A Jogtudományi Intézet célkitűzése és feladatai

Az akadémiai kutatóintézeti reform eredményeképpen a Jogtudományi Intézet 2012. január 1-je óta szervezetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontján belül működik.

Az Intézet célkitűzése kettős. Egyfelől közreműködik a hazai  jogtudomány fejlesztésében és részt vesz a hazai tudóstársadalom tevékenységének megszervezésében. Ennek érdekben együttműködik a hazai – többnyire egyetemek mellett szerveződött – tudományos műhelyekkel és egyéb kutatóhelyekkel, valamint fórumot biztosít a jogtudomány által vizsgált időszerű problémák megvitatásához. Másfelől a Jogtudományi Intézet azzal az igénnyel lép fel, hogy a nemzetközi jogtudományi diskurzusba bekapcsolódjon és azt egyes területeken érdemben befolyásolja. Külföldi partnerintézményekkel hatékony együttműködést alakít ki, valamint az Intézet tevékenységébe külföldi kutatókat közvetlenül is bevon. Az Intézet tevékenysége elsődlegesen jogtudományi alapkutatásokra terjed ki, emellett a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Kutatóközpont Alapító Okirata, valamint Szervezeti és Működési szabályzata által meghatározott keretek között alkalmazott kutatási, tudományszervezési, szakértői és egyéb, társadalmilag hasznos, tudományos feladatokat is ellát. Az Intézet alapkutatási tevékenységének tárgya alapvetően általános, elméleti, és módszertani kérdések vizsgálata, azonban a tudományos osztályok keretében folyó kutatómunka konkrét jogi kérdések vizsgálatára, továbbá empirikus kutatások megszervezésére is kiterjed.

Az Intézet által folytatott jogtudományi alapkutatások tematikus irányait és főbb tárgyköreit a szakmai és tudományos koncepció három kiemelt területe jelöli ki. Az első kutatási irány az alkotmányelméleti jellegű témakörökre összpontosít többek között az összehasonlító alkotmányjoggal, az alkotmányszociológiával, az alkotmányos büntetőjoggal, az államtudománnyal, kisebbségvédelmi joggal, az alkotmányjogi dogmatika elméletével és a modern alkotmányjog eszmetörténeti alapjaival összefüggő vizsgálatokon keresztül. E kutatási irány gondozása szervezetileg az Alkotmányosság és Jogállamiság Kutatásának Osztályához kapcsolódik. Az alapkutatási tevékenység másik iránya a piacgazdaság jogi összefüggéseinek elemzésére összpontosít, melynek koordinációját a Piacgazdaság Magánjogi, Büntetőjogi, és Közigazgatási Jogi Garanciái Kutatásának Osztálya látja el. A harmadik kutatási irány a Nemzetközi Jog és az Európai Jog Belső Jogi Érvényesülésével Foglalkozó Kutatások Osztályának keretein belül a nemzetközi jog és európai jog hazai hatásainak feltárását tűzi ki célul.

Az alapkutatási tevékenységének ellátása mellett az Intézet a következő egyéb tudományos és ismeretterjesztő feladatokat is ellátja:

– a magyar jogtudomány nemzetközi képviselete, valamint együttműködés a hazai és nemzetközi tudományos műhelyekkel;

– hazai és nemzetközi tudományszervezési feladatok;

– ösztöndíjprogram (Fellowship Programme) bevezetése, amely lehetővé teszi külföldi kutatók közvetlen bevonását az intézeti kutatásokba;

– intézményi szinten bekapcsolódás a PhD-képzésbe;

– folyóirat kiadás (Állam- és Jogtudomány) és egyéb kiadványok megjelentetése;

– a polgárok jogtudatának fejlesztése, jogi ismeretek terjesztése, tudomány népszerűsítése.

A Jogtudományi Intézet törvényi kötelezettségekből fakadóan, alapfeladatainak sérelme nélkül az alábbi feladatokat is felvállalja:

– szakemberképzés és szaktanácsadás, szakvélemények készítése;

– közreműködés a hazai és nemzetközi jogalkotási feladatok megoldásában;

– együttműködés jogalkalmazási tevékenységet végző hazai és nemzetközi intézményekkel.