A magyar jogrendszer állapota

 Részlet a szerkesztők előszavából:

 „Ennek a kötetnek az a célja, hogy tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekintse a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A jogászi tárgyalásmód rendszerint megelégszik a szabályozás dogmatikai nyelvezetű bemutatásával, mi azonban úgy  véljük, hogy ez elégtelen a jogrendszer állapotának érdemi  megértéséhez, ezért a társadalmi környezetet (lehetőleg statisztikai adatokkal alátámasztva), a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgáljuk. Arra biztattuk ezért szerzőinket, hogy a szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésre vonatkozóan a jövőre vonatkozó jóslásokat vagy legalábbis valószínűsítéseket is vegyenek be elemzésükbe, továbbá ahol szükségesnek tartják, ott javaslatokat is fogalmazzanak meg a változtatásra. A szerzőket bátorítottuk a hagyományos jogászi stílustól eltérően az áttekintő szöveges vagy numerikus táblázatok, adott esetben grafikonok alkalmazására is. Azt reméljük, hogy a mintegy harminc tanulmány által adott áttekintés egyaránt hasznos lehet az egyetemi oktatásban, a gyakorlati jogászok munkájában és a közélet iránt érdeklődők számára is. Hagyományteremtő szándékkal először 2016-ban tesszük közzé a kötetet, amelynek felújított kiadásait a jövőben reményeink szerint mindig rendszeres időközönként publikálnánk. […]”

A teljes kötet letölthető anyaga

A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE (az egyes tanulmányok innen külön-külön is letölthetők):

Jakab András–Gajduschek György: Előszó

A kötet szerzői

I. A JOGRENDSZER KÖRNYEZETE

Tölgyessy Péter: Politika mindenekelőtt. Jog és hatalom Magyarországon

Gajduschek György: Közpolitikai célok megjelenése a jogban

Gyulai Attila–Ságvári Ádám: A politikai pártok jogrendszerre vonatkozó ígéretei a 2014-es választások során

Gajduschek György: Jogtudat és értékvilág – mint a magyar jogrendszer környezete

Szalai Ákos–Jakab András: Jog mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája

Herbert Küpper: A magyar jogi kultúra egyes jellegzetességei összehasonlító perspektívából

Varju Márton: A magyar jogrendszer és az Európai Unió joga: tíz év tapasztalatai

Uitz Renáta: Nemzetközi emberi jogok és a magyar jogrend

II. SZABÁLYOZÁSOK

Szente Zoltán: Az Alaptörvény (2012–2015)

Jakab András–Szilágyi Emese: Sarkalatos törvények a magyar jogrendben

Menyhárd Attila: Az új Polgári Törvénykönyv

Hollán Miklós: Az új Büntető Törvénykönyv

Kun Attila: Az új munka törvénykönyve

III. A JOGRENDSZERT MŰKÖDTETŐ SZERVEZETEK

Bencze Mátyás–Badó Attila: A magyar bírósági rendszer hatékonyságát és az ítélkezés színvonalát befolyásoló strukturális és személyi feltételek

Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság 2010–2015

Hack Péter: Az ügyészség

Sulyok Tamás: Az ügyvédi hivatásrend

Kovács Éva–Hajnal György: A magyar központi államigazgatás változásai a rendszerváltástól 2015-ig

Horváth M. Tamás–Józsa Zoltán: Az államigazgatás helyi és területi szervei: koncentráció és koncentrátum

Pálné Kovács Ilona: Modellváltás a magyar önkormányzati rendszerben

Csink Lóránt: Az ombudsman

Smuk Péter: Az Országgyűlés

Németh Gabriella: Az igazságügyi szakértők és a bírósági végrehajtók

Czoboly Gergely: Közjegyzők

Christián László: Rendőrség és rendészet

Bodnár Eszter: Választási szervek

IV. KIHÍVÁSOK

Ligeti Miklós: Korrupció

Czoboly Gergely: A polgári perek elhúzódása

Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőperek elhúzódása

Gajduschek György: Előkészítetlenség és utólagos hatásvizsgálat hiánya

Hörcher Ferenc: Értékközösség(ek) és értékkonfliktus(ok) a magyar politikai közösségben

Boda Zsolt: Bizalom, legitimitás és jogkövetés

Nagy Csongor István: Esettanulmány a jogbiztonsággal kapcsolatos problémákról: a választottbíráskodásra vonatkozó szabályozás változásai

V. FÜGGELÉK

Jakab András–Lőrincz Viktor: A jogrendszerek mérése indexek segítségével

Körtvélyesi Zsolt: A magyar jogászképzés 2015-ben – a jogi karok helyzete

Fónai Mihály: A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor és nem szerint