jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A közigazgatási hatósági eljárás és jogvédelmi rendszer új szabályozásához

2017. március 27. 16:16
Balázs István
MTA TK Jogtudományi Intézet

A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan tart a magyar közigazgatás átalakítása, mely kiterjed annak szervezetére, személyzetére és működésére egyaránt. Ez utóbbi tekintetében fontos mérföldkövet jelent az a nemrég kihirdetett, ám csak a jövő évtől hatályos két új kódex, mely a közigazgatási hatósági eljárást és a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának eljárását szabályozza. Mindkét új törvény közös vonása a napjaink kihívásaira reagáló korszerű, átlátható és hatékony megoldások bevezetése, de mellettük több vitatható intézmény is született, melyek elsősorban a jogvédelmi rendszert érintik.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. Tv. kihirdetésével (MK 2017/30. sz.) befejezettnek tekinthetők a közigazgatási hatósági eljárás megújítására irányuló reformtörekvések. A törvény ugyanis szervesen illeszkedik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jelenlegi hatályos jogi szabályozást felváltó és a 2016.évi CL törvénnyel elfogadott általános közigazgatási rendtartáshoz (Ákr.). Nem véletlen tehát az, hogy mindkét új szabályozás 2018 január 1-jén lép hatályba. A két új törvény koncepcionális megalapozása, majd a törvényjavaslatok vitája annak ellenére sem keltette fel a szakmai-tudományos közvélemény érdeklődését, hogy elviekben is jelentős változásokat hoznak az eddigi szabályozási tradícióinkhoz képest. Kivételt talán csak az új közigazgatási perrendtartás kapcsán a közigazgatási különbírósági rendszer jelentett, mely elemeként sarkalatos törvénnyel létrehozni szándékolt közigazgatási felsőbíróságról szóló elképzelések jelentettek, melyeket elsősorban a bírák kinevezésének mechanizmusa miatt heves politikai támadások értek. A kiemelt figyelmet pedig csak fokozta az, amikor kétharmados többség hiányában egy olyan egyszerűm többséggel elfogadott megoldással kísérleteztek, mely végül is nem állta ki az előzetes normakontroll próbáját.(1/2017 (I.17) AB határozat). Az említetteknél azonban talán fontosabb önmagában az a tény, hogy mind a közigazgatási hatósági eljárás, mind pedig a közigazgatási perrendtartás régóta aktuális új szabályozást kapott. A közigazgatási hatósági eljárás jelenleg hatályos szabályozása ugyanis 2004-től olyan sok és egymástól koncepcionálisan eltérő módosításon esett át, hogy mára egy áttekinthetetlen és ezért igen nehezen alkalmazható bürokratikus szabályozássá vált. Emellett tartalmilag is sok tekintetben elavult, a gyorsan változó társadalmi és gazdasági környezet más típusú megoldásokat igényel, olyanokat melyek nem pusztán a sokat emlegetett adminisztratív terhek és az ügyintézési határidők csökkentésében nyilvánul meg, hanem a közigazgatási döntések jogszerűségét, szakszerűségét és eredményességét is növelik. Az elektronikus ügyintézés alkalmazási feltételeinek valós megteremtése,az egyablakos ügyintézési rendszerek általánossá tétele,a hatósági engedélyezési rendszer könnyítése jó példák lehetnek erre.

Bár a közigazgatás intézményrendszerén kívül eső, de működése szempontjából mégis hasonlóan nagy fontosságú az a tény is, hogy a közigazgatási perekre vonatkozó és eddig alkalmazott Pp. XX. fejezete helyébe lépő, a közigazgatási perek sajátosságainak megfelelő és a közigazgatási per tárgyát erősen kibővítő sui generis szabályozás született. Mindkét jogalkotás fontos eleme tehát a közigazgatás korszerűsítésének, mely a társadalom és a gazdaság adminisztratív környezetének jobbítását,de emellett a jogállamiság megerősítését is szolgálja, ezért megfelelő figyelmet és elismerést érdemel.

Ugyanakkor vannak olyan nagyon jelentős, de több szempontból is aggályos változások is, melyek a vázolt ígéretes tendenciákkal ellentétes folyamatokat is eredményezhetnek.

 Ezekből kiemelhető mindenekelőtt az, hogy az Ákr. megszünteti a közigazgatásban a fellebbezésnek a rendes jogorvoslati jellegét. Ennek az eddig általánosan alkalmazható jogorvoslati eszköznek az alkalmazására a törvény hatályba lépését követően csak akkor lesz mód, ha törvény azt kifejezetten lehetővé teszi. A rendes jogorvoslathoz képest azonban még ezekben az esetekben is a korábbiakhoz képest komoly korlátozások lesznek mind formailag, mind tartalmilag. A fellebbezést indokolnia kell az ügyfélnek, abban csak olyan új tényre lehet hivatkozni, melyről az ügyfélnek az elsőfokú eljárásban nem volt tudomása stb.

A korábbi rendes jogorvoslat kötetlenségének megszüntetése biztosan csökkenti az amúgy is kivételessé váló fellebbezések számát, ezzel pedig gyorsítja a közigazgatás végleges döntéseinek megszületését, csak éppen a közigazgatáshoz és a joghoz nem értő természetes személy ügyfelek jogának és jogos érdekeinek az érvényesítését is megnehezíti.

Ehhez, a közigazgatási ügyek intézésének felgyorsítat célzó logikához kapcsolódik a közigazgatási döntések a bírósági felülvizsgálati rendszerének kiterjesztése is.

Egyrészt a megszűnő fellebbezési lehetőségek helyébe lép a kétfokú közigazgatási bírósági felülvizsgálat, ami ügyintézési határideje biztosan meghaladná a korábbi rendes jogorvoslatként alkalmazható fellebbezésekét. Ennek mérséklése céljából ezért a bíróság korábbi jogsértő közigazgatási döntéseket megsemmisítő és új eljárást elrendelő jogköre helyett a közigazgatás döntéseit megváltoztató jogköre lesz az elsődleges. Bár ennek az alkalmazása az ügy természetének az eljáró bíróság általi mérlegeléséhez kötött (!), de ezzel mégis általános lehetőséggé válik az, hogy a bíróság ne csak a közigazgatási határozatok jogszerűségét vizsgálja, hanem az ügy érdemében a végrehajtó hatalmi ágba tartozó közigazgatás, mint szakigazgatás helyett döntsön. Ezzel pedig elvonja a végrehajtó hatalmi ágba tartozó közigazgatás hatáskörét, túllép a jogvita feloldásához kötött eredeti funkcióján és részt vesz abban a szakigazgatásban, melyhez szükséges szakértelemmel nem rendelkezhet és ezt szakértőkkel sem pótolhatja.  Bár az eljáró bírák bölcs mérlegelésén múlik az,hogy ez mennyire lesz elterjedt megoldás a gyakorlatban,de a hatalommegosztás elveinek érvényesülése szempontjából ez önmagában is vitatható. A közigazgatás jogvédelmi rendszere tehát ezekkel az új intézményekkel egy teljesen új alapokon álló, de nem biztos, hogy minden szempontból jól átgondolt alapokra kerül.

A közigazgatás eljárását átalakító új szabályozásból példaszerűen kiemelt változások persze nem az egyedüli lényeges új elemek és messzemenően összefüggenek a közigazgatás szervezeti koncentrációjával és működésének centralizációjával, melyekről itt most nem esett szó. Még is jól mutathatják azt, hogy a közigazgatást érintő új jogi szabályozásnak milyen fajsúlyos elemei vannak, melyek-ha már egyszer az előkészítésnél nem kaptak nagyobb szakmai-tudományos figyelmet- legalább a hatályba lépéséig helyükre kerülhessenek.

___________________________________________________________

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás jogállamiság uniós értékek diszkrimináció demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment fizetésképtelenségi rendelet eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó