Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései

A kutatás összefoglalója és célja

A keresőszolgáltatások (mindenekelőtt a Google) és mindazok a szolgáltatások, amelyek a felhasználókat az egyes digitális tartalmakhoz navigálják (pl. Facebook) az internet hatékony működésének megkerülhetetlen szereplői, központi szerepük azonban a felhasználókra és a vállalkozásokra egyaránt számos kockázatot rejt, sőt a jog hatékonyságával kapcsolatos alapvető kérdéseket is felvet. A kutatás célja, hogy a forgalomirányító szolgáltatások technikai, gazdasági, kulturális jelentőségének interdiszciplináris elemzésével feltárja az e szolgáltatások működéséből eredő társadalmi kockázatokat, és javaslatokat tegyen e szolgáltatások jogi környezetének, valamint egyéb szakpolitikai eszközeinek kialakítására.

A felmerülő szabályozási problémák elhelyezhetők a hagyományos adatvédelmi jogi, szerzői jogi, médiajogi, és versenyjogi intézmények keretei között. Az adatvédelmi kutatások keretében vizsgáljuk a forgalomirányítók adatkezelési és adatvédelmi gyakorlatát érintő jogi környezet mellett az olyan új szabályozási megközelítések alkalmazhatóságát a forgalomirányítókkal kapcsolatban, mint a privacy by design, illetve az adatvédelmi irányítási rendszer. A médiajogi kutatások célja különösen a forgalomirányítók felhasználási feltételeinek alapjogi szempontú elemzése, illetve a forgalomirányítók plurális médiarendszerre és sokszínű tájékozódásra gyakorolt hatásainak (pl. a „filter bubble” jelenség) elemzése. A szerzői jogi kutatások a forgalomirányítók szerzői jogi gyakorlatának elemzésére, és a forgalomirányítók által bevezetett üzleti modellek szerzői jogi vonatkozásainak elemzésére irányulnak. A versenyjogi kutatások célja a forgalomirányítókkal kapcsolatban indult versenyhatósági eljárások teljes körű feldolgozása, és e szolgáltatások szűk keresztmetszet jellegéből adódó problémák (pl. search neutrality) kezelésének versenyjogi és egyéb szabályozási feltételeinek és eszközeinek feltárása. Minden kutatási területen kiemelt figyelmet fordítunk a digitális írástudást erősítő közpolitikai eszközök elemzésére.

A kutatás eredményeként

  1. minden kutatási célkitűzéshez kapcsolódóan megjelentetünk legalább egy – összesen legalább 12 – lektorált tanulmányt vagy könyvfejezetet, és a publikációk legalább felét idegen nyelven jelentetjük meg; a kutatásban részt vevő minden kutató legalább három publikáció elkészítésében – önálló szerzőként vagy társszerzőként – közreműködik;
  2. a kutatás második évében egy monográfiát jelentetünk meg a media literacy mint szakpolitikai eszköz alkalmazhatóságáról;
  3. a kutatás negyedik évében zárókötetet jelentetünk meg, amelyben az összes kutatási célkitűzéssel kapcsolatos eredményeket ismertetjük, minden részt vevő kutató közreműködésével;
  4. a kutatási célkitűzésekhez kapcsolódóan legalább évente egy konferencia-előadást tartunk.

A kutatás az OTKA támogatásával, az MTA TK JTI és a PTE ÁJK közös kutatásaként, 2016–2020 között valósul meg.

Részt vevő kutatók: Ződi Zsolt (MTA TK JTI, kutatásvezető), Polyák Gábor (PTE, kutatásvezető), Szőke Gergely (PTE AJK) Nagy Krisztina (MTA TK JTI), Bódi Jenő (PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)

 

Vissza az előző oldalra