jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A(z) "alapjogok" címkével jelölt bejegyzések:

Fogyasztóvédelmi magánjog és a tagállamok eljárási autonómiája - A Bíróság C- 34/13. sz. Monika Kušionová-ügyben hozott ítélete

2014. október 21. 16:40

 

 

A 93/13/EGK irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről ugyan nem tartalmaz szabályokat a fogyasztói hitelszerződés biztosítékaként szolgáló ingatlanokra vonatkozó nemzeti végrehajtási eljárások vonatkozásában, azonban az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján az Európai Unió Bírósága (továbbiakban EuB) vizsgálhatja a fenti nemzeti eljárási szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.

Gondolatok az életfogytig tartó szabadságvesztés lehetséges jövőjéről

2014. szeptember 19. 12:45

 

Néhány napja került sor a Jogtudományi Intézet és az Országos Kriminológiai Intézet közötti együttműködés keretében  rendezett második konferenciára, amelynek ezúttal mi voltunk a házigazdái. A tanácskozás az új Btk. szankciórendszerének fontosabb kérdéseivel foglalkozott, s a nyitó előadás máris igen aktuális és vitatott kérdést érintett, az életfogytig tartó szabadságvesztés jelenét és lehetséges jövőjét.

Egyenlő választójog vagy közvetlen választás: az új fővárosi választási rendszer alkotmányos dilemmája

2014. augusztus 25. 13:02

 

 

A fővárosi közgyűlési választás módosítását felülvizsgáló és a módosításokat részben hatályon kívül helyező alkotmánybírósági döntést számos kritika érte, és alighanem fogja is még érni. Amint arra az egyik elemzés – igen helyesen – rámutat, az sem teljesen világos, tulajdonképpen milyen álláspont is kapott a testületben többséget. Az elemzés a határozat egyetlen elemét, a közvetlen választás elvének alkotmánybírósági magyarázatát próbálja értelmezni, az Ab által alkotmányosnak ítélt törvényi megoldás indokolása alapján.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása: hiba a felhatalmazásban

2014. július 31. 16:32

 

Az Alkotmánybíróság (AB) az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a fővárosi közgyűlés megválasztásának módjáról szóló új szabályozást. A 8 fős többség érveléséhez a kisebbségben maradó 7 bíró hat különvéleményt fűzött, a határozat éles kritikát kapott jogvédő szervezetektől és alkotmányjogász szakmai köröktől egyaránt. Jelen bejegyzés a közvetlenség és egyenlőség elvére vonatkozó pro és kontra érveket járja körül.

A megelőző jogos védelem fantom-tényállása

2014. július 25. 12:40

 

 

Hibátlan bűnmegelőzés, tökéletes biztonság nincs, az állam pedig – mivel nem állíthat minden és mindenki mellé rendőrt – nem tudja megakadályozni valamennyi jogsértés bekövetkezését. Ezt elismerve bizonyos szűk körben, ún. jogos védelmi helyzetben megengedi a jog, hogy az állam helyett az egyén védje meg saját vagy mások életét és tulajdonát, illetve a közrendet. Ilyenkor erő áll az erőszakkal szemben, amennyiben az erő a jogos, az erőszak a jogtalan hatalomgyakorlás– írja Edvi Illés Károly már 1894-ben. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese több mint egy évszázaddal később így fogalmaz: „a jogosan védekező olyan támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben ezek a szervek az említett kötelezettségüknek nem képesek eleget tenni, a megtámadott számára biztosítani kell a védekezés jogát. Lényegében tehát a jogszerűen védekező a társadalom védekezését valósítja meg a támadóval szemben.”

Optimista megoldási kísérlet a jogállamiság megvédésére az EU-ban – A Bizottság közleménye a jogállamiság erősítésére szolgáló új mechanizmusról

2014. május 20. 5:27

 

 

(Reakció Fekete Balázs korábbi posztjára az új bizottsági eszközrendszerről).
Az Európai Bizottság közleményében rögzíti a tagállamokkal szemben a széles értelemben vett jogállamiság feltételezett sérelme esetén igénybe venni szándékozott eljárását. Az új mechanizmusban a tagállam kormányával folytatott bizalmas megbeszélések szolgálnak a helyzet tisztázására. A Bizottság ezután nyilvánosan javaslatokat intézhet a tagállamhoz, amelyek be nem tartása esetén a Bizottság már kellő alappal bír az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás megindításához.

Szabadság kontra biztonság – Az Alapjogi Chartába ütközik az adatmegőrzési irányelv

2014. május 08. 3:39

 

 

A Bíróság a Digital Rights Ireland ügyben megállapította, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében kezelt adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15‑i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) érvénytelen, mivel az uniós jogalkotó nem tartotta tiszteletben az arányosság elvéből adódó követelményeket a Charta 7. (magánélethez való jog) és 8. (személyes adatok védelméhez való jog) cikkeivel összefüggésben. 

Új bizottsági eszközrendszer a jogállamiság tagállami megerősítésére és védelmére

2014. április 16. 2:16

 

 

Március 11-én az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében egy új, a jogállamiság értékét védő mechanizmusrendszer bevezetéséről tájékoztatott. Ez a megoldás több szempontból is érdekes, ezért érdemes részletesebben is bemutatni e fejleményeket. Az új mechanizmusrendszer bevezetésének indoklásában a Bizottság rámutat egy ténylegesen létező, és jelenlegi szerződéses rendszerben meg nem oldott problémára. Ennek lényege, hogy noha a jogállamiság egyike az Unió legalapvetőbb értékeinek és működéséhez nélkülözhetetlen alapelv is, jelenleg nem állnak az uniós intézmények rendelkezésére megfelelő eszközök akkor, ha a jogállamiság működésével kapcsolatosan valamilyen problémát érzékelnek egy tagállamban. 

Új fejlemények az EU Alapjogi Charta nemzeti bíróságok előtt történő érvényesíthetősége kapcsán

2014. március 27. 9:53

    

Az EU Bíróság Nagytanácsának a korábbi ítélkezési gyakorlatot megerősítő, viszont új elemeiben alapvetően konzervatív értelmezési irányvonalat követő ítélete az uniós szociális jog egyik részletkérdésének értelmezését igénylő francia ügyben született. Az Alkotmánytanácsot is megjárt alapügyben arra kerestek választ, hogy fenntarthatók-e a francia Munka Törvénykönyv a munkavállalói érdekképviseleti jogok az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv (HL L 80., 29. o.) követelményeinél alacsonyabb védelmi szintjét biztosító rendelkezései.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó