Az egészséges környezethez való jog értelmezése és érvényesülése Közép- és Kelet-Európában - jogi és közpolitikai keretek
A Környezetjogi és Környezetpolitikai Kutatócsoport kutatási projektje, Dr. Hana Müllerovával (Cseh Tudományos Akadémia) együttműködésben, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézetének támogatásával.
A kutatás vezetője: Kecskés Gábor.
A kutatás időtartama: 2015. szeptember 1. – 2017. augusztus 31.
A kutatócsoport jellege és tervei, a létrehozandó kutatócsoport legfőbb konkrét kutatási célkitűzései
A kutatás keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 intézetének (Jogtudományi Intézet, Politikatudományi Intézet) kutatói az Inkubátor-projekt segítségével egy olyan intézetközi és interdiszciplináris kutatást terveznek, amelybe elsődlegesen bekapcsolódik Hana Müllerova, a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa is. A kutatás során további kutatók (elsődlegesen szlovák, lengyel, de a régió több államából érkező kutatók is) bevonását is tervezi a kutatócsoport, ezért már rövidebb távon is cél egy nemzetközi kutatócsoport felállítása. A kutatócsoport egy International Visegrand Fund projekt beadásán is dolgozni fog, amely egyrészről a kutatócsoport személyi állományának (min. 3 visegrádi államból tervezünk kutatási személyzetet kiépíteni, már eme Inkubátor-projektbe bekapcsolni) szakértelmére épít, másrészről pedig az Inkubátor-projekt eredményeire támaszkodik.
A kutatás fókuszában a közép- és kelet-európai régió államainak (döntően és elsődlegesen az ún. visegrádi államok, azaz a V4-ek) egészséges környezethez való joggal kapcsolatos szabályozásai és ezek közpolitikai modelljei szerepelnek.
A kutatás módszertana alapvetően a régió országai (döntően V4) alkotmányos rendszerének és közpolitikai döntéseinek összehasonlító elemzésén alapul, jogon túli tényezők figyelembevételével. A kutatás komparatív szemléletű, és a hasonló társadalmi-gazdasági ismérvekkel bíró közép- és kelet-európai országok kapcsán a következő kutatási kérdésekre keresi a válaszokat:
1. azonos vagy nagyon hasonló történelmi, gazdasági és társadalmi helyzet szerepe az államok környezetvédelmi kötelezettségvállalásaiban, illetve az alkotmányos berendezkedésükben (figyelemmel a környezeti kérdések megjelenítésére)
A kutatás keretében ország-specifikus esettanulmányok készülnek, amelyek elsődlegesen arra fókuszálnak, hogy egyrészről i) a rendszerváltások idején a környezeti kérdések megjelenítése mennyire volt releváns az újjáépülő államszervezetben és különösen az új alkotmányozásban, másrészről ii) az 1990-es évektől felgyorsuló nemzetközi környezeti jogalkotás keretében elfogadott nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás, illetve e szabályok implementálása terén mennyire voltak aktívak az államok; harmadrészt iiI) az uniós csatlakozásra készülve hogyan alakult a környezeti kérdések alkotmányos helyzete, időközben milyen változások, hangsúly-eltolódások történtek.
2. az egészséges környezethez való jog és egyes környezeti kérdések megjelenése Közép- és Kelet-Európa alkotmányaiban; e jogok normatív tartalma a vizsgált országokban (döntően a releváns alkotmánybírósági esetjog vizsgálatával)
A kutatók a normatív elemzés és a bírósági esetjog elemzésének módszerével a környezeti vonatkozású jogokat, derivátumokat vizsgálják a régió országainak alkotmányos berendezkedésében, elsődlegesen a releváns alkotmánybírósági esetjogra, illetve a jelentősebb monitoring szervezetek, „watchdogok”, NGO-k jelentésére támaszkodva.
3. környezetvédelem mint közpolitika és az alkotmányos „zöldjogok” kapcsolata
A kutatás kísérletet tesz a 2010-2014-es kormányzati ciklus környezetpolitikájának vázlatos értékelésére Magyarországon, elsősorban a "zöldjogok" érvényesülését vizsgálva. Dokumentumelemzésen, a környezetvédelemmel kapcsolatos adatok másodelemzésén, valamint a stakeholderekkel és szakértőkkel készített interjúkon keresztül igyekszik megállapítani, hogy javultak-e a zöldjogok, így az egészséges környezethez való jog vagy a társadalmi részvételhez való jog érvényesülése a hazai közpolitika-csinálásban. A kutatók a régió országaira vonatkozóan is hasonló elemzéseket terveznek.
4. uniós és egyéb nemzetközi kötelezettségek megvalósulása a vizsgált országokban az egészséges környezethez való jog vonatkozásában (elsősorban az ún. zöld demokrácia-egyezményre, azaz az aarhusi egyezményre figyelemmel)
A kutatók az (elsődleges és másodlagos jogforrásokban megjelenő) uniós környezetvédelmi kötelezettségek tagállami implementációját vizsgálják, döntően a tagállami jogalkotási aktusokra és az uniós jelentésekre (intézményi időszakos reportokra), az implementációs értékelésekre támaszkodva. A releváns és vonatkozó nemzetközi szerződések hazai alkalmazásának vizsgálatát (különösen az aarhusi zöld demokrácia-egyezmény vonatkozásában) a nemzetközi és hazai stakeholder-csoportok által készített értékelések analizálása teszi teljessé.
5. de lege ferenda: a kutatás egyfajta látleletet ad a fenti kutatási kérdésekről a régió államaiban, amelyek kapcsán a jogalkotás és a közpolitikai döntéshozatal számára értékes javaslatokat is megfogalmaznak a kutatók
A kutatás célja a fenti kérdésekről teljes és átfogó képet adni, amely alkalmas arra, hogy a régió országainak közös sajátosságait bemutassa, ugyanakkor az egyes vizsgált államok esettanulmányi igényű bemutatását külön-külön is lehetővé tegye. A kutatók nemzetközi együttműködésben további kutatási projektek beadásához is felhasználják az Inkubátor-pályázat kapcsán közzétett tudományos eredményeket.
További tervek
- sajtófigyelés a témában megjelent cikkekről, hírekről
- a témában releváns esetjog követése
- rendes bíróságok, alkotmánybíróság, nemzetközi bírói fórumok, illetve ombudsmanok tevékenységének követése, figyelése
- informatív adatbázis építése a témában irányadó dokumentumok egy link alatti elérése céljából
A kutatás ütemezése és a tervezett indikátorok
A kutatók a pályázat keretében elsősorban dologi kiadások fedezését, azaz a rendezvények költségeit (utazás, catering, szállás), illetve tudományos munkák disszeminálásának költségeit (az idegen nyelvi tanulmányok lektorálása, a zárókötet kiadásának költségei) kívánják elszámolni.
2015. szeptember 1. – 2016. augusztus 31.
- a kutatócsoport tagjainak konferencia-részvételei (4-5 külföldi konferencián való részvétel)
- 1 kisebb nemzetközi konferencia (6-8 résztvevővel)
- tanulmányok elkészítése és leadása (országspecifikus tanulmányok)
2016. szeptember 1. – 2017. augusztus 31.
- a kutatás első évében leadott tanulmányok megjelenése és az ebben foglalt eredmények disszeminálása
- a kutatócsoport tagjainak konferencia-részvételei (5-6 külföldi konferencián való részvétel)
- 1 nagy nemzetközi konferencia (2017 tavaszán)
- 1 konferencia-előadásokból készített nagyívű, referált és nyelvileg lektorált 10-12 szerző íves angol nyelvű tanulmánykötet egy nívós kiadónál (benne országspecifikus tanulmányok és a komparatív megközelítésen alapuló kutatási eredmények közlése, konkrét javaslatokkal)
- egy International Visegrad Fund-pályázat koncepcionális előkészítése egy workshop-rendezvény keretében, a kutatás végleges személyi állományának kialakítása
A kutatásban részt vevő kollégák köre