Közpolitikák és jogi környezetük

Beszélgetéssorozat

 

 

 

Az MTA TK Jogtudományi és Politikatudományi Intézetei, valamint a Magyar Politikatudományi Társaság Közpolitikai Szakosztálya 2014 októberétől beszélgetéssorozatot rendez.

1. A program általános célja

A program célja egyes, működő közpolitikák áttekintése, jobb megértése, illetve az esetlegesen vitatott kérdések meghatározása, mindezt legalább részben jogi aspektusból vizsgálva. A program a működő közpolitikákat vizsgálja, ez azonban nem zárja ki, sőt egyes esetekben kifejezetten igényli a „hatályos állapot” korábbi hazai megoldásokkal, illetve nemzetközi tapasztalatokkal való összevetését.

A közpolitikák áttekintésének fókuszában egyrészt a közpolitikai célok feltérképezése (melyek a célok, konzisztensek-e, illetve vannak-e egyáltalán), másrészt az ezek eléréséhez használt eszközök (a célokat megvalósítani kívánó folyamatok, módszerek eljárások) kritikai elemzése, végül pedig ezekben a kérdésekben a jog szerepe (célmeghatározó, eszközjellegű, nem-jogi jellegű eszközökhöz való viszony, jog mint megvalósítási akadály, döntéshozatal és jogszabály-előkészítés kapcsolata) állnak.

2. A beszélgetések

A programsorozat központi elemét a kéthetente keddenként 10-12 óra között megrendezésre kerülő fórumok jelentik. A fórumok nyilvánosak, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A rendezvényt egy levezető elnök vezeti, és – főszabályként – az egyes kérdések szerint végigmenve lehetőséget ad minden résztvevőnek, hogy előbb saját álláspontját fejtse ki, majd reagáljon mások felfogására, utalva az eltérésekre vagy egyezésekre. A hallgatóság kizárólag írásban tehet fel kérdést, amelyeket a levezető elnök moderál.

Az egyes alkalmakat megelőzően az egyes témákban kettő–négy szakértő kap felkérést a részvételre. A szakértők előre megkapják azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolását kérjük tőlük. A kérdések minden szakpolitikai területen azonosak. A szakértők kérdésesekre adott válaszaikat lehetőleg 8.000-30.000 karakter (2-12 oldal) hosszúságú – vagy a kérdések szerint tagolt, vagy egységes szövegű – írásban rögzítik és előzetesen megküldik a szervezőknek, amelyeket a beszélgetés előtt az adott alkalom előadóinak elküldünk. A dolgozatok a beszélgetést követően (adott esetben a beszélgetés eredményeit beépítve) – hacsak ennek ellenkezőjét a szerző nem kéri – felkerülnek az MTA Law Working Papers sorozatba. A beszélgetésekről felvétel készül, amelyek a MTA TK Jogtudományi Intézet videócsatornáján tekinthetők meg. 

A szokásos kérdések, amelyekre választ várunk a résztvevőktől:

(1) A közpolitika céljai:

Meghatározhatók-e világosan a közpolitika céljai? Mennyire specifikusan, pontosan határozhatók meg? Abban az értelemben, hogy ha később rákérdezünk, hogy mennyire valósultak meg ezek, adható-e egy objektív válasz? Másként: mennyire „elkent”, szimbolikus-propagandisztikus és mennyire operacionalizált vagy operacionalizálható célokról van szó? Honnan lehet megállapítani, hogy melyek ezek a célok? Milyen dokumentumokból? Főleg: jogi és/vagy egyéb dokumentumokból? Melyek ezek a célok? Milyen viszonyban állnak egymással? Mennyire állnak ellentétben egymással? A célok meghatározása mennyire tükrözi a szakértők konszenzusát a közpolitikai terület megoldandó problémáiról? Milyen értékválasztások tükröződnek a célok kijelölésében? Milyen versengő értékek és problémadefiníciók vannak jelen a hazai közpolitikai diskurzusban? Van egyáltalán diskurzus az adott közpolitikai terület problémáiról?

(2) A közpolitikai eszközök, az alkalmazott módszerek:

Hogyan függenek össze a közpolitikai eszközök és célok? Az eszközök jól szolgálják-e a kitűzött célokat? (Szélsőséges esetben: van-e bármilyen összefüggés a célok és az alkalmazott módszerek között; megállapítható-e egyáltalán valamiféle cél-eszköz logika?) Nincsenek-e nem kívánt hatásai az alkalmazott eszközöknek? Hol jelennek meg ezek az eszközök; jogszabályokban és/vagy más forrásokban? Milyen súllyal vannak jelen a tisztán jogi, regulációs megoldások és milyen más (pl. pénzügyi) eszközök kerülnek alkalmazásra? Ha szabályozási megoldásról van szó, mennyire alkalmazzák azt a gyakorlatban? Megjelennek-e a nemzetközi legjobb gyakorlatok a közpolitikai eszközök között, illetve mennyiben tekinthetők ezek közpolitikai innovációknak? Vannak-e olyan potenciálisan hatékony eszközök, amelyeket jogi (pl. EU-jogi vagy nemzetközi emberi jogi) megfontolásokból nem lehet használni (jog mint megvalósítási akadály)? Milyen tényezők gátolják esetlegesen a jogszabály érvényesülését, alkalmazását a gyakorlatban?

3. Témák

1. Egyházpolitika

2. Környezetvédelem

3. Szociálpolitika

4. Közoktatás-politika

5. Felsőoktatási, tudomány- és innovációs politika

6. Kultúrpolitika I. Közművelődés: általános kultúrpolitika, könyvtárak és múzeumok kérdése

7. Kultúrpolitika II. Művészetek: színház, film, zene

8. Egészségpolitika

9. Népesedésügy (családpolitika, gyámügy, migráció)

10. Agrárpolitika

11. Külpolitika

12. Biztonságpolitika

13. Hazai kisebbségekkel kapcsolatos politika (kül. romapolitika)

14. Rendvédelmi és igazságügyi politika

15. Önkormányzati politika

16. Gazdaságfejlesztési politika

17. Foglalkoztatáspolitika

18. Nyugdíjpolitika

19. Energiapolitika

20. Költségvetési politika

 

Kutatásvezetők: Boda ZsoltGajduschek GyörgyJakab András

A kutatási projektben részt vesz: Nyircsák Adrienn

 

 

Vissza az előző oldalra