Tartalom
Doktori viták, védések

Halmos Szilvia: A fogyatékosság orvosi és társadalmi modelljének szintézise, különösen a munkajogban

Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések

MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja - Nikolett Zoványi: Delay Pays Well – Recent Case-law of the ECJ Related to Air Passenger Rights (2016. február 10.)

MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja - Fézer Tamás: Két úr szolgái - A közvállalatok vezető tisztségviselőinek felelőssége (2016. február 12.)

JTI Blog - Papp Mónika: A nemzeti bíróságok kötelezettségei és lehetőségei egy nemzeti intézkedés arányosságának vizsgálata kapcsán (2016. 02. 10.)

JTI Blog - Lukácsi Tamás: Az ártatlanság vélelmének új európai szabályozása (2016. 02. 10.)

JTI Blog - Ságvári Ádám: Különleges jogrenddel a terror ellen – kitekintés az európai gyakorlatra (2016. 02. 15.)

MTA Law Working Papers - Zinner Tibor: „éjjel-nappal jó hangulatban dolgozunk és igyekszünk igazolni a belénk vetett reményeket” (2016/6)

Ars Boni (2015/3)

Pázmány Law Working Papers - Viktor Milanov: Direct Democracy in Bulgaria (2016/1.)

Pázmány Law Working Papers - Tárnok Balázs: A kötelező menekültkvóták szabályozása az Európai Unióban a szubszidiaritás elvének érvényesülése tükrében (2016/2.)

Pázmány Law Working Papers - Federica Cristani: From Silence to Equitable Compensation: ‘Valuing’ Financial and Economic Crises in Investment Arbitration (2016/3.)

Pázmány Law Working Papers - Koltay András: A művészet szabadsága: a nem létező alapjog (2016/4.)

Pázmány Law Working Papers - Wágner Tamás: Aranyrészvények és az Európai Unió (2016/5.)

Pázmány Law Working Papers - Botond Horváth – Tihamér Tóth: Antitrust cases in the financial services sector - an overview of seminal Hungarian and EU cases (2016/6.)

Pázmány Law Working Papers - Szabó Endre Győző: A kétoldalú piacok elméletének kapcsolata a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítésével a Google ítélet fényében (2016/7.)

Pázmány Law Working Papers - Pokol Béla: A jurisztokratikus kormányforma és szerkezeti kérdései (2016/8.)

Pázmány Law Working Papers - Béla Pokol: The Juristocratic Form of Government and its Structural Issues (2016/9.)

Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások

Műhelyvita Michel Troper "Sovereignty, representation and the hierarchy of norms" c. tanulmányáról

Műhelyvita Jørn Sunde "European Legal Culture" c. tanulmányáról

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének könyvbemutatója

Oreste Pollicino és Graziella Romeo (Bocconi University) előadása: "Judicial dialogue, constitutional adjudication and protection of fundamental rights in Internet"

Oreste Pollicino és Graziella Romeo (Bocconi University) bemutatják "The Internet and Constitutional Law: The protection of fundamental rights and constitutional adjudication in Europe" c. szerkesztett kötetüket

Catalin Stanescu: Search for Harmonization: Why Does the EU Need to Regulate Unfair Debt Collection Practices - Issues and Examples from Hungary and Romania

Műhelyvita Ciarán Burke "Brexit, UK constitutional law and the EU" c. tanulmányáról

További hírek

Videó: Hóman Bálint ügyében hozott 1946-os és 2015-ös ítéletek

A PPKE Jog- és Államtudományi Kara 2016. február 9-én ünnepi ülést tartott Tersztyánszkyné Vasadi Éva, a kar alapító oktatója születésnapja alkalmából

XVI. Környezet Védelméért Díjak átadása - Életmű díjat kapott Prof. Bándi Gyula

Doktori viták, védések
Halmos Szilvia: A fogyatékosság orvosi és társadalmi modelljének szintézise, különösen a munkajogban
Név: Halmos Szilvia
Időpont: 2016-04-07 14:00
Helyszín: PPKE JÁK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. em.)
Folyóiratok, working paperek és blogbejegyzések
MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja - Nikolett Zoványi: Delay Pays Well – Recent Case-law of the ECJ Related to Air Passenger Rights (2016. február 10.)

Aviation became a wildly accepted form of travel and transportation during the 20th century. State legislative bodies realized that operating aircrafts and conducting activities in the aviation business qualify as dangerous activities, so the aviation sector needed a set of safety and liability rules to guarantee safety to passengers. In 1929 a conference was held in Warsaw where participating states adopted an international convention about the unification of certain rules relating to international carriage by air. Over the years, more than 130 states ratified the convention. In 1999 the Montreal Convention revisited the Warsaw Convention rules and implied minor changes in its text. Although there are multiple legislative products in both the international and domestic level related to aviation, in the beginning of the 21st century a new approach came into the picture. This new phenomenon is the recognition of passenger rights, whether states should provide more powerful rights to passengers and protect their interests during the flight.

MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja - Fézer Tamás: Két úr szolgái - A közvállalatok vezető tisztségviselőinek felelőssége (2016. február 12.)

A jogi személyek cselekvésének megtestesítője a jogi személy vezető tisztségviselője. A vezető tisztségviselő belső viszonylatban az ügyvezetés, külső relációban a képviselet feladatait ellátó személy, akinek cselekvése jellemzően a jogi személynél kerül betudásra, azaz az általa kötött szerződések a jogi személyt kötelezik, a szerződések megszegéséből a másik szerződő félnél beálló károk tekintetében is a jogi személy kártérítő felelősségét állapítja meg a társasági jog. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségét azonban a társasági jog a XXI. századtól kezdődően hazánkban is több síkon közelíti meg. A belső felelősség körében a vezető tisztségviselő tagokkal, részvényesekkel, tágabb értelemben a társasággal szembeni kötelezettségszegéseire alapított felelősségi esetkörökre koncentrál. A külső felelősség a társaságon kívüli harmadik személyek – hitelezők és kívülállók – kontraktuális és deliktuális viszonylatban elszenvedett kárából kiindulva határozza meg a vezető tisztségviselő személyes vagy éppen közvetett felelősségének eseteit. A két felelősségi kör között azonban szoros összefüggés mutatkozik. Amennyiben ugyanis a vezető tisztségviselő eljárásának következtében a jogi személy kártérítési felelősséggel tartozik, a kártérítési kötelezettség teljesítését követően a jogi személy vélhetően megpróbálja a belső felelősség szabályai szerint ezt a veszteséget a vezető tisztségviselővel megtéríttetni, vagy éppen a vezető tisztségviselőt ezen magatartása miatt más módon szankcionálni (pl. visszahívják pozíciójából, javadalmazását csökkentik). A belső és külső felelősség közötti kapcsolat azonban ki is merül ebben a teleologikus megközelítésben, ugyanis a jogi felelősség e két dimenziója meglehetősen távol áll egymástól, az eltérő dogmatikai és normatív alapok okán.

JTI Blog - Papp Mónika: A nemzeti bíróságok kötelezettségei és lehetőségei egy nemzeti intézkedés arányosságának vizsgálata kapcsán (2016. 02. 10.)

- Az egészségvédelem céljából megalkotott nemzeti szabályok arányosságát az Európai Bíróság maga vizsgálja, amennyiben azok az uniós áruáramlás elvét sértik. A Bíróság az elétárt információk alapján egészen pontos tájékoztatást adott a skót whisky ügyben a skót minimálárszabályozás aránytalanságáról.

- A kimentést végső soron eldöntő nemzeti bíróságnak az ítélethozatalkor fennálló ismert tények és bizonyítékok figyelembevételével tárgyszerű vizsgálatot kell lefolytatni az egészségvédelem célját szolgáló szabályozási alternatívák arányosságának mérlegelésekor. A nemzeti bíróság nemcsak a jogalkotó mérlegelésének „uniós felülvizsgálatát” végzi el, hanem friss elemzést végez, amelyben képes kell hogy legyen olyan tényeket is értékelni, amelyekben tudományos bizonytalanság van a vitatott intézkedés tényleges hatását illetően.

- Komplex szabályozástechnikai kérdésekben ez egy összetett, felelős döntés elé állítja a nemzeti jogalkalmazót.

- A korlátozó intézkedés arányosságának vizsgálata ésszerűségi alapokon nyugszik, még egészségvédelmi kérdésekben sem a kétséget kizáró bizonyítás a bizonyítási mérce.

JTI Blog - Lukácsi Tamás: Az ártatlanság vélelmének új európai szabályozása (2016. 02. 10.)

- Az Európai Parlament 2016. január 20-án fogadta el az ártatlanság vélelméről szóló irányelvet.

- A tagállamoknak a kihirdetést követő két éven belül kell átültetniük belső jogukba az új rendelkezéseket.

- Az irányelv „kodifikálja” az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján fennálló, az esetjogban kidolgozott eljárásjogi garanciákat, de a jogi védelem jelenlegi szintjén csak óvatosan lép túl. Érdemes felfigyelni a hallgatás jogával és a bizonyítási teherrel kapcsolatos szabályokra.

- Az új szabályozás valószínűleg nem hoz majd radikális változást a tagállami büntetőjogokban, de lehetővé teszi, hogy előzetes döntéshozatali eljárásban hozott értelmezéseivel az EU Bírósága hatással legyen az irányelvben szabályozott jogok fejlődésének irányára.

JTI Blog - Ságvári Ádám: Különleges jogrenddel a terror ellen – kitekintés az európai gyakorlatra (2016. 02. 15.)

A kifejezetten a terrorizmusra szabott különleges jogrendi szabályozás nem európai gyakorlat. Még abban a Franciaországban sem, amelyet súlyosan érintenek a nemzetközi terrorizmus újabb hullámai, és ahol a kérdés az alkotmányozó napirendjén is van épp. Kivételes állami működést igénylő esetben azok a szükségállapoti tényállások alkalmazhatóak Európa-szerte, amelyek esetében az érdemi parlamenti vagy más hatalmi centrum által gyakorolt kontroll rövid idő eltelte után biztosított.

MTA Law Working Papers - Zinner Tibor: „éjjel-nappal jó hangulatban dolgozunk és igyekszünk igazolni a belénk vetett reményeket” (2016/6)

A népbíróságokat Magyarországon 1945-ben hozták létre. Bár tevékenységük deklarált célja a „fasisztamentes Magyarország” megteremtése volt, végül olyan eljárásokat is lefolytattak, amelyek elsősorban azok ellen irányultak, akik az antifasiszta jellegű következetes forradalmi átalakulás megvalósításának esetleges vagy vélt ellenzői lehettek. Az írás a népbíróságok működését a nemzetközi események kontextusában tárgyalja. A tanulmány konklúziója szerint a népbíróságok ítélkező tevékenysége jogerős ítéleteik ismeretében nem tekinthető „véreskezűnek”, azonban tevékenységük mégsem állhatja ki az ítéleteik megkérdőjelezésének próbáját. A tanulmány Bibónak a számonkérések tisztázatlanságát felvető és tárgyilagosságát is hiányoló tanulmányán alapuló kritikai konklúzióval zárul.

Ars Boni (2015/3)
Pázmány Law Working Papers - Viktor Milanov: Direct Democracy in Bulgaria (2016/1.)

The paper provides in-depth analyses about the status of direct democracy in Bulgaria, it gives a historic overview and also dissects the legal framework which regulates the direct democratic instruments in the Balkan country. One of its’ main goals is to demonstrate the instruments and to focus on their particular legal characteristics. The paper also sums up the practice and impact of direct democracy in Bulgaria since 1989/1990 with special regard to the 2013 Referendum on the utilisation of nuclear energy and evaluates the regulation and practice of direct democracy in Bulgaria.

Pázmány Law Working Papers - Tárnok Balázs: A kötelező menekültkvóták szabályozása az Európai Unióban a szubszidiaritás elvének érvényesülése tükrében (2016/2.)

A 2015-ös migránsválság és az arra adott jogi válaszok nagy port kavartak az európai politikai porondon. Kerítés a határon, tagállamok egyéni fellépése a válság kezelésében kontra a közös európai megoldások, a migránsok szétosztása a tagállamok között meghatározott kvóták alapján. A menedékkérők kötelező kvóták alapján történő elosztásáról 2015 szeptemberében döntött az Európai Unió Tanácsa, amely azonban nem élvezi az összes tagállam támogatását.  Azon tagállamok, amelyek kifogásolják a Tanács kvótahatározatát, leginkább a szubszidiaritás elvének sérelmére hivatkozva érvelnek a döntés megsemmisítése érdekében. A szubszidiaritás elvének értelmezése a kvótahatározat tekintetében azonban több kérdést is felvet. Jelen tanulmány küldetése e szempontok ismertetése a kérdés dogmatikai megalapozása mellett.

Pázmány Law Working Papers - Federica Cristani: From Silence to Equitable Compensation: ‘Valuing’ Financial and Economic Crises in Investment Arbitration (2016/3.)

Several national governments are taking emergency measures to overcomethe current financial and economic crisis. In this regard, arbitral tribunals have been increasingly called upon to determine whether and to what extent such measures have breached international obligations towards foreign investors. The investment arbitration cases involving Argentina are quite telling. Argentina was ultimately found liable for damages incurred by investors as a result of governmental measures taken during its 2001-2002 financial crisis. Such measures were deemed to breach non-expropriation standards, i.e. the fair and equitable treatment standard, and Argentina was called to pay damages. However, the relevant investment agreements  offered no guidance on the appropriate damages to be awarded. Arbitration case-law shows that, generally, arbitrators have lowered the amount of compensation due to foreign investors  - in comparison with the amount of compensation which a foreign investor would be entitled to without taking into account the existence of the financial crisis. However, arbitral awards are generally silent on the reasoning behind the choice of the method applied. Only some recent tribunals, i.e. Impregilo v. Argentina and National Grid PLC v. Argentina, made express reference to the impact of economic crises in the remedies stage.

Pázmány Law Working Papers - Koltay András: A művészet szabadsága: a nem létező alapjog (2016/4.)

Lehetséges-e a művészetet, a művészi teljesítmény nyomán létrejött alkotást a jog eszközeivel megítélni? Lehetséges-e, hogy a művészi alkotások, amelyekben az emberi szellem legnagyszerűbb teljesítményei öltenek testet, és amelyek által minden kor a maga kultúráját definiálja, a polgárok egymás közötti és az állammal szembeni viszonyukban előálló kisebb-nagyobb viták eldöntésére létrehozott, szándékoltan a földön járó, technicizált szabályrendszer, a jog által ítéltessenek meg?

Pázmány Law Working Papers - Wágner Tamás: Aranyrészvények és az Európai Unió (2016/5.)

A ’90-es években, illetve a 2000-es évek első felében komoly viták folytak az aranyrészvényekkel kapcsolatban. Ugyanis számos tagállam, köztük Magyarország jogrendszere is tartalmazta ezt a jogintézményt. A fő kérdés az volt, hogy mindez összeegyeztethető-e az uniós jogrenddel. Az elméleti vitákat az Európai Bíróság ítéletei döntötték el, melyek következtében az a nézet terjedt el a köztudatban és a jogirodalomban, hogy az aranyrészvényeknek nincs helyük a 4 szabadságra épülő Európai Unióban. Ezt támasztotta alá ugyanis, hogy az ítéletek nyomán a legtöbb állam feladta álláspontját, s kivezette jogrendszeréből az aranyrészvényeket. Azonban ez a feltételezés túlságosan leegyszerűsítő, számos tényezőt nem vesz figyelembe. Éppen ezért ebben a tanulmányomban arra törekszem, hogy ezt a képet árnyaljam, s rámutassak arra, hogy az Európai Bíróság által megszabott feltételek mentén igenis van létjogosultsága ennek a jogintézménynek. Emellett arra is választ keresek, hogy vajon milyen okok késztették arra az államokat, hogy ilyen eszközt bevezessenek. Ugyanis ahogy arról később beszélni fogok, furcsa kettőség jellemzi az aranyrészvényeket: bennük testesül meg a magántulajdon és az állami tulajdon örökös harca.

Pázmány Law Working Papers - Botond Horváth – Tihamér Tóth: Antitrust cases in the financial services sector - an overview of seminal Hungarian and EU cases (2016/6.)

Article 101 TFEU and Tpvt. 11. § prohibit anti-competitive agreements, concerted practices and decisions of associations of undertakings if they aim or have the effect to restrict, distort or eliminate competition. EU law shall be applied if the action may have an effect on trade between Member States. Our paper gives an overview of the most important decisions adopted by the EU Commission and the Hungarian Competition Authority (Gazdasági Versenyhivatal: GVH) of the past five years in Hungary and the EU.

Pázmány Law Working Papers - Szabó Endre Győző: A kétoldalú piacok elméletének kapcsolata a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítésével a Google ítélet fényében (2016/7.)

Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása alkalmazandó az online szolgáltatások esetében is. Ezek a szabályok az adatalanyok (felhasználók) védelmében azonban csak akkor játszanak szerepet, ha valamelyik tagállam joghatósága megállapítható. A Google kereső tevékenységét vizsgáló ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a cég adatkezelőnek minősül, és akkor is alkalmazandó az uniós jog (a spanyol nemzeti szabályokon keresztül), amennyiben a kereső egyébként a spanyol piacon csak a reklámtevékenységét szolgáló leányvállalatán keresztül van jelen. A kétoldalú piac elméletét felhasználva az EUB arra a következtetésre jut, hogy mivel a keresőmotor üzemeltetése és a reklámok értékesítése egyazon piacnak tekintendő, ezért a piac két oldalához tartozó adatkezeléseket is egységesen kell megítélni. Erre alapozva az európai adatalany igényelheti a kereső szolgáltatótól, hogy a nevére rákereső felhasználóknak bemutatott találati listából távolítsák el azokat a linkeket, amelyek az igénylő magánélete szempontjából már nem relevánsak. Várható, hogy az ítélkezési gyakorlatban a kétoldalú piacok elmélete a jövőben is szerepet fog játszani, adott esetben az európai joghatóságot is megalapozó kritérium megállapításához vezethet.

Pázmány Law Working Papers - Pokol Béla: A jurisztokratikus kormányforma és szerkezeti kérdései (2016/8.)

Az aktivizmus az egyik legelterjedtebb kritika az alkotmánybíróságok tevékenysége felett, mely egyrészt az írott alkotmány rendelkezéseinek túllépését és az alkotmánybíráskodás hatalmának túlfeszítését kárhoztatja, másrészt a demokratikus törvényhozási többség és az őket megválasztó állampolgári milliók akaratának háttérbeszorítását bírálja. Ha azonban túllépünk a sokszoros méltatlankodáson, és az vesszük érzelemmentesen szemügyre, hogy az utóbbi évtizedekben létrehozott alkotmánybíróságokat hatáskörrel ellátó új alkotmányok maguk emelik fel őket a legfőbb államhatalmi szervek szintjére, illetve az alkotmányt konkretizáló alkotmánybírósági törvények maguk is széles hatáskört adnak az alkotmánybíróságoknak a törvényhozás korlátozása és a választásokon kifejezett állampolgári akarat félretolására más politikai prioritások érdekében, akkor felmerül, hogy e legalizált új, nagyhatalmú közjogi szereplőt az eddigi kormányformákba már nem lehet befogni, mert ez szétfeszíti ezek kereteit. A tanulmány ezért az eddig megfogalmazott kormányformák mellé a jurisztokratikus kormányforma új kategóriáját javasolja bevezetni. Ennek szerkezeti kérdéseit négy aspektusban látja elemezhetőnek: az alkotmányhoz való hozzáférés monopolizáltságának foka szerint, az alkotmányszöveg általános formulái által adott alkotmányértelmező hatalom szélessége szerint, az alkotmánybírósági törvénymegsemmisítési jogkör aktiválásának gyorsasága szerint, és végül az alkotmánybíróság megbízási ciklusának elszakítottságának foka szerint a bírákat újraválasztó politikai grémiumoktól a megbízás időtartama által meghatározva.

Pázmány Law Working Papers - Béla Pokol: The Juristocratic Form of Government and its Structural Issues (2016/9.)

Activism is the most widespread criticism over the activities of the constitutional courts. This means partly the exceeding of their authority given by the written provisions of the Constitution and, on the other hand, the downgrading of the democratic parliamentary majority and the will of millions of citizens who elect this majority. However, if we go beyond the widespread and recurring indignation, and we level-headedly look at the provisions of constitutions created in the recent decades, then it can be noted that these constitutions and the laws on the constitutional court themselves raise them to the level of the supreme organs of state power. In this way, the activism of the constitutional courts has partly become legalized and their power is wide ranging in order to limit the legislation and the will of the citizens expressed in the elections. It appears that this new, powerful actor in state power cannot be captured within the old forms of government (presidentialism or parliamentarism) because it bursts these old frameworks. Beyond these old forms, the study therefore proposes to introduce a new form of government based on the wide-ranging power of the constitutional court. As the most important structural issues of this new form of government, four aspects are analyzed: 1) the degree of the monopolized access of the constitutional court to the constitution; 2) the breadth of the constitutional interpretative power given by the general formulas of the constitutional text; 3) the speed of activation of its power when it comes to the annulment of Parliamentary acts; 4) and finally the term of office of the constitutional judges which separates them from being re-elected by the political actors. 

Konferenciák, workshopok, könyvbemutatók, előadások
Műhelyvita Michel Troper "Sovereignty, representation and the hierarchy of norms" c. tanulmányáról

Opponensek: Tattay Szilárd (MTA TK JTI), Takács Péter (Széchenyi István Egyetem). 

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Időpont: 2016-02-25 09:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Műhelyvita Jørn Sunde "European Legal Culture" c. tanulmányáról

Opponensek: Fekete Balázs (MTA TK JTI), Gajduschek György (MTA TK JTI).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Időpont: 2016-02-25 11:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének könyvbemutatója

A rendezvény programja:

Deák Dániel: Alkotmányos adójog magyar nézőpontból (Budapest: HVG Orac 2016) c. kötetet bemutatja Varju Márton (MTA Lendület-HPOPs Kutatócsoport vezetője),

Fekete Balázs – Fleck Zoltán (szerk.): Tanulmányok a kortárs jogelméletről (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó 2015) c. kötetet bemutatja Majtényi Balázs (tudományos főmunkatárs, MTA TK JTI),

Magyary Zoltán összes munkái (1919-1922). Kritikai kiadás. A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Koi Gyula (Budapest: NKE 2015) c. kötetet bemutatja Iván Dániel (tanársegéd, NKE ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet),

Nótári Tamás (szerk.): I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (Szeged: Lectum Kiadó 2015) c. kötetet bemutatja Bálint Csanád (az MTA rendes tagja, professor emeritus, kutatóprofesszor, MTA BTK Régészeti Intézet).

A rendezvényt moderálja: Tóth Mihály tudományos tanácsadó (MTA TK JTI).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérjük, részvételi szándékát előre jelezze a varadi.agnes@tk.mta.hu címen.

Időpont: 2016-03-03 10:00
Helyszín: 1014 Budapest, Országház utca 30. 2. emelet, JTI tanácsterem
Oreste Pollicino és Graziella Romeo (Bocconi University) előadása: "Judicial dialogue, constitutional adjudication and protection of fundamental rights in Internet"
Időpont: 2016-03-10 10:00
Helyszín: MTA TK JTI tárgyaló
Oreste Pollicino és Graziella Romeo (Bocconi University) bemutatják "The Internet and Constitutional Law: The protection of fundamental rights and constitutional adjudication in Europe" c. szerkesztett kötetüket
https://www.routledge.com/products/9781138924987
Időpont: 2016-03-10 11:00
Helyszín: MTA TK JTI tárgyaló
Catalin Stanescu: Search for Harmonization: Why Does the EU Need to Regulate Unfair Debt Collection Practices - Issues and Examples from Hungary and Romania
Időpont: 2016-03-24 14:00
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
Műhelyvita Ciarán Burke "Brexit, UK constitutional law and the EU" c. tanulmányáról

Opponensek: Uwe Puetter (CEU) és Papp Mónika (MTA TK JTI).

Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezze Hoffmann Tamásnak.

Időpont: 2016-03-31 09:30
Helyszín: MTA TK Jogtudományi Intézete (1014 Budapest, Országház utca 30.)
További hírek
Videó: Hóman Bálint ügyében hozott 1946-os és 2015-ös ítéletek

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében (MTA TK JTI) 2016. február 4-én „Hóman Bálint ügyében hozott 1946-os és 2015-ös ítéletek – történeti és jogi szempontok” címmel megtartott kerekasztal-beszélgetés felvétele.

A PPKE Jog- és Államtudományi Kara 2016. február 9-én ünnepi ülést tartott Tersztyánszkyné Vasadi Éva, a kar alapító oktatója születésnapja alkalmából
XVI. Környezet Védelméért Díjak átadása - Életmű díjat kapott Prof. Bándi Gyula