Tartalom
Doktori viták, védések

Vaskuti András: A nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott ajánlások érvényesülése a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásában

Mélypataki Gábor: A közszolgálat egységesítésének elméleti és gyakorlati problémái és kapcsolata a munka magánjogával

Kevevári István: A derridai dekonstrukció hatása az amerikai jogelméletre

Bory Noémi: A fiatalkorúak a magyar és a spanyol igazságszolgáltatásban helyzetkép és nemzetközi perspektívák

Czékmann Zsolt : Információs társadalom és elektronikus kormányzat Magyarországon

Call for papers

A Parlamenti Szemle publikációs felhívása

Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések

Pázmány Law Working Papers - András Zs. Varga: Constitutional identity and judgements of the ECtHR (2016/16.)

Pázmány Law Working Papers - Hajas Barnabás: A gyülekezési jog korlátozásának egyes elméleti kérdéseiről és bírósági gyakorlatáról (2016/15.)

Pázmány Law Working Papers - Hajas Barnabás: Még egyszera gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről (2016/14.)

Pázmány Law Working Papers - Zoltán Papp: States’ interpretation of the rules of international law regarding the use of force against civil aircraft in cases before the International Court of Justice (2016/13.)

A Lendület HPOPs kutatócsoport blogja - Lojkó Miklós: A britek elhagyják az Európai Uniót? (2016. 06. 09.)

A Lendület HPOPs kutatócsoport blogja - Papp Mónika: A Bizottság közleménye az állami támogatás fogalmáról (2016. 06. 09.)

A Lendület HPOPs kutatócsoport blogja - Czina Veronika: Nemzetpolitika a tudománypolitikában? Nemzeti érdek és uniós kötelezettségek az MTA fiatal kutatói pályázatai kapcsán (2016. 06. 09.)

MTA Law Working Papers - Szalai Ákos: Másért viselt felelősség, helytállás (2016/7)

Személyi hírek

"Néha a forró parazsat is meg kell fogni" - Interjú Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanárral, az ELTE ÁJK leköszönő dékánjával

Friss könyvek

European Constitutional Language

Kié a pénzem? A pénz dologi jogi vizsgálata

Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások

Műhelyvita Szalai Ákos "Másért viselt felelősség, helytállás" c. tanulmányáról

Jogok versenye az Európai Unióban – A magyar jog ebben a versenyben

Műhelyvita Sebők Miklós, Kubik Bálint és Molnár Csaba "A magyar törvények minősége - egy empirikus vázlat" c. tanulmányáról

Balázs Horváthy: Reform of the Investor-State Arbitration: the EU’s Proposal for an Investment Court System

Műhelyvita Federica Cristani „International Economic Law and Conflict Resolution in the West Bank: Reconciling Dominium, Land Ownership and Land Grabbing" c. tanulmányáról

Az új büntetőeljárási törvény legfontosabb rendelkezései

Hazai és külföldi álláshirdetések, ösztöndíjak

Internhip Programme: Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law

További hírek

A magyar családjog jelene - Weiss Emilia Emlékpályázat

Európai emberi jogi mesterjogász szakirányú továbbképzési szak indul az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

Adatvédelmi szakjogász képzés indul a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán

Sommeruniversität - Erinnerungskultur in Mittel- und Osteuropa

Doktori viták, védések
Vaskuti András: A nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott ajánlások érvényesülése a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásában
Név: Vaskuti András
Időpont: 2016-06-23 15:00
Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Kari Tanácsterem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., fszt.)
Mélypataki Gábor: A közszolgálat egységesítésének elméleti és gyakorlati problémái és kapcsolata a munka magánjogával
Név: Mélypataki Gábor
Időpont: 2016-06-27 13:00
Helyszín: Miskolci Egyetem Dékáni Tanácsterem (A/6. épület fsz. 31.)
Kevevári István: A derridai dekonstrukció hatása az amerikai jogelméletre
Név: Kevevári István
Időpont: 2016-06-24 14:00
Helyszín: PPKE JÁK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. em.)
Bory Noémi: A fiatalkorúak a magyar és a spanyol igazságszolgáltatásban helyzetkép és nemzetközi perspektívák
Név: Bory Noémi
Időpont: 2016-06-22 14:00
Helyszín: PPKE JÁK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. em.)
Czékmann Zsolt : Információs társadalom és elektronikus kormányzat Magyarországon
Név: Czékmann Zsolt
Időpont: 2016-07-01 11:00
Helyszín: ME ÁJK Kari Könyvtár (A/5. II. em. 209.)
Call for papers
A Parlamenti Szemle publikációs felhívása

A Parlamenti Szemle 2016-ban indult, évente kétszer megjelenő magyar nyelvű, nyomtatott és on-line tudományos folyóirat, amely a parlamenti, parlamentarizmussal kapcsolatos kutatásoknak kíván fórumot biztosítani a jog- és politikatudomány művelői számára egyaránt. A lap a parlamenttel foglalkozó társadalomtudományok szakmailag lektorált (double blind peer review) folyóirata. A folyóirat 2016/2. számába augusztus 31-ig várja a tanulmányokat és szamlecikkeket. 

Határidő: 2016-08-31
Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések
Pázmány Law Working Papers - András Zs. Varga: Constitutional identity and judgements of the ECtHR (2016/16.)

One of the recent challenges regarding the legislation and jurisdiction of the different European institutions – of the European Union and of the Council of Europe – is the sharpening conflicts among them and the Member States. The question of final appreciation of constitutional conflicts, particularly conflicts based on or deducted to human rights is essential and important. The question is the following: what can a state or its Constitutional Court do if it finds that a judgement of an international court (the ECJ or the ECtHR) is contrary to the Constitution? Such conflicts are observed also between the ECJ (Opinion 2/2013) and the ECtHR (Bosphorus presumption). The answer cannot avoid the fundamental principle that the rule of law and primacy of international law requires that judgements of international courts are observed and enforced. But if there is no instrument to correct inappropriate international judgments, if there is no balance to the unlimited power of international courts that expropriate legislation, if constitutional courts are mere servants of international courts than arbitrariness is faced.

Pázmány Law Working Papers - Hajas Barnabás: A gyülekezési jog korlátozásának egyes elméleti kérdéseiről és bírósági gyakorlatáról (2016/15.)

A gyülekezési jog korlátainak (általános korlátok, megtiltási okok, feloszlatási okok) bírói és alkotmánybírósági gyakorlatának elemzése elengedhetetlen az alapjog gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához. E korlátok megítélése az elmúlt öt-hat évben a joggyakorlatban folyamatosan és jelentősen változott, melynek során egyszerre volt jelen az aktivizmus (kvázi-megtiltási okok kialakítása) és a megszorító értelmezés (a Gytv. megtiltási okainak értékelése során). Az elmúlt évek eseti döntései több kérdést tesznek fel, mint amennyit megválaszolnak: Mennyiben tekinthető a gyülekezési joggyakorlat töretlennek? Levezethetőek-e további megtiltási okok? Mennyiben adhatnak teret a kreatív jogalkalmazásnak a megtiltási okok? Mi a viszonya az általános korlátoknak és a megtiltási okoknak? Megalapozzák az Alaptörvény közösségek, és tagjaik méltóságának védelmét biztosító rendelkezései a gyülekezési jog korlátozását?

Pázmány Law Working Papers - Hajas Barnabás: Még egyszera gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről (2016/14.)

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (3) bekezdése szerint a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. Ennek ellenére nem tűnik nyugvópontra jutónak az a kérdés, hogy „mennyiben”, illetve „mikortól” kell a Ket. szabályait alkalmazni. A tanulmány több, a rendőrségi, bírósági és alkotmánybírósági joggyakorlatban megjelenő választ és azok lehetséges hatásait vizsgálja.

Pázmány Law Working Papers - Zoltán Papp: States’ interpretation of the rules of international law regarding the use of force against civil aircraft in cases before the International Court of Justice (2016/13.)

The paper discusses the rules of international law regarding the use of force against civil aircraft in the interpretation of states in their written submissions presented to the International Court of Justice (ICJ). The overall objective of the author is to identify what the relevant international law is, including indications of relevant state practice and opinio iuris. An additional objective being to discover how states interpret and implement relevant international conventions and other norms. Notwithstanding the fact that the ICJ has never delivered any judgment with respect to the merits of any aerial incident case the states’ written submissions (memorials) subject to analysis in this paper remain relevant as of today. The main reason being that the legal arguments made in the memorials by the states concerned eventually contributed to the codification of customary international law and may, by the same token, contribute to a better understanding of current developments and challenges.

A Lendület HPOPs kutatócsoport blogja - Lojkó Miklós: A britek elhagyják az Európai Uniót? (2016. 06. 09.)

Ez a mumus csak nem akar továbbállni, és ennek oka viszonylag egyszerű. Szemben a kontinentális („jó”) nyugat-európaiakkal, az Európai Gazdasági Közösségbe (vagy a Közös Piacba) – ahogy 1973-ban ismerték – az Egyesült Királyság tartózkodva és csak az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság csapásai miatt lépett be. A hidegháború legforróbb időszakában az amerikai külügyminiszteri posztot betöltő Dean Acheson manapság agyonhasznált kifejezésével élve: Nagy-Britannia elvesztett egy birodalmat és még nem talált magának új szerepet. Ez talán a meghatározó tagállami lét lehetne Európában? Miért is ne? A nemzetközi porond hagyományos brit „hatalmi körének” – a Nemzetközösség – jelentősége gyorsan hanyatlott és az Egyesült Államokkal fennálló „különleges kapcsolat” is csak alárendelt pozíciót biztosíthatott egy közepes méretű európai államnak.

A Lendület HPOPs kutatócsoport blogja - Papp Mónika: A Bizottság közleménye az állami támogatás fogalmáról (2016. 06. 09.)

Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét.

A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.

A Lendület HPOPs kutatócsoport blogja - Czina Veronika: Nemzetpolitika a tudománypolitikában? Nemzeti érdek és uniós kötelezettségek az MTA fiatal kutatói pályázatai kapcsán (2016. 06. 09.)

A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói pályázatainak kiírásában előnyt élveznek a magyar állampolgárságú, illetve a határon túli magyar fiatalok.

Mennyire összeegyeztethető ez az uniós joggal?

Megjelenhetnek-e nemzetpolitikai érdekek a tudományos élet egy olyan területén, amely bizonyos kutatói álláspályázatok elbírálási feltételeit érinti?

MTA Law Working Papers - Szalai Ákos: Másért viselt felelősség, helytállás (2016/7)
Másért viselt felelősség esetén a károsult a közvetlen károkozó helyett egy a jog által kijelölt személytől (esetleg: az egyetemlegesség alapján e személytől is) kérhet kártérítést. Az írás az ilyen módon leírható deliktuális felelősségi hatásait elemzi: miképpen hat ez a károsult, a közvetlen és a közvetett károkozó magatartására. Attól függ ez, hogy öt kérdésre milyen választ ad a szabály: (i) milyen kimentési lehetőség van a közvetlen károkozó magatartása kapcsán, (ii) létezik-e (milyen) kimentés a közvetett károkozó magatartása kapcsán, (iii) egyetemleges-e a felelősségük, vagy csak a közvetlen károkozó perelhető, (iv) mely esetekben kérheti a közvetett károkozó, hogy az általa megfizetett összeget a közvetlen károkozó térítse meg számára, és (v) e megtérítési kötelezettségnek van-e valamilyen felső határa. Az írás bizonyítja, hogy alapvető ellentét áll fenn a reparáció és a károsult prevenciós ösztönzői között. Hasonlóképp: minél erősebb a közvetlen károkozó kártérítési jellegű ösztönzése (ide értve a megtérítési kötelezettségétből fakadó ösztönzőket is) annál gyengébb a közvetett károkozó ösztönzése arra, hogy megpróbálja szabályozási jellegű eszközökkel befolyásolni a magatartását. A másért viselt felelősség, helytállás kimondása mellett tehát több érv szól, ha a közvetett károkozó valóban képes ilyen szabályozás-jellegű ösztönzőket kialakítani.
Személyi hírek
"Néha a forró parazsat is meg kell fogni" - Interjú Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanárral, az ELTE ÁJK leköszönő dékánjával

2016. július 1-jén nyolc év után köszön le az Állam- és Jogtudományi Kar dékáni posztjáról Király Miklós, az ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Pályafutásáról, dékánságáról és a jogászképzés előtt álló kihívásokról is kérdeztük.

Friss könyvek
European Constitutional Language

A könyv az alkotmányjogászokhoz szól, és elméleti szempontból tárgyalja az alkotmányjog alapkérdéseit. Célja az, hogy feltérképezze a kérdésekkel foglalkozó hatalmas szakirodalmat (azaz strukturált és tömör összegzését adja), módszertanilag követhető módon fogalmazzon meg saját válaszokat ezekre a kérdésekre, valamint hogy bemutassa az alkotmányelmélet gyakorlati relevanciáját alkalmazásának néhány konkrét példáján keresztül, rávilágítva arra, hogy a különböző elméleti válaszok (előfeltételek) más-más jogi megoldásokhoz vezetnek. Az angol nyelvű kiadással egy időben magyarul is megjelenő munka egy évtizednyi kutatómunka eredménye, amely elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt használható ismeretanyagot és gondolkodási módszert igyekszik átadni. Legfontosabb tézise, hogy az alkotmányjog kulcsfogalmait múltbeli és jelenkori társadalmi kihívásokra adott válaszokként kell értelmeznünk.

(Cambridge University Press) 

További részletek a kiadó honlapján olvashatók: http://www.cambridge.org/us/academic/subjects/law/jurisprudence/european-constitutional-language

Szerző: Jakab András
Kié a pénzem? A pénz dologi jogi vizsgálata

A kötet témája a pénz, a vizsgálat tárgyát képező kérdések pedig a polgári jog, azon belül elsősorban a dologi jog területére esnek, de számos vonatkozásban érintik a kötelmi jogot is.

A pénz és a dologi jog két olyan terület, amely a magyar jogban az elmúlt bő félévszázad során meglehetősen mostoha bánásmódban részesült. A kellő szintű jogi tudás hiánya látványosan megmutatkozott abban a bizonytalanságban és értetlenségben, ahogy a magyar társadalom a Magyarországot a 2009-et követő években elérő pénzügyi válság következményeivel próbált szembenézni.

E könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, és felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.

(Wolters Kluwer, 2016.) 

Szerző: Gárdos István
Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások
Műhelyvita Szalai Ákos "Másért viselt felelősség, helytállás" c. tanulmányáról

Opponensek: Fuginszky Ádám (ELTE ÁJK), Menyhárd Attila (MTA TK JTI).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Időpont: 2016-06-16 10:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Jogok versenye az Európai Unióban – A magyar jog ebben a versenyben

Program:

14.00-14.40: Hoffmann Tamás (MTA TK JTI): A nemzetközi büntetőjog mint versenyző

14.40-15.20: Lőrincz Viktor (MTA TK JTI): Ingók átruházása és a jogrendszerek versenye

15.20-16.00: beszélgetés: Létezik-e verseny a versenyjogok között? (vitaindítót tart: Tóth Tihamér, PPKE JÁK)

Időpont: 2016-06-16 14:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Műhelyvita Sebők Miklós, Kubik Bálint és Molnár Csaba "A magyar törvények minősége - egy empirikus vázlat" c. tanulmányáról

Opponens: Varju Márton (MTA TK JTI).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Időpont: 2016-06-23 10:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Balázs Horváthy: Reform of the Investor-State Arbitration: the EU’s Proposal for an Investment Court System
The Research Group on International (Quasi-)Judicial Practices of the Hungarian Academy of Sciences, Centre for Social Sciences, Institute for Legal Studies cordially invites you and your colleague to its next substantive meeting and the lecture entitled ‘Reform of the Investor-State Arbitration: the EU’s Proposal for an Investment Court System' delivered by Balázs Horváthy.
Időpont: 2016-06-23 14:00
Helyszín: Meeting Room of the Institute for Legal Studies (H-1014 Budapest, Országház street 30. 2nd floor, Room 28)
Műhelyvita Federica Cristani „International Economic Law and Conflict Resolution in the West Bank: Reconciling Dominium, Land Ownership and Land Grabbing" c. tanulmányáról

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Időpont: 2016-06-30 10:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Az új büntetőeljárási törvény legfontosabb rendelkezései
Időpont: 2016-06-28 09:00
Helyszín: Református Zsinati Székház (1146 Bp., Abonyi utca 21.)
Hazai és külföldi álláshirdetések, ösztöndíjak
Internhip Programme: Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law
The Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law is a leading institution in the fields of international law, comparative public law, and European law and represents one of the most vibrant intellectual communities on the European and global scene. Its directors as well as approximately 50 doctoral and postdoctoral researchers carry out top-notch research in all areas of public law, ranging from the use of force to global constitutionalism, from international human rights law to European constitutional law. Research might take the form of cooperative, multi-year projects involving many researchers, or individual theses and articles. In addition, every year the MPIL hosts numerous guests from many different countries, who significantly enrich the academic discourse and life of the Institute.
Státusz megnevezése: Intern
Jelentkezési határidő: 2016-07-01
További hírek
A magyar családjog jelene - Weiss Emilia Emlékpályázat
A HVG-ORAC Kiadó és a Családi Jog folyóirat szerkesztőbizottsága – az Alapítvány az új Polgári Törvénykönyvért támogatása mellett – tanulmányírói pályázatot ír ki Weiss Emilia emlékére. A pályázaton a magyar családjoggal, a hazai családjog egyes kérdéseivel foglalkozó tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a családjog elméleti, illetve gyakorlati kérdéseit tárgyalják tudományos igénnyel. A tanulmányban jogtörténeti visszatekintés, illetve külföldi kitekintés is lehetséges, az írásnak azonban elsősorban a hazai családjog valamely aktuális kérdését, jogintézményét kell elemeznie, ideértve a jogalkalmazási gyakorlatot is. A pályaműveket szakmai zsűri bírálja el, s ennek során mind a tartalmi, mind pedig a formai követelmények teljesítése értékelésre kerül. A zsűri értékeli a témaválasztást, a választott téma kidolgozásának színvonalát, az írás logikus és megfelelően tagolt szerkezeti kialakítását, gondolatmenetét, mondanivalójának eredetiségét, nyelvi igényességét, valamint a hivatkozások korrektségét.
Európai emberi jogi mesterjogász szakirányú továbbképzési szak indul az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán
Európai emberi jogi mesterjogász szakirányú továbbképzési szak indul az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2016. szeptembertől. Az emberi jogi szakirányú továbbképzésként szervezett két féléves, angol nyelvű program fókuszában az európai szintű emberi jogi jogvédelem áll, amely a jogvédelmi mechanizmusok megismertetésén túl a komplex emberi jogi problémák felismerésére és elemzésére is felkészíti a hallgatókat.
Adatvédelmi szakjogász képzés indul a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán

A 2018-tól Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó Európai Adatvédelmi Rendelet számos komoly változást hoz az adatkezelők, így a gazdálkodó szervezetek és közigazgatási szervek napi munkájában is. A két féléves képzés külön hangsúlyt helyez a munkaügyi szféra, a távközlési jog, az elektronikus kormányzás és az adózással kapcsolatos területek adatkezelési feladataira. A képzés jogeseteken keresztül, gyakorlatorientáltan, neves oktatók, a szakterület legfelkészültebb szaktekintélyei segítségével vezet be az adatvédelem "új" világába.

Sommeruniversität - Erinnerungskultur in Mittel- und Osteuropa
Bewerbungsfrist: 15. Juni In den Ländern Mittel- und Osteuropas sind die nationalsozialistische und die kommunistische Vergangenheit umstrittene Themen, die sowohl in politischen Debatten als auch in der Literatur präsent sind. Auf der politischen Ebene zeigen beispielsweise die Diskussionen um die Zugänglichkeit der Akten kommunistischer Geheimdienste oder auch die Diskussion um das in Budapest 2014 errichtete Besetzungsdenkmal, wie schwierig die Auseinandersetzung mit den totalitären Erfahrungen des 20. Jahrhunderts ist. Auf der literarischen Ebene werden zumeist individuelle Diktaturerfahrungen thematisiert, wie zum Beispiel in Katja Petrowskajas "Vielleicht Esther" oder in den Büchern der Literaturnobelpreisträgerin Swetlana Alexijewitsch. Bemerkenswert ist, dass trotz des engen thematischen Bezugs die Auseinandersetzung mit der Erinnerungspolitik und -kultur in der Politik- und Literaturwissenschaft bislang weitgehend getrennt erfolgt. Die internationale und interdisziplinäre Sommeruniversität will die beiden Zugänge verbinden. Die Auseinandersetzung mit der Vergangenheit in Politik- und Literaturwissenschaft soll zusammengeführt werden, um eine Verbindung zwischen der individuellen, persönlichen und der kollektiven Ebene des Erinnerns herzustellen. Es geht dabei auch um die Frage, ob es vor dem Hintergrund vielgestaltiger kollektiver und individueller Zugänge eine gemeinsame europäische Erinnerung an die Verbrechen des Nationalsozialismus und des Kommunismus geben kann. Die Sommeruniversität wird in deutscher Sprache von der Andrássy Universität Budapest und dem Germanistischen Institut der Eötvös-Loránd-Universität (ELTE Budapest) durchgeführt und richtet sich an Bachelor- und Master-Studierende aus den deutschsprachigen Ländern, aus Ostmitteleuropa, Südosteuropa, Osteuropa und den GUS-Staaten.