jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az átdolgozott Fizetésképtelenségi Rendelettel kapcsolatos magyar jogalkotói feladatok

2017. június 22. 13:44
Fabók Zoltán
Ügyvéd, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, DLA Piper Fellow of INSOL International

A 2017. június 26. napjától alkalmazandó átdolgozott Fizetésképtelenségi Rendeletre figyelemmel az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-tervezetet tett közzé a Csődtv. jogharmonizációs célú módosításáról.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000 számú EK tanácsi rendeletet 2017. június 26. napjától felváltja a 2015/848 számú átdolgozott rendelet („új rendelet”). Az új rendelet nem helyezi forradalmian új alapokra az európai fizetésképtelenségi jogot, sokkal inkább a régi rendelet alkalmazása során kikristályosodott esetjogot kodifikálja, illetve az elmúlt több mint egy évtizedben felvetődött egyes kérdésekre kíván megoldást nyújtani. Mégis, az új rendelet egyes rendelkezései rónak bizonyos jogalkotási feladatokat a tagállami törvényhozásokra.

A magyar Igazságügyi Minisztérium 2017. májusában közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat-tervezetet.

A tervezet alapvetően három szempontból problematikus.

Az EUB következetes esetjoga szerint a nemzeti jogok nem reprodukálhatják az uniós rendeletek rendelkezéseit, illetőleg az autonóm módon értelmezendő közösségi jogi fogalmakat illetően a tagállamok nem bocsáthatnak ki kötelező értelmezési szabályokat.  Erre figyelemmel célszerű volna mellőzni az új rendelettel párhuzamos, illetve attól részben eltérő fogalommeghatározásokat a tervezetből.

Az új rendelet egyik koncepcionális újítása, hogy az adós vagy bármely hitelező nemzetközi joghatósági szempontból bíróság előtt megtámadhatja a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására vonatkozó határozatot. Az új rendelet rendelkezése közvetlen hatállyal bír, így arra a felek a tagállamokban – így Magyarországon is – közvetlenül alapíthatnak jogokat. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy az új Rendelet által bevezetett „joghatósági megtámadás” tud-e hatékonyan működni a hatályos magyar eljárásjogi környezetben. Erre tekintettel elengedhetetlennek tűnik megteremteni a joghatósági megtámadás jelenleg hiányzó hazai eljárásjogi keretrendszerét – ezt a kérdést a tervezet nem kezeli.

Végezetül az új rendelettel összhangban nem álló, részben annak szabályait túlzottan megszorító rendelkezéseket javasolt az új rendelet szövegére és annak céljaira tekintettel átgondolni.

A fenti kérdéseket vizsgáló tanulmányom kézirata elérhető itt.

A tanulmány a saját szakmai álláspontomat tükrözi, az semmilyen más személy vagy szervezet állásfoglalásaként nem értelmezhető. A tanulmány szerkesztett változata a Bodzási Balázs által szerkesztett és a HVG-ORAC által kiadott tanulmánykötetben fog megjelenni 2017-ben.

___________________________________________________________

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés