jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A Juncker Bizottság: nagy lehetőség a kis tagállamok számára?

2014. szeptember 18. 18:12

 

 

Az új Európai Bizottság (a továbbiakban Bizottság vagy EB) várva várt névsorát szeptember 10-én jelentette be Jean-Claude Juncker, az EB leendő elnöke.  A bizottsági portfóliók újszerű elosztása és a munkaszervezési módszerek reformja alapvető újdonság az előző, José Manuel Barroso által elnökölt Bizottsághoz képest.

A Bizottság sürgeti a nemzeti versenyhatóságok pozíciójának megerősítését EU-szerte a versenyjogi szabályok hatékony érvényesítésének érdekében

2014. szeptember 09. 10:55

 

 

 Az Európai Bizottság új közleményében (Az antitröszt szabályok 1/2003/EK rendelet alapján történő érvényesítésének tíz éve: Eredmények és jövőbeli kilátások, COM(2014) 453 final) meghatározza a versenyjogi szabályok jogérvényesítésének a tagállami versenyhatóságokon keresztül történő erősítése szempontjából kulcsfontosságú területeket.

A demokrácia „külső oldala” – az Európai Parlament és az Unió nemzetközi megállapodásai az EUB C-658/11. sz. Parlament kontra Tanács ítélete értelmében

2014. szeptember 07. 8:01

 

 

Jelen ügyben a Bíróságnak a szomáliai partoknál folytatott kalóztámadások elleni küzdelemmel összefüggésben kibocsátott aktus jogszerűségét kellett felülvizsgálnia és ennek érdekében értelmeznie az uniós szintű együttműködés három területe, ‑ a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója, valamint a fejlesztési együttműködés – közötti határvonalat. A különböző szakpolitikák elhatárolása nem újkeletű kihívás az ítélkezési gyakorlatban. 

A tagállamok mérlegelési mozgástere a köztisztviselői bérrendezés terén, az Unió a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogának tükrében: a Bíróság ítélete a Specht és mások ügyben

2014. szeptember 07. 7:59

 

 

Az Európai Unió Bíróságának ítélete (a C-501/12 – C-506/12, C-540/12 és C-541/12 sz. ügyekben) a német szövetségi köztisztviselők illetményrendszerét érintő 2009. évi reform, illetve a Berlin tartomány köztisztviselőinek illetményrendszerét érintő 2011. évi reform ügyében született. Az új rendelkezések révén előtérbe kerültek a régi szabályrendszer elégtelenségei, nevezetesen, hogy az az alapilletmény megállapításakor figyelembe vette a köztisztviselő életkorát (azaz a közszolgálatban eltöltött idő hosszát), és ennek tükrében a jelenlegi köztisztviselői fizetési fokozatokat egy átmeneti időszakot létrehozva a régi rendszer diszkriminatív rendelkezéseit alapul véve sorolták újra, illetve bírálták felül az egyes fokozatokhoz tartozó illetményeket. Az Európai Unió Bírósága felé előterjesztett kérdések különösen azt vitatták, hogy a szolgálatban eltöltött idő hossza, amely a közalkalmazotti bértábla hagyományos elemének tekinthető, maradhat-e továbbra is meghatározó tényező a köztisztviselői illetményrendszer szabályozása során, illetve, hogy a tagállamok mozgástere mennyire behatárolt a régi és az új illetményrendszer közötti átmeneti időszakról való rendelkezéskor.

Az Európai Unió új arca: Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság élén

2014. szeptember 07. 7:55

 

 

Noha manapság a politika lényegét leginkább számszerűsíthető eredményekben, arctalan hatalomtechnikai megoldásokban és a demokratikus elszámoltathatóság érvényesítésben látjuk, továbbra sem felejthetjük el, hogy a személyiségnek legalább ilyen jelentős szerepe lehet a politikai folyamatok alakításában.  Az európai integráció történetében elég csak Jean Monnet-ra, az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának első elnökére, vagy Jacques Delors bizottsági elnökre gondolni. Kettőjük – személyiségük és víziójuk – nélkül minden bizonnyal sosem érte volna el azokat az eredményeket az integráció, mint amelyeket ma megtapasztalhatunk. 

Egyenlő választójog vagy közvetlen választás: az új fővárosi választási rendszer alkotmányos dilemmája

2014. augusztus 25. 13:02

 

 

A fővárosi közgyűlési választás módosítását felülvizsgáló és a módosításokat részben hatályon kívül helyező alkotmánybírósági döntést számos kritika érte, és alighanem fogja is még érni. Amint arra az egyik elemzés – igen helyesen – rámutat, az sem teljesen világos, tulajdonképpen milyen álláspont is kapott a testületben többséget. Az elemzés a határozat egyetlen elemét, a közvetlen választás elvének alkotmánybírósági magyarázatát próbálja értelmezni, az Ab által alkotmányosnak ítélt törvényi megoldás indokolása alapján.

A devizahitelek törvényi rendezésének első köre - gondolatok

2014. augusztus 01. 12:12

 

 

Lassan rendeződni látszik a devizahitelek problémaköre. Az Országgyűlés elfogadta a „Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló” törvényt – a továbbiakban devizahiteles törvény. A jogszabály célja a Kúria 2/2014. PJE határozatában foglaltak hatékony érvényre juttatása, a tömeges perlések megelőzése.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása: hiba a felhatalmazásban

2014. július 31. 16:32

 

Az Alkotmánybíróság (AB) az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a fővárosi közgyűlés megválasztásának módjáról szóló új szabályozást. A 8 fős többség érveléséhez a kisebbségben maradó 7 bíró hat különvéleményt fűzött, a határozat éles kritikát kapott jogvédő szervezetektől és alkotmányjogász szakmai köröktől egyaránt. Jelen bejegyzés a közvetlenség és egyenlőség elvére vonatkozó pro és kontra érveket járja körül.

A megelőző jogos védelem fantom-tényállása

2014. július 25. 12:40

 

 

Hibátlan bűnmegelőzés, tökéletes biztonság nincs, az állam pedig – mivel nem állíthat minden és mindenki mellé rendőrt – nem tudja megakadályozni valamennyi jogsértés bekövetkezését. Ezt elismerve bizonyos szűk körben, ún. jogos védelmi helyzetben megengedi a jog, hogy az állam helyett az egyén védje meg saját vagy mások életét és tulajdonát, illetve a közrendet. Ilyenkor erő áll az erőszakkal szemben, amennyiben az erő a jogos, az erőszak a jogtalan hatalomgyakorlás– írja Edvi Illés Károly már 1894-ben. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese több mint egy évszázaddal később így fogalmaz: „a jogosan védekező olyan támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben ezek a szervek az említett kötelezettségüknek nem képesek eleget tenni, a megtámadott számára biztosítani kell a védekezés jogát. Lényegében tehát a jogszerűen védekező a társadalom védekezését valósítja meg a támadóval szemben.”

Megilleti-e a nyereségérdekelt gazdasági társaságokat a vallásszabadság?

2014. július 22. 16:32

 

 

Az „Obamacare" vagy más néven Affordable Care Act (ACA) rendelkezései szerint azon munkáltatók, akik 50 vagy annál több munkavállalót alkalmaznak, kötelesek minimális szintű egészségbiztosítást kötni munkavállalóikra, és ennek fedezetét a biztosító felé megfizetni. Más ellátások mellett az egészségbiztosítási tervnek ki kell terjednie egyes engedélyezett születésszabályozó készítményekre. A Hobby Lobby Stores Inc. és a Conestoga Wood Specialities Corp., két, családi tulajdonban álló vállalkozás. A társaságok tulajdonosai – tekintettel arra, hogy a születésszabályozó készítmények támogatása ellentétben áll vallási meggyőződésükkel – ellenezték az egészségbiztosítási járulék ezeket fedező résznek megfizetését a társaságok munkavállalói után és bírósági eljárást indítottak.

A fontosabb ügyekben eljárni hivatott hivatalos személyek által elkövetett vesztegetés

2014. július 18. 13:09

 

 

A 2013. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi C. törvény (Btk.) alaposan átalakította a korrupciós bűncselekmények szabályozását (így pl. a hálapénz büntetőjogi megítélését is). A számos újdonság egyike az, hogy a hivatali vesztegetés elfogadása kapcsán a törvény a súlyosabban minősítő személyes körülmények közül csak a tettes vezető beosztását nevesíti Az új kódex már nem tartalmazza a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy általi elkövetés minősítő körülményét. Ennek mellőzése nem a véletlen vagy jogalkotási technikai hiba műve volt, hanem az, hogy az új Btk. javaslatának indokolása szerint ez egy „igen bizonytalan jogfogalomnak tekinthető”, így „ha megállapítható, akkor a büntetés kiszabása körében értékelhető”.

Háttértanulmányok Magyarországról az EU Alapjogi Ügynökségének honlapján

2014. július 18. 11:52

 

 

Az MTA TK Jogtudományi Intézete a Magyar Helsinki Bizottság konzorciumi partnereként vesz részt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) magyarországi alapjogi kutatócsoportjának munkájában, a FRANET program keretében. A kutatócsoport az Európai Alapjogi Ügynökség számára az alapjogok széles körét érintő szakértői anyagokat, kutatási jelentéseket szolgáltat.

Néhány megjegyzés a devizakölcsönökről és azok jogi kezeléséről

2014. július 03. 14:22

 

 

Megszületett a Kúria várva várt 2/2014. PJE Jogegységi határozata a devizakölcsönökről, és néhány napra rá már meg is jelent a parlament honlapján az első törvényjavaslat, amely a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos „egyes kérdéseket” rendez. A jogegységi határozatot és a törvényjavaslatot csak a korábban született 6/2013 PJE határozattal, a még 2012-ben keletkezett 2/2012 (XII. 10.) PK véleménnyel, a vonatkozó három hazai jogszabállyal [a régi Ptk.-val az 1996. évi CXII. törvénnyel, [a régi Hpt.-val] valamint a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelettel], és a 93/13 EGK  Irányelvvel együtt lehet csak megérteni. 

Az uniós kereskedelmi érdekek védelme – új rendelet a nemzetközi kereskedelmi szabályok érvényesítéséről

2014. július 01. 9:07

 

 

A Tanács 2014 májusában elfogadta a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló rendeletét (a továbbiakban ’Rendelet’). A Rendelet egy olyan horizontális keretet fog bevezetni, amely erősíteni fogja az EU nemzetközi kereskedelmi rendszerben való érdekérvényesítési képességét, valamint lehetővé teszi a nemzetközi több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket megsértő harmadik országok elleni fellépést. Előzőleg az EU csak ad hoc módon tudott fellépni kereskedelmi partnerei korlátozó intézkedései ellen.

„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról

2014. június 20. 13:43

 

 

2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás közös kereskedelempolitika euró nemzeti érdek eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország egységes piac európai bizottság elnöke human trafficking adatvédelem human rights környezetvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump wto nafta közigazgatás migráció nemzeti bíróságok russia tpp menekültkérdés fundamental rights panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság personhood polgári kezdeményezés magyarország syngamy kötelezettségszegési eljárás szankció environment eu sanctions energiapolitika civil törvény compliance devizakölcsön ecthr európai integráció alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma