„Nem tart örökké semmi."[*]

 

Prof. Dr. Sárközy Tamás a XX. század második felében és XXI. század első évtizedeiben a magyar jogtudomány kiemelkedő alakjaként több, mint kétszáz tudományos szakcikket, száz szakkönyvet, valamint több, mint száz könyvrészletet írt. Összes tudományos munkáinak száma megközelíti a félezret. Félszáz esztendeig volt az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója. Tevékenysége, szellemisége döntően határozta meg számos jogásznemzedék gondolkodását, jogról alkotott elképzelését.

Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten, egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. Az egyetem elvégzését követően az Építésügyi Minisztériumban dolgozott jogászként. A MTA Jogtudományi Intézeténél 1969 óta dolgozott főhivatású kutatóként. 1979 óta egyetemi tanár, oktatott a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, valamint a Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi Karán. 1987 — 1990 között igazságügyi miniszterhelyettes volt.

Sárközy Tamás 1972-ben az állam- és jogtudományok kandidátusa, majd 1978-ban az állam- és jogtudományok doktora lett.

Tudományos munkássága elsősorban a civilisztikához kapcsolódott. Kutatásaiban főként társasági jogi kérdések és a gazdasági jog kapott hangsúlyos szerepet. A társasági jog mellett Sárközy Tamás érdeklődése átfogta a közigazgatási szervezetrendszer, illetve a sportjog területét is, mely témákban önálló monográfiákat jelentetett meg. Érdeklődése a legutóbbi időkben a kormányzástan egyes kérdései felé fordult.

Monográfiái közül kiemelkedik A jogi személy elméletének átalakulása, Vizsgálódás a szervezetek komplex jogalanyiságáról című mű, mely 1985-ben jelent meg. A magyarországi privatizációról több könyvet is írt, melyek közül említést érdemel A privatizáció joga Magyarországon 1989 — 1993 című mű, amely 1993-ban látott napvilágot.  Széleskörű tudományos érdeklődésére jellemző volt, hogy a 2004. évi magyar sporttörvényről külön kommentárt készített Sportjog — A 2004-es Sporttörvény magyarázata címmel. A központi közigazgatás reformjával kapcsolatos tapasztalatait Államszervezetünk potenciazavarai című monográfiájában foglalta össze.

2007 novemberében megjelent A szocializmus, a rendszerváltás és az újkapitalizmus gazdasági civiljoga, 1945-2005 Szubjektív jog/i/ történet című monográfiájában a magyar gazdasági jog legújabbkori történetével foglalkozott.

A 2010-es években érdeklődése a jó kormányzás egyes kérdései fordult, ezt fémjelzi a 2012-ben megjelent Magyarország kormányzása, 1978-2012. című könyve, amely leginkább „kormányzati személyes történetként” jellemezhető. 2017-ben látott napvilágot Kormányzástan - Adalékok a viszonylag jó kormányzáshoz című munkája, amely az egyetemi oktatásban is használatos alapmű.

2018-ban tanulmánykötet szerkesztett az 1959-es polgári törvénykönyv előkészítéséről, alapvető intézményeiről és fejlődésmenetéről. 

Utolsó nagy lélegzetű műve 2019-ben jelent meg Illiberális kormányzás a liberális Európai Unióban címen. Ebben azt a kérdést fejtegette, hogy az illiberális kormányzás tekinthető-e olyan sajátosan közép-kelet-európai kormányzati formának, melynek konszolidációja kívánatos.

Sárközy Tamás szerepe megkerülhetetlen a magyar gazdasági jog alakításában az 1980-as évektől napjainkig. A kodifikációs bizottság tagjaként, illetve elnökeként részt vett az 1988. évi, 1997. évi, illetve a 2006. évi társasági törvény kidolgozásában. Emellett jelentős szerepet vállalt a hazai privatizáció jogi kereteinek megteremtésében. Több alkalommal dolgozott ki koncepciót a központi közigazgatási rendszer reformjára. 2004 — 2006 között kormánybiztosként a központi közigazgatás reformtervezetének kidolgozójaként tevékenykedett, majd meghatározó szerepet töltött be az új magyar polgári törvénykönyv előkészítésében.

Kiemelést érdemel, hogy Sárközy Tamásnak a magyar gazdasági jogról, annak fejlődéséről több munkája idegen nyelven is megjelent.

Sárközy Tamás az aktív kutatómunka mellett kiemelkedő szerepet vállalt az egyetemi oktatásban is. Szellemes előadásaival, okos érvelésével jogász- és közgazdászhallgatók több nemzedékére gyakorolt nagy hatást. Közéleti tevékenysége igen sokrétű, példaként említhető, hogy többször megválasztották a Magyar Jogász Egylet elnökévé, s halálig vezette a hazai jogásztársadalom e nagyhírű társadalmi szervezetét.

Sárközy Tamás tevékenységét 1985-ben Állami Díjjal ismerték el, illetve 2007. augusztus 20-án átvette a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. 2009-ben elnyerte a Prima díjat és a Prima Primissima Közönségdíjat is.

A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének életműdíját, a Iuris Consulto Excellentissimo Díjat 2007-ben adtuk át számára, hosszabb időtartamon átívelő, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kimagasló tudományos munkásságának elismeréseként.

Sárközy Tamás tudományos munkássága előtt pályatársai a 2006-ban napvilágot látott Festschrift-tel tisztelegtek, mely a Sárközy Tamás Ünnepi Kötet címet viseli. 2010-ben, 70. születésnapjára készült el az Ünnepi tanulmányok Sárközy Tamás 70. születésnapjára című kötet.

Sárközy Tamás tudományos kutatómunkáját az innovatív gondolkodás és látásmód, a jogi problémákat komplex módon, a gazdaság egyes kihívásaira és igényeire is figyelmet fordító szemlélet jellemezte. Munkásságával megalapozta a modern magyar társasági jogot,  annak elméleti hátterét. Műveinek stílusát áthatotta a tudományos szabatosság, a közérthetőség és a világos fogalmazásmód. Ez is magyarázza, hogy Sárközy Tamás munkái nem csupán a jogtudomány művelői számára jelentősek, hanem a tágabb közönség is szívesen fogadja azokat. Sárközy Tamás tudományos művei ezért nem csupán jogtudományi szempontból lényegesek, azok gazdasági – társadalmi értéke is kiemelkedő.

A jogtudomány iránti szenvedélye az utolsó hetekig lobogott. Intézetünkben 2019 novemberében tartotta utolsó előadását a fennállásának 70. évfordulóját ünnepelő Jogtudományi Intézet születésnapi rendezvényén. Felszólalásában a szakmaiságot ekkor is a rá jellemző jókedélyű humorral ötvözte.

Az Intézet kutatóközösségét mélyen megérintette Sárközy Tamás hirtelen bekövetkezett halála. Mély megrendüléssel búcsúzunk szeretve tisztelt mesterünktől.

 

 

[*] Idézet Sárközy Tamástól egyik utolsó nagyinetrjújából, amelyet a HVG-nek adott: https://hvg.hu/360/20190711_Sarkozy_Tamas_interju