Vági Renátó: Megvéd-e minket a GDPR a Cambridge Analyticától?

Bergendi-Rácz Diána: Recenzió Jakab Éva „Apropó jogharmonizáció: gondolatok az ókori kellékszavatossági modell kapcsán” című írásáról

Mécs János: Koordinált jelöltállítás és választási rendszer

Somody Bernadette – Vissy Beatrix: Az alkotmánybírósági döntések rendesbírósági végrehajtása: normatív elvárások – tényleges gyakorlat

A Jogelméleti Szemle egy 18 évvel ezelőtt indult, negyedévente megjelenő elektronikus folyóirat. Magyar és idegen nyelvű jogelméleti és jogszociológiai írásokat közöl, emellett a különböző jogági tudományok területéhez tartozó, illetve társadalomelméleti jellegű tanulmányokat is befogad közlésre. A legújabb (open acces hozzáférésű) szám tartalomjegyzéke:

Tanulmányok
Budai Balázs Benjámin: Hangsúlyváltozás az e-közigazgatás front office-ában
Cservák Csaba: Hispánia alapjogvédelmi szervezetrendszeréről
Egri-Kovács Krisztián: Az alkotmánybíráskodás kialakulása
Fodor András Péter: A magyar kötelmi jog általános része – Fejlődéstörténet és rendszerezés
Kiss Adrienn: Albánok és az önrendelkezés
Kiss, Valéria: Legal consciousness and life story research, Empirical investigation of the concept of ’living law’. Methodological problems of the research on legal consciousness II.
Makkos Nándor: Felnőttképzés, esélyegyenlőség, közigazgatás
Nagy-Barna Krisztina: A kockázati tőkebefektetéshez kapcsolódó szindikátusi szerződés, kitekintéssel a csendes társaság intézményére
Schiffner Imola: Az uniós polgár családtagjainak jogi helyzete az Európai Bíróság legújabb jogeseteiben, különös tekintettel a Zambrano-doktrína alkalmazására
Tribl Norbert: Az alkotmányos identitás fogalomrendszere jogelméleti megközelítésben
Vita
Pokol Béla: Alkotmánybírósági törvényünk ellentmondásai és feszültségei (eszményiek és praktikusak)
Szmodis Jenő: Terminológiai problémák az ún. jurisztokratikus állam fogalma körül
Archívum
Hamza Gábor: Emlékezés Móra Mihályra születésének évfordulóján
Interjú
Hegedős, Soma: „Der Islam ist eine völlig andere Religion.” – Ein wissenschafltiches Gespräch mit dem Islamwissenschaftler Tilman Nagel

A szerzők a szerződéstípusok hatályos-tételes joganyagának feldolgozását tűzték ki célul, azok valós szabályozási hátterét kívánják bemutatni. A Ptk.-n kívüli fontosabb külön jogszabályok polgári jogi rendelkezéseinek lényeges tartalmát (lásd például a lakásbérleti, az építési-kivitelezési vagy éppen a fuvarozási szerződést) a Ptk. irányadó szabályaival együtt, azokkal szerves egységben, az adott szerződéstípus szabályozási csomópontjai szerint haladva ismertetik és elemzik. Mivel az egyes szerződéstípusok logikáját kívánják befogadhatóvá tenni a hallgatók számára, a könyv utal a kapcsolódó jelentősebb bírósági határozatokra és a szerződésszerkesztési gyakorlatban elterjedt megoldásokra is. A szerzők gyakorlatorientált, szemléletes megközelítésre törekedtek. Ennek következtében a tankönyv számos, a nyilvánosan hozzáférhető bírói gyakorlatból vett valós példát, kitalált esetet, összevetést, elhatárolást és több táblázatot is tartalmaz. A könnyebb tájékozódás érdekében a tankönyvet margószámokkal és az ezekre utaló szövegközi utalásokkal, illetve tárgymutatóval is ellátták. Noha a kötet elsősorban tankönyv, és ekként a hallgatók számára készült, a szerzők remélik, hogy gyakorló jogászok is haszonnal forgathatják. A szerzők az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.

Die neue Datenschutz-Grundverordnung ist ein Meilenstein in der Entwicklung des europäischen Datenschutzrechts. Im digitalen Zeitalter von Google und Facebook werden personenbezogenen Daten massenweise bearbeitet und auch kommerziell verwendet. Die neue Datenschutzverordnung setzt neue Anforderungen und führt neue Sanktionen ein, und ist für jede Firma von grundsätzlicher Bedeutung. Ádám Liber wird die Fragen dieses Rechtsgebietes praxisbezogen beleuchten. Ádám Liber studierte Jura in Budapest und Leipzig, erwarb sein LLM an der Suffolk University, ist Rechtsanwalt in Budapest bei Baker McKenzie mit enormen Erfahrung im Datenschutzrecht und in der Implementierung der Datenschutzverordnung.

Szeretettel hívunk minden érdeklődőt az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Bizottság Munkaügyi Kapcsolatok Albizottsága (újjá)alakuló ülésére és szakmai fórumára, melyet „Közszolgálati sztrájkok Magyarországon" témában rendez 2018. április 23-án 10 órai kezdettel a Magyar Tudományos Akadémián. A tervezett program:

10:00 A rendezvény megnyitása
10:00–10:15 A bizottság új elnökének és titkárának megválasztása
10:15–10:45 Zemplényi Adrienne (Alapjogi Biztos Hivatala): Közszolgálati sztrájkok – az ombudsmani vizsgálatok tükrében
10:45–11:15 Berki Erzsébet: Megállapodás a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról (1994)
11:15–11:45 Csonka László (ügyvéd): Közszolgálati sztrájk az ügyvéd szemével 
11:45–12:10 Boros Péterné (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete): Az önkormányzati sztrájkok tapasztalatai
12:10–12:35 Szűcs Viktória (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete): A szociális szféra sztrájkjainak tapasztalatai
12:35–13:00 Hozzászólások, vita

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke, a Modern Magyar Polgári Jogi és Európai Magánjogi Kutató Központ és a Novotni Alapítvány 2018. június 8-án rendezi meg a polgári jogot oktatók soron következő országos találkozóját, immár huszonnegyedik alkalommal. Az idei tanácskozás célja – híven a választott mottóhoz – a dologi jog területén észlelt újszerű jelenségek, problematikus kérdések megvitatása. Felkért előadók: Juhász Ágnes (ME ÁJK), Kőrös András (nyugalmazott bíró, Kúria), Lenkovics Barnabás (SZE DFK), Menyhárd Attila (ELTE ÁJK), Papp Tekla (NKE ÁKK), Szrogh Csaba (Miskolci Törvényszék, bíró).

A tanszék e jeles eseményre tisztelettel meghívja a polgári jog, a magánjog oktatóit, a jogász szakma képviselőit, hogy a vitaindító előadásokat követően hozzászólásaikkal, véleményükkel, a tapasztalatuk megosztásával járuljanak hozzá a Polgári Törvénykönyvnek a dologi jogi rendelkezéseit érintő, újonnan formálódó elméleti-didaktikai és gyakorlati gondolkodáshoz. A konferencia véglegesített programját a későbbiekben tesszük közzé. A konferencián elhangzó előadásokat, továbbá a kapcsolódó tanulmányokat szerkesztett formában a Novotni Alapítvány megjelentetni kívánja 2018 végére. Amennyiben szállásigénye lenne, kérjük azt a reka.pusztahelyi@gmail.com címen jelezze, és további tájékoztató információkat küldünk a konferencia helyszínéhez közeli szálláslehetőségekről.

A workshop az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság eljárása közötti hasonlóságokat és a két intézmény közötti viszonyt kívánja megvitatni. Középpontjában eljárási kérdések állnak. A résztvevők a tudomány és a gyakorlat képviselői. A hangsúly a közös eszmecserén van, ezért a 15 perces előadásokat a workshop mindkét részében 30 perc vita követi.