jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Nyitott kapukat a Donáti utcába? Nyilvános meghallgatás az Alkotmánybíróság eljárásában

2016. szeptember 05. 20:42
Bodnár Eszter
Egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK
Nyitott kapukat a Donáti utcába? Nyilvános meghallgatás az Alkotmánybíróság eljárásában

Az Alkotmánybíróság Donáti utcai székházát sokszor nevezték elefántcsonttoronynak az elmúlt évtizedekben. A kapuk csak ritkán, a nyilvános határozathirdetés idején nyílnak meg a polgárok, a civil szervezetek és a média képviselői előtt. Nem hozott áttörést ebben a gyakorlatban a nyilvános meghallgatás törvényi, sőt alaptörvényi szintű bevezetése sem. Az írás ez utóbbi jelenségre keres magyarázatot és megoldást.

Dologi jognak minősülhet-e egy ingatlanadó-követelés a Fizetésképtelenségi Rendelet kontextusában?

2016. szeptember 02. 13:49
Fabók Zoltán
Ügyvéd, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, DLA Piper Fellow of INSOL International
Dologi jognak minősülhet-e egy ingatlanadó-követelés a Fizetésképtelenségi Rendelet kontextusában?

Új főtanácsnoki indítvány született a Fizetésképtelenségi Rendelet (FR) 5. cikkének értelmezéséről (dologi biztosítékok). A törvény erejénél fogva, „közteherként” fennálló és végrehajtható ingatlanadó-követelés a FR rendszerében dologi jognak minősülhet. Ennél fogva a követelés a más tagállamban folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásra tekintet nélkül végrehajtható lehet.

Egy uniós polgári kezdeményezés a kohéziós politika kisebbségvédelmi szempontok szerinti átalakításáról – Miért ne az EU döntsön a régiók határairól és autonómiájukról?

2016. július 26. 14:31
Vető Gábor
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
Egy uniós polgári kezdeményezés a kohéziós politika kisebbségvédelmi szempontok szerinti átalakításáról – Miért ne az EU döntsön a régiók határairól és autonómiájukról?

A Bizottság elutasított egy, a kohéziós politikát kisebbségvédő szereppel felruházni kívánó polgári kezdeményezést. A Bizottság döntését az Európai Unió Bírósága is helybenhagyta. Az ítélet jól jellemzi az EU kisebbségvédelmhez való viszonyulását.

Új rendelet az európai politikai pártokról: egy erősebb európai politikai közösség felé?

2016. július 19. 13:29
Szilágyi Emese
MTA TK Jogtudományi Intézet
Új rendelet az európai politikai pártokról: egy erősebb európai politikai közösség felé?

Hamarosan életbe lép az Európai Unió új, 1141/2014/EU, Euratom rendelete az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról. Az új szabályozás célja, hogy a korábbinál átfogóbb kereteket teremtsen egy valós, összeurópai politikai diskurzushoz. Ezért a rendelet az európai politikai pártok láthatóságának és transzparens működésének érdekében megerősíti az európai politikai pártok finanszírozásának rendszerét és egyúttal szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be.

Adójogi tárgyú jogegységi határozat és a büntetőjog – bolyongás a jogágak útvesztőjében

2016. július 08. 20:25
Hollán Miklós
MTA TK Jogtudományi Intézet
Adójogi tárgyú jogegységi határozat és a büntetőjog – bolyongás a jogágak útvesztőjében

Az Alkotmánybíróság 2/2016. (II. 8.) számú határozatában (továbbiakban „Abh.”) megsemmisítette a 3/2013. KMJE számú közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatot (továbbiakban „KMJE”). Az Abh. valóban „nagy horderejű” döntés, amely elvi jelentősége folytán is megérdemli, hogy a szakmai (ezen belül jogtudományi) diskurzus fősodrába kerüljön.

Klímapolitika és gazdasági érdek – Az Európai Bíróság Borealis-ügyben hozott döntése

2016. június 29. 10:53
Horváthy Balázs
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
Klímapolitika és gazdasági érdek  – Az Európai Bíróság Borealis-ügyben hozott döntése

Az Európai Bíróság a  Borealis-ügyben kihirdetett ítéletében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek (kibocsátási jogok) kiosztási mechanizmusát vizsgálta, és kimondta, hogy nem kifogásolható önmagában, hogy az éves kibocsátási összmennyiségek meghatározása során a villamosenergia-termelői ágazat kibocsátásait az uniós szabályozás nem veszi figyelembe, ugyanis ez összhangban áll az EU klímapolitikai céljaival.

A kiküldetési irányelv tervezett reformja

2016. június 24. 1:46
Hungler Sára
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport

Az Európai Bizottság hosszú előkészület után 2016 márciusában terjesztette elő javaslatát a kiküldetési irányelv módosításáról. A javaslat célja, hogy javítsa a kiküldetésben dolgozó munkavállalók helyzetét és tisztább versenyt teremtsen a munkáltatók között. A javaslatnak három fő célkitűzése van: a kiküldetésben dolgozó munkavállalók bérének a helyi munkavállalók béréhez igazítása, a kölcsönzés szabályozása és a hosszú távra szóló kiküldetés reformja.

Felfüggesztik a Moszkvával szemben bevezetett szankciót? De melyiket?

2016. június 16. 1:42
Szép Viktor
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
Felfüggesztik a Moszkvával szemben bevezetett szankciót? De melyiket?

Ismét felmerült az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók eltörlése. A helyes kérdés azonban így hangzik: pontosan melyik szankciót – ha egyáltalán bármelyiket – kívánják a tagállamok felülvizsgálni? Amikor az EU úgy dönt, hogy a „feloldja a szankciót”, akkor legtöbbször inkább arról van szó, hogy valamelyik típust törli el.

Helyzetjelentés a lengyel jogállamért indított uniós mentőexpedícióról

2016. június 23. 15:28
Lukonits Ádám
ELTE ÁJK (PhD-hallgató)

Az Európai Bizottság a lengyel alkotmányos rend védelme érdekében 2016. január 13-án megindította az ún. jogállamiság-védelmi mechanizmust (rule of law framework). Az eljárás célja annak megválaszolása, hogy adott tagállamban fennáll-e a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetése, amelyre Lengyelország esetében az alkotmánybíróság összetételére és eljárására, valamint a közmédiára irányadó törvényi előírások módosítása adott okot. A mechanizmus első szakasza június elején véget ért, a Bizottság elfogadta véleményét, amelyben a lengyel hatóságok által szolgáltatott és a Velencei Bizottság szakemberei által gyűjtött információk alapján összegezte álláspontját, és felhívta a lengyel kormányzatot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az eljárás második szakaszára (nyilvános ajánlás közzétételére) ne kerüljön sor. Ehhez két területen egészen biztosan szükség lesz előrelépésre: egyrészről gondoskodni kell a március 9-i (és az azóta meghozott valamennyi) alkotmánybírósági döntés közzétételéről, másrészről a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a médiaszabályozással és a többi újonnan megalkotott törvénnyel kapcsolatban bekért adatokat, illetve lehetővé kell tenni az alkotmánybírósági felülvizsgálatot e törvények felett (amely gyakorlatilag a márciusi döntés közzétételétől függ).

A britek elhagyják az Európai Uniót?

2016. június 09. 9:07
Lojkó Miklós
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
A britek elhagyják az Európai Uniót?

Ma, május közepén, a válaszadók 29 százaléka még mindig bizonytalan, a közvélemény-kutatások szerint a Távozók és Maradók fej-fej mellett (50-50%) állnak. Egy másik felmérés azt mutatta, hogy a szavazók 28 százalékát inkább a „nemzeti” megfontolások befolyásolják, például a migráció, míg csupán 15 százalékuk szavaz majd gazdasági okok alapján. 

Jog és (erdélyi) irodalom konferencia Kolozsváron

2016. május 19. 12:04
Fekete Balázs
MTA TK Jogtudományi Intézet
Jog és (erdélyi) irodalom konferencia Kolozsváron

2016 május 5-én 6-án az EMTE kolozsvári karán Jog és (erdélyi) irodalom címmel tudományos konferenciát tartottak. Az első napon jogászok azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mit nyújthat az irodalom a jogtudomány számára, míg a második nap erdélyi írók a jog lehetséges irodalmi szerepeit vitatták meg. Örömteli, hogy a „jog és irodalom” tematikája már a határon túli magyarság irodalmi és jogi életében is helyet kapott, és csak reménykedni lehet abban, hogy ez a kapcsolat tovább erősödik a jövőben.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a kommentek

2016. április 25. 2:32
Nagy Krisztina
MTA TK Jogtudományi Intézet

2016. február 2-án a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletet hozott az Index, MTE kontra Magyarország ügyben. A döntés  világossá tette, hogy az internetes tartalomszolgáltatók az oldalaikon megjelenő, felhasználók által írt kommentek esetleges jogsértő tartalmáért nem viselnek objektív felelősséget. Egyben körvonalazta azt is, hogy mit kell tenniük a tartalomszolgáltatóknak annak érdekében, hogy elkerüljék a felelősségre vonást a felhasználóktól származó, jogsértő tartalmak esetén.  

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás jogállamiság uniós értékek diszkrimináció jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése kásler-ítélet ttip demokrácia választás eusz 7. cikke európai bizottság elnöke egységes piac adatvédelem környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés brexit ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika német alkotmánybíróság wto migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság szolidaritás ukraine crisis magyarország szankció kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika devizakölcsön európai integráció compliance alkotmányjog ukrán válság fővárosi közgyűlés oroszország európai parlamenti választások fogyatékosok jogai national courts verseny szabadsága magyar helsinki bizottság államcsőd közbeszerzés normakontroll kiotói jegyzőkönyv consumer protection halálbüntetés vesztegetés likviditás külkapcsolatok állampolgárság eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog európai politikai pártok; single market hálapénz menekült hatáskörmegosztás nemzetközi magánjog adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv schuman-nyilatkozat fal környezetvédelmi politika családi jog ceta gmo-szabályozás európai politikai közösség hungary közerkölcs alapító atyák vallásszabadság dublin iii áruk szabad áramlása öröklési jog beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere politikai pártok european court of justice juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás kohéziós politika european convention of human rights energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve régió energiaunió születésszabályozás európai bíróság elnöke új btk. alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order eurasian economic union hobby lobby lenaerts törökország kikényszerítés konferencia polgári kezdeményezés inviolability of eu legal order dcfta büntetőjog hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values jogos védelem franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika fizetésképtelenségi rendelet european central bank áldozatvédelem németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law omt értékközösség szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit exclusionarism democracy európai unió alapjogi ügynoksége görögország érdekközösség lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika protectionism reklámadó pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem