Intézményi reformok öregedő társadalmakban: jogi és politikai aspektusok

A kutatás célkitűzései

Kutatásunk az öregedő társadalmak intézményi reformjainak jogi és politikai aspektusaival foglalkozik. Célunk egyrészt a jóléti reformok nehézségei mögött meghúzódó politikai okok feltárása, másrészt azon körülmények azonosítása, amelyek esetén a demokratikus politikai folyamatok nagyobb eséllyel vezetnek reformokhoz, illetve azon mechanizmusok feltérképezése, amelyek legitimitást biztosítanak a megvalósuló reformlépéseknek, és nagyobb eséllyel biztosítják politikai fenntarthatóságukat. Mivel a jóléti területeken a reformok általában nehézkesek, továbbá gyakran visszavonásra kerülnek, gyakran elhangzó álláspont, hogy bizonyos specifikus szakpolitikai lépések helyett (mellett) általános, elvi alapokon nyugvó jogi, szabályozási változásokra is szükség van. Ezek az elvi alapon nyugvó jogi változások korlátozhatják azokat a szavazatszerzésre irányuló szakpolitikai lépéseket, amelyek a jövő generációk kárára valósulnak meg. Kutatásunk részeként ezért megvizsgáljuk azokat a felmerülő alkotmányos, illetve egyéb jogi és politikai természetű intézményi megoldásokat is, amelyek részben korlátozzák a demokratikus döntéshozatalt a generációk közötti újraelosztás fenntarthatósága és a jövő generációk érdekének védelme céljából.

Alapkérdések

A kutatás első része az elöregedő társadalmak jóléti reformjainak politikai kérdéseit vizsgálja. A jóléti rendszerek, köztük a nyugdíjrendszerek általában nehezen reformálhatók, továbbá a mégis megvalósuló reformokat az egymást követő kormányzatok gyakran visszavonják; éppen ezért vizsgálatunk fókuszában a megvalósuló jóléti reformok mögötti potenciális magyarázatok állnak. Kiemelt kérdéseink a következők: Milyen politikai konstellációk támogatják a nyugdíjszabályok változását? Milyen politikai viselkedési stratégiák mentén valósíthatók meg a reformok olyan körülmények esetén, amikor a releváns aktorok alapvetően nem fogékonyak a reformokra? Milyen politikai kondíciók biztosíthatják a jóléti reformok legitimitását? Az állam elköteleződhet a jövő generációk érdekeinek védelme mellett többféle alkotmányos és nem alkotmányos mechanizmus révén is (például automatikus alkalmazkodási mechanizmusokkal a nyugdíjrendszer szabályainál). Célunk a felmerülő intézményes megoldási módok részletes áttekintése, beleértve az esetleges megvalósulásukhoz kapcsolódó kedvező, illetve kedvezőtlen irányú gazdasági és szociális változások feltérképezését is.

Perspektívák

A kutatási projekt célja, hogy feltárja a különböző típusú alkotmányos megoldásokat, amelyeket egyes államok alkalmaztak, mint például a családi választójog, családi ellátások alkotmányos biztosítása, költségvetési tanács jellegű ellenőrző szervezetek, amelyek gondoskodnak a túlzott eladósodás megakadályozásáról vagy a jövő generációk jogainak biztosítása. A kutatás végeredménye, hogy javaslatot tegyen a lehetséges alkotmányos megoldások egy átgondolt és kifinomult tipológiájára, és egyben feltárja az egyes megoldások előnyeit és hátrányait az alkotmányos alapelvek szemszögéből. Végezetül a kutatást lezáró tanulmány szintén megvizsgálja az egyes lehetséges alkotmányos megoldások megvalósításának tágabb közgazdasági, társadalmi és intézményi feltételeit, illetve elfogadásuk esetén ilyen irányú lehetséges következményeit.

Részt vevő kutatók:

Kutatásvezető: Bartha Attila (MTA TK PTI)

Janky Béla (MTA TK Szociológiai Intézet), Tóth András (MTA TK Politikatudományi Intézet), Bartha Attila (MTA TK Politikatudományi Intézet), Berényi Eszter (MTA TK Szociológiai Intézet), Gulyás Attila (Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet), Könczöl Miklós (MTA TK Jogtudományi Intézet), Medgyesi Márton (MTA TK Szociológiai Intézet)

A kutatás az OTKA támogatásával valósul meg 2015 és 2017 között