jtiblog
A Jogtudományi Intézet blogoldala
2019. december 05. 13:53
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében 2019. november 21-én panelbeszélgetés zajlott Christopher McCrudden (Michigan Law, Queens University Belfast) Litigating Religions – An Essay on Human Rights, Courts, and Beliefs című, 2018-ban megjelent könyvéről, a szerző részvételével. A felkért hozzászólók Jaap Doedens (Pápai Református Teológiai Akadémia), Nagypál Szabolcs (ELTE ÁJK) és Evert van de Poll (ETF, Leuven) voltak; a tőlük, valamint a hallgatóságtól érkező észrevételek és kérdések nyomán élénk eszmecsere bontakozott ki. A könyvről magyar nyelvű recenzió olvasható az Állam- és Jogtudományban; a jelen blogbejegyzés a beszélgetés csomópontjainak felidézésére vállalkozik.
2019. november 18. 13:13
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, TK JTI
Mennyire vagyunk képesek felismerni konfliktusainkban a jogi dimenziót? Képesek vagyunk-e a jog nyelvén megfogalmazni konfliktusainkat? Milyen mértékben vagyunk hajlandók jogi eljárást indítani? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ „A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?” elnevezésű kutatási projekt. A kutatás a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálja Magyarországon, valamint nemzetközi összehasonlításban holland és szerb adatokkal. A 2019. szeptember 17-én megrendezésre kerülő workshopon a hallgatóság megismerhette a kutatás elméleti keretét, módszertanát és első eredményeit is. A workshop keretében felkért hozzászólók opponálták a kutatás első fázisát, e sorok szerzője folytatja a sort, és röviden összefoglalja gondolatait, dilemmáit és kérdéseit a kutatással kapcsolatban.
2019. szeptember 27. 11:13
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Az alábbi írás a „Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében” című Bolyai-kutatás keretében született. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A posztban e két esetben a nemzeti identitás átalakulását és annak az alkotmányos intézményekre gyakorolt hatásait elemzem.
2019. szeptember 27. 10:56
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Az alábbi írás a „Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében” című Bolyai-kutatás keretében készült. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A poszban e két esetben megjelenő alkotmányosságellenességet vetem össze.
2019. augusztus 01. 22:54
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
A napokban jelent meg egy sajtó-helyreigazítási eljárás nyomán született helyreigazító közlemény, amely egy szinte napra pontosan négy hónappal korábbi cikk állításait cáfolta. A helyreigazító közlemény az eredeti cikk több mint 90 százalékát annulálta. Felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e az effektív jogvédelemre egy olyan rendszer, amelyben végső soron bő negyedévvel később következik a jogsérelem orvoslása.
2019. július 28. 17:27
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
2019. július 28. 16:09
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
2019. július 28. 15:37
Bartha Attila
Fekete Balázs
Gajduschek György
MTA TK PTI, MTA TK JTI
2019. június 25. 12:50
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
A napokban újra megjelent a politikai hírekben az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírásgyűjtés. A pro és kontra érveket áttekintve a gazdasági logika oldaláról közelítve a kérdéshez úgy próbálom újrafogalmazni a kérdést, hogy az egyes adófizető választópolgár számára mit jelent a csatlakozás vagy a nem csatlakozás az uniós és a hazai költségvetés vonatkozásában.
2019. június 25. 12:19
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Az MTA TK Jogtudományi Intézete 2019. június 6-án kerekasztal-beszélgetést szervezett az aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai kihívásokról, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci helyzetére. A Balogh Lídia (tudományos munkatárs, MTA TK JTI) által vezetett kerekasztal-beszélgetésben Katona Noémi, a Friedrich Ebert Alapítvány Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában programjának tudományos munkatársa, az MTA TK Szociológiai Intézetének fiatal kutatója, Kende Ágnes, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója, Lehoczkyné Kollonay Csilla, a Közép-Európai Egyetem emerita professzora, valamint Szikra Dorottya, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa vett részt.
2019. április 30. 13:44
Veress Emőd
egyetemi tanár, intézetigazgató, Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet
Farkas Mózes a 20. század első felében Kolozsvár gazdasági és közéletének fontos szereplője volt. Leginkább a Dermata Művek vezetőjeként emlékeznek rá. Életének kutatása nem lezárt feladat, és ez a rövid elemzés csupán jelzés kíván lenni, hogy Farkas Mózes pályáját érdemes minél több szempontból megvizsgálni és kontextusba helyezni.
2019. április 09. 22:15
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
Egy március 28-i hír szerint az „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbították meg egy munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát. Ez a „veszély” a társadalom széles körét (a szülőképes korú nőket) érinti. Hogy lehet ezt a veszélyt kezelni a gazdasági jog felől közelítve a kérdéshez?
2019. április 02. 10:49
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Közeledik a Trónok harca sorozat befejező évada. A George R. R. Martin által kitalált, gyilkosságokkal teli világ talán nem a jog uralmáról ismert, az alábbiakban mégis egy olyan lényeges mozzanatot mutatok be a jog nyelvén keresztül, amely központi szerepet játszik a történetben. Az egyszerűség kedvéért az írásban a filmsorozatot követem, és nem térek ki a könyvben szereplő többletinformációkra. Az alábbi írás gondolata akkor született, amikor azon törtem a fejem, hogy miként lehetne az egyetemi hallgatókat bevezetni a jogértelmezés izgalmas világába. Egy jóval részletesebb elemzés angol nyelven elérhető az MTA Law Working Papers sorozatban.
2019. március 21. 14:40
Bárd Károly
egyetemi tanár, CEU Legal Studies Department
Enciklopédia még nem jelent meg nálunk az emberi jogok területéről, igaz, másutt is viszonylag ritka ez a műfaj. Természetesen Magyarországon is jelentek meg színvonalas emberi jogi tanulmánykötetek, átfogó munkák. Maga a szerkesztő, Lamm Vanda akadémikus is említett ezek közül néhányat egy tavaly vele készített interjúban [...] Ebben az interjúban Lamm Vanda azt is elmondta, hogy a most bemutatott kötet műfaja más, és megjelölte azt is, hogy miben különbözik az enciklopédia az általa említett munkáktól. Említette, hogy a kötet az egyes szubsztantív és processzuális emberi jogok mellett megismerteti az olvasót a globális és regionális intézményekkel, és ami talán még fontosabb: a munka szélesebb olvasóközönség számára készült. Használható akár tananyagnak, egyes részei eligazíthatják még tán a bírákat is vagy a más jogászi hivatást gyakorlókat, de orientálhatja az olvasni tudó és olvasni hajlandó nem jogász érdeklődőket is.
2019. március 21. 14:35
Szalayné Sándor Erzsébet
a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes
A szerkesztő és a szerzők hatalmas feladatba fogtak, amikor az emberi jogok enciklopédikus összefoglalására vállalkoztak: a mű koncepciójának kialakítása, a végtelennek tűnő matéria válogatása, a szócikkek, illetve tanulmányok megírása, szerkesztése, a szerzők munkájának összehangolása nem véletlenül tiszteletet parancsoló. Ennek a nem mindennapi szakmai-szellemi teljesítménynek az elkészülte minden bizonnyal rengeteg türelmet igényelt a szerkesztőbizottságtól is, de legfőképpen – meggyőződésem – Lamm Vanda professzor asszonytól, az enciklopédia kezdeményezőjétől és szerkesztőjétől. A hatvanhét szerző százkét tanulmánya a tartalom hasznosságán túl reprezentatív képet is ad a mai magyar jogtudományban jelen lévő szakmai potenciál meghatározó részéről. A kötet alkalmat ad arra, hogy az érdeklődő jogász vagy éppen nem jogász szakmai hátterű olvasó tudományos igényű, megbízható alapismereteket szerezzen a legfontosabb emberi jogi intézményekről, fogalmakról, dokumentumokról, az emberi jogi jogfejlődés egyes korszakairól.
