? Amennyiben a hivatalosan hangoztatott célokon kívül más (nem hangoztatott) indok is szerepet játszott, kérjük, jelezze azt is. 3. Általában szakmai berkekben hogyan értékelik a nevezett célokat? 4. A célok elérése érdekében (függetlenül attól, hogy Ön a célokkal egyetért-e) hatékonyak-e a választott új szabályok? 5. A választott új szabályok összhangban vannak-e az új Alaptörvénnyel? 6. Az új szabályok összhangban vannak-e nemzetközi (kül. emberi jogi) és EU-jogi kötelezettségeinkkel? 7. Szükségesnek látja-e a szabályozás módosítását a közeljövőben, és ha igen, akkor mely pontokon és miért?

A kérdések egy része értelemszerűen nem alkalmazható minden egyes fejezetre, például az új alkotmányról szóló fejezetben az Alaptörvénynek való megfelelés értelmezhetetlen. Amennyiben valamely kérdésre adott válasz vitatott vagy vitatható, akkor a szerzőktől az összkép bemutatását kérjük a vitatott pontok kidomborításával, valamint a személyes álláspont (explicit) jelzését.

 

3. A jogrendszert működtető szervezetek

Ezekben a fejezetekben azt kérjük a szerzőktől, hogy egyrészről a szociológiai és gazdasági tényeket rögzítsék (létszám és rétegződés a szervezetekben, fizetésük, költségvetésük és annak megoszlása), az ezekre vonatkozó tendenciákat jelezzék (időbeli változások a számokban, illetve pl. fluktuáció mértéke). A vonatkozó joganyag megismétlésétől vagy összefoglalásától eltanácsoljuk szerzőinket, inkább a valós működésre vagyunk kíváncsiak, amelynek adott esetben természetesen magyarázója lehet a joganyag. Ugyancsak érdekelne minket a belső szervezeti kultúra, a társadalmi és a politikai kontextus, valamint a jelenlegi irányokból vélhető fejlődési irány. A kívánatos de facto működés és a tényleges de facto működés közti különbségek megvilágítása, továbbá ennek fényében módosítások javaslása (esetleg követendő külföldi minták nyomán) mind részét képeznék az elemzésnek. A javaslatok a jogszabályváltozásoktól a mentalitásbeli változásokon át a konkrét szervezési vagy financiális újításokig többfélék lehetnek. Általános szerkezetnek javasoljuk a következőt: 1) Annak bemutatása, vagy legalább felvillantása, hogy milyen kérdések vizsgálhatók (vagyis a nemzetközi irodalomban az adott szervtípus kapcsán milyen kérdéseket szoktak vizsgálni). 2) Ebből mi az amiről a hazai szakirodalomban szó esik (ez egyfajta tudományos önreflexióként képet ad arról, hogy mi mennyire tárgyalt), és ezekről a kérdésekről melyek a legfontosabb megállapítások (esetleg vitapontok). 3) Végül a szerző kiemel egy-két kérdést amellyel mélyebben foglalkozott és azt mélyebben elemzi. (Ez utóbbi lehetne a cikk harmada-fele.)

  • Bíróságok (Bencze Mátyás, Badó Attila)

  • Alkotmánybíróság (Gárdos-Orosz Fruzsina)

  • Ügyészség (Hack Péter)

  • Ügyvédség (Sulyok Tamás)

  • Központi államigazgatás (Hajnal György, Kovács Éva)

  • Centralizált helyi államigazgatás (Horváth M Tamás, Józsa Zoltán)

  • Helyi önkormányzatok (Pálné Kovács Ilona)

  • Ombudsman (Csink Lóránt)

  • Országgyűlés (Smuk Péter)

  • Bírósági végrehajtók és igazságügyi szakértők (Németh Gabriella)

  • Közjegyzők (Czoboly Gergely)

  • Rendőrség és büntetés-végrehajtás (Christián László)

  • Választási szervek (Bodnár Eszter)

 

4. Kihívások

Ezekben a fejezetekben a magyar jogrendszer legfontosabb átfogó problémáit tárgyaljuk végig: ezek egyrészt számos szervezetet érintenek, másrészt pedig krónikus betegségként évtizedes megoldatlan kérdésekről van szó. A szerzőktől azt kérjük, hogy egyrészt a problémát térképezzék fel (ahol van, ott empirikus adatot idézve vagy indexeket), fogalmakat tisztázzanak és lehetőség szerint a megoldási lehetőségekről is szóljanak (jogszabály-változások, mentalitásbeli váltások, financiális vagy szervezési kérdések).

  • Korrupció (Ligeti Miklós)

  • Jogérvényesítés és jogalkalmazás lassúsága (Czoboly Gergely)

  • Előkészítetlenség és utólagos hatásvizsgálat hiánya (Gajduschek György)

  • Értékkonfliktus(ok) és értékközösség(ek). Belpolitikai és európai perspektívák (Horkay Hörcher Ferenc)

  • Bizalom és jogkövetés (Boda Zsolt)

  • Jogbizonytalanság (Nagy Csongor István)

 

Függelék

A függelékben olyan írásokat helyezünk el, amelyek szükségesek a magyar jogrend helyzetének átfogó megértéséhez, de amelyeket a választott kötet-szerkezetben máshol elhelyezni nem tudtunk.

 

  • A magyar jogrendszer helyzete a különféle nemzetközi indexek fényében: módszertani problémák és tendenciák (Jakab András és Lőrincz Viktor)

  • A hazai jogtudományi karok és kutatóintézetek helyzete (Körtvélyesi Zsolt)

  • A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor, nem, világnézeti preferenciák (Fónai Mihály)

A kutatás szervezői és a tanulmánykötet szerkesztői: Jakab András és Gajduschek György.

 

A megjelent kötet anyaga