MTA Law Working Papers

A Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai

Papp Imre: Sarkalatos átalakulások: A régi és az új jogalkotási törvény összehasonlítása

2015/11
A tanulmány az új jogalkotási törvény „kiskapuinak” áttekintésére vállalkozik felvillantva a gyakorlatban jellemző jelenségeket. Az alkotmánybírósági figyelmeztetések ellenére virágkorukat élik a „salátatörvények”, továbbá a jogalkotás mai jelenségeihez tartozik, hogy a hiányzó vagy teljesen rövid felkészülési idő következtében már a norma hatálybalépése után kezdődik meg a „tényleges felkészülés” a norma végrehajtására, tehát a felkészülési idő átcsúszik a hatályosulás időszakába. Elszomorító példákat nyújt a honi jogalkotásról a kihirdetés napján való hatálybaléptetés legtöbb esete. Gyakorlattá vált annak a „kiskapunak” a kihasználása, amelynek révén szinte mindig mód van arra, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lépjen hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés ne lépjen hatályba. A szerző számos de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg e „kiskapuk” bezárására. A szerző sorra veszi a minőségi jogalkotást támogató korszerű technikai eszközök körét: előhatályosítás, tematikus jogi fogalomtár és kodifikációs szótár létrehozatala, a jogszabályok kötelező nyelvi lektorálása, a hatályos joganyag idegen nyelvű hozzáférhetőségének a naprakész biztosítása mind-mind megvalósításra vár.

Dobos Balázs: A szakpolitikai célok meghatározásának problémája a magyarországi kisebbségpolitikában

2015/10
A magyarországi kisebbségpolitika céljainak azonosítása és megítélése több szempontból is vitatott kérdéskör: miközben elviekben, az elsődleges feladata a belső sokszínűség megőrzése volna, a hazai és nemzetközi szakirodalomban uralkodó álláspont jóval inkább a kisebbségi magyar közösségek ügyét emeli ki. A szakpolitika rendkívül sokszereplős és komplex voltának, továbbá eltérő szintjeinek, szimbolikus-retorikai és konkrét materiális-instrumentális aspektusainak elismerése nyújt azonban segítséget azoknak az egyéb, összetett céloknak a feltérképezéséhez, amelyek megjelentek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993-as törvény napirendre vételekor és kidolgozásakor, bár többnyire kevesebb figyelemben részesültek. A tanulmány amellett érvel, hogy a szabályozás kérdése nem csupán a külhoni magyar közösségek miatt került napirendre, miként a kidolgozás során több ténylegesen befolyásos szereplőt a kifelé történő példamutatás aligha motivált. A célok sorában a határon átnyúló szempontok ugyanakkor a modell „felhasználásában”, „kommunikálásában” kétségkívül jelen voltak, ha más szinteken, más szereplőknél, legfőképp a kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök, illetve a források megállapításakor távolról sem a legbefolyásosabban.

András Jakab, Arthur Dyevre, Giulio Itzcovich: CONREASON – The Comparative Constitutional Reasoning Project. Methodological Dilemmas and Project Design

2015/09
Courts are reason-giving institutions and argumentation plays a central role in constitutional adjudication. Yet a cursory look at just a handful of constitutional systems suggests important differences, as well as commonalities, in the practices of constitutional judges, whether in matters of form, style, language, or other. Over time, too, constitutional reasoning may seem to exhibit both elements of change and elements of continuity. In what measure is this really the case? What is common to constitutional reasoning everywhere? Is the trend one of growing convergence (standardisation of constitutional reasoning?) or, on the contrary, one of increasing fragmentation? To what extent is the language of judicial opinions responsive to the political and social context in which constitutional courts operate? Funded by a grant from the VolkswagenStiftung and housed by the Max Planck Institute for Comparative Public Law and International Law in Heidelberg, Germany, and by the Institute for Legal Studies of the Centre for Social Sciences at the Hungarian Academy of Sciences in Budapest, Hungary, the CONREASON Project endeavours to answer these central questions of comparative constitutional scholarship by applying and developing a new set of quantitative research methods.

Hollán Miklós: Az önkéntes segítők által elkövetett vesztegetés

2015/08
A hálapénz egy olyan társadalmi probléma, amely az utóbbi időszakban ismét a közérdeklődés centrumába került. Az új Munka Törvénykönyve és az új büntető kódex hatályba lépésével több vonatkozásban megváltozott – egyben újból erőteljesen vitatottá vált – a kérdéskör büntetőjogi megítélése is. A tanulmány e problémakör egy szeletét az ún. önkéntes segítőként dolgozó orvosok vesztegetésért (vesztegetés elfogadásáért) való felelősségét elemzi. A korábbi és a jelenleg hatályos büntető kódex szabályozásának áttekintése és elemzése mellett a tanulmány tartalmaz egy olyan javaslatot is, amely a jogbiztonságnak megfelelő szabályozás megteremtésére irányul.

Takács Péter: A magyar állam átnevezéséről

2015/07
A magyar állam alkotmányos neve 2011-ben megváltozott: az 1989 és 2011 között használt „Magyar Köztársaság” nevet 2012. január 1-én a „Magyarország” név váltotta fel. Miként általában az állam nevének megváltozása ez esetben összefüggött a közjogi-politikai rendszer megváltozásával. Az államneveknek számos fajtája van; ezek két fő csoportba sorolhatók. A magyar állam neve a nyelv és politika viszonyának 2010 utáni intenzívebbé válása során változott meg. Az átnevezés eredménye, hogy „Magyarország” mint állam „magyar köztársaságként” jellemezhető, de az államformára is utaló névvel nem nevezhető meg. (A terjedelmi korlátok internetes közlés által lehetővé tett bizonyos fokú „rugalmasságát” kihasználva a tanulmány végén a szerző három függeléket közöl. 1. Képi adalékokat az államevek, az államformák, valamint a nyelv- és névpolitikai küzdelmek vizuális megjelenítésének szemléltetéséhez, 2. a Földrajzinév-bizottság magyar nyelvű államnév-listáját és 3. a ENSZ Földrajzinév-szakértői Csoportja, ill. terminológiai szekciója által gondozott államnév-jegyzéket angol, francia, spanyol, orosz, kínai és arab nyelven.)

Tajti Tibor: A csődstigma, a második esély mentalitás és a csődjog viszonyáról - amit az összehasonlító jog sugall

2015/06
A csőd és ilyetén a csődjog megnövekedett szerepére tekintettel, a cikk a csődstigma, a második esély mentalitás és a csődjog kölcsönhatásait veszi górcső alá. Abból indul ki, hogy a 21. századra szabályozási verseny tárgyává vált a csődjog milyensége, főképp a tekintetében mennyire tud egy adott jogrendszer második esélyt nyújtani az önhibáján kívül csődbe jutott gazdasági társaságoknak. A legtöbben az Egyesült Amerikai Államok csődtörvénye 11. fejezetét veszik elsődleges modellnek, mint a második esély mentalitásra építő legsikeresebb reorganizációs rendszert. Teszik ezt annak ellenére, hogy a csődstigma talán itt a legalacsonyabb a világon, ellentétben nemcsak a civiljogi, hanem még a többi gazdaságilag fejlett angolszász rendszerekkel. Az írás fő vezérvonala a csődstigma – mint csődszociológiai és kultúra-antropológiai jelenség – és a csődjog komplex, de keveset kutatott, viszonya. Ennek lényege egy felől, hogy a második esélyt biztosító reorganizációs csődeljárás nem tud kibontakozni mindaddig, amíg a csődstigma a meghatározó mentalitás egy adott rendszerben. Másfelől, a jog a maga eszköztárával a katalizátor szerepét játszhatja a mentalitásbeli paradigmaváltásnál annak ellenére, hogy a közelmúlt nemzetközi példái azt mutatják nincs a könnyű és gyors váltásra egy jól bevált módszer. Az erőfeszítések azonban nem szűnnek a szerény eredmények ellenére sem és egyre gyakrabban lehet újabb próbálkozásokról hallani, nemcsak a nemzeti államok, hanem az Európai Unió szintjén is. Mindezek közös nevezője azonban, hogy míg a jogalkotók a csődstigmát bizonyos fokon adottnak veszik, külön nem foglalkoznak vele és az előrelépést pusztán az új reorganizációs szabályoktól várják. A cikk megkérdőjelezi, hogy a csődstigma, illetve a csődstigma és a jog viszonya mélyebb tanulmányozása és megértése nélkül hathatós eredményeket el lehetne érni.

Gábor Halmai: Religion and Constitutionalism

2015/05
This paper deals with the relationship between religion, church-state relations, and different forms of constitutionalism. The study plans to investigate the topic from both a normative/theoretical and an empirical perspective. The normative part of the paper starts with the very definition of liberal constitutionalism, and the role of religion in this definition, followed by the characterization of illiberal constitutional approaches, including theocratic constitutionalism. The second part of the paper compares different national constitutional regulations on religion. In this empirical part, the paper uses case studies to analyze the role of church-state relations and religious freedom both in the established democratic system of Israel, and in emerging but still illiberal democracies, such as the one in Egypt, as well those backsliding to illiberal constitutionalism, such as the one in Hungary, and also discusses the likelihood that these constitutional models would spread to new sites.

Tóth Mihály: A gazdasági bűnözés és bűncselekmények néhány aktuális kérdése

2015/04
A gyorsan változó világunk jogi környezetét meghatározó diskurzusok gyakran azon feneklenek meg, hogy egy meghatározott jelenséget vizsgálva nem teljesen azonos fogalmakat használunk. A viták, javaslatok hasznosságát elsősorban az garantálhatja, ha biztosak lehetünk abban, hogy nagyjából ugyanarról beszélünk. Ezért elengedhetetlen a gazdasági bűnözés különböző szintjeinek kijelölése, ami azután szükségképpen vezet néhány aktuális „kortünet" felvázolásához s az új Btk. egyelőre kétes hatékonyságú reformkísérleteinek bírálatához.

Gárdos István: Jog, jogértelmezés. Gondolatok a devizahiteles törvények kapcsán

2015/03
A Kúria és a jogalkotó a deviza alapú hitelezés egyes, addig egységesen jogszerűnek tekintett feltételeit tisztességtelennek, így érvénytelennek minősítette. Az új jogértelmezés nem pusztán szakmailag vitatható, hanem jogelméleti és alkotmányjogi aggályokat is felvet. A cikk központi gondolata annak hangsúlyozása, hogy a jog az, ahogyan a jogszabály a jogszabály címzettjeinek magatartásában és a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatában érvényesül. Mind a Kúria, mind pedig a jogalkotó figyelmen kívül hagyta a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályoknak és a szóban forgó szerződési rendelkezéseknek a több mint egy évtizeden át uralkodó értelmezését. Ezzel a Kúria és a jogalkotó jogértelmezése hibás volt, és szándékától függetlenül, valójában visszamenőleges jogszabály-módosítást valósított meg, amely sérti a jogbiztonság követelményét, a Kúria esetében pedig hatáskörének túllépését is jelenti. Sajnálatos módon az Alkotmánybíróság ezt rendben lévőnek találta.

Kecső Gábor: A helyi adók jellemzői és a működtetett helyi adók négy külföldi jogrendszerben

2015/02
A helyi önkormányzatok számos forráson keresztül jutnak bevételhez a nyugati demokráciákban. Tudjuk, hogy a helyi autonómia csupán látszólagos pénzügyi függetlenség nélkül. A helyi adók a pénzügyi autonómia alapvető támaszát biztosítják, jóllehet az önkormányzatok központi kormánytól való relatív függetlensége nem szűkíthető a helyi adóbevételek és az összes önkormányzati bevétel arányára. Ez az írás egyfelől a helyi adókkal kapcsolatos általános ismereteket tárgyalja; így többek között a nyílt listás adó-megállapítási módszert, amelyet Magyarországon 2015. január 1-jén vezettek be. Másfelől az angol, az amerikai, a német és a spanyol helyi adórendszert írja le és értékeli annak érdekében, hogy megismerjük a külföldi intézményeket, tanuljunk mások megoldásaiból. A tanulmány nem vállalkozik a magyar szabályozás és az ahhoz kapcsolódó gyakorlat feldolgozására. Elsődleges célja az elméleti alapok feltárása, illetve a külföldi kitekintés, amelyek tükrében saját jogunk mélyebben – vagy legalábbis másként – értékelhető a későbbiekben.

Szövényi Zsolt: Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

2015/01
A rendszerváltozás időpontjáig társadalompolitikai determináltsággal alakultak ki és működtek a felsőoktatás-politika szervezeti és intézményi struktúrái, a politikaformálás módszerei, eljárásai, az irányítás, a szabályozás jogi eszközei. Az elmúlt negyed században, a felsőoktatás alapkérdéseiben – a hallgatói létszám, az intézményhálózat, az anyagi feltételek, az autonómia, a képzés és kutatás alakalakulásában, - a felsőoktatási törvények és módosításaik számosságában is nyomon követhetők a kormányzati ciklusonkénti változások. Míg általánosabb célként, ha eltérő hangsúlyokkal is, de folyamatosan volt jelen a felsőoktatásunk európaiságának és nemzeti karakterének megőrzése.

Wildmann János: Egyházpolitikai megfontolások

2014/64
Az egyházpolitika „magyar modellje” formálisan az állam és egyház elválasztásán nyugszik, ténylegesen azonban számos lehetőséget biztosít az államnak az egyházak életébe való beavatkozásra. A 2011. évi többször módosított 206-os egyházügyi törvény egyes szakaszait az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogásolta, ezért az alapos revideálásra szorul, illetve egy új törvény megalkotását tesz szükségessé. Ez nem tartalmazhatja a vallási tevékenység és egyház önkényes, politikailag motivált definícióját, továbbá garantálnia kell a diszkriminációmenetességet és az egyházak tényleges autonómiáját. Ezeket az elveket az egyház-finanszírozás terén is érvényesíteni kell úgy a közfeladatok ellátása, mind a hitéleti támogatások esetén.

Ganczer Mónika: Sarkalatos átalakulások: az állampolgársági jog átalakulása

2014/63
A magyar állampolgársági törvénymódosítás elsődleges célja az volt, hogy a 20. századi területelcsatolások miatt a szomszédos államok állampolgáraivá váló és területén élő régi magyar állampolgárok és leszármazóik megszerezhessék a magyar állampolgárságot. A mennyiségi adatok tükrében nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy ezt a szimbolikus célt sikerült megvalósítani, hiszen az elmúlt három és fél évben több mint félmillió külföldön élő magyar szerzett állampolgárságot. A módosítás természetesen technikai problémákat is felvetett: a magyar leszármazást bizonyító okiratok rendkívül széles köre és a nyelvtudás kapcsán az objektív ismérvek hiánya miatt a jogalkalmazónak az esetleges visszaélésekkel is számolnia kell. A magyar és a szomszédos államok belső jogi szabályozása és a nemzetközi jogi kötelezettségek összhangjáról azonban megállapítható, hogy az jórészt megvalósult, és ez alól kivételt csak a baráti kapcsolatokról szóló kétoldalú szerződések képeznek.

Müller György: A második és harmadik Orbán-kormány döntési rendjének sajátosságairól

2014/62
Az írás a közpolitika-csinálás jogi környezetének témájához kapcsolódóan a második és harmadik Orbán-kormány döntési rendjének azokat a vonásait érinti, amelyekkel eltér az előző kormányoktól. A szerző szerint ebből a szempontból nem is annyira a közvetlen jogi környezet érdekes, amelynek lényegét az Antall-kormány óta a döntési rendet illetően persze nem változatlan, de fontos pontokon mégis meglehetősen állandónak bizonyuló kormány-ügyrend és a jogalkotási törvény képzi. A sajátos vonások nem ezekből, hanem egyrészt a hatalomgyakorlás korábban nem alkalmazott új technikájából, másrészt pedig a kormány és a miniszterelnök helyzetének, illetve a közöttük fennálló viszony át- vagy újraértelmezéséből következnek.

Simon István: A vagyonosodási vizsgálatok joggyakorlatának elemzése

2014/61
A közfeladatok finanszírozása és az arányos közteherviselés szempontjából problémát jelent az adóköteles jövedelmek eltitkolása Magyarországon is. A jogalkotó – hasonlóan a külföldi jogrendszerek többségéhez – kialakította a vélelmezet adóalap létrehozásának különféle technikáit mind az anyagi, mind az eljárási adójogban annak érdekében, hogy mérsékelje az adóeltitkolás nagyságrendjét. Az adóeljárásjog keretében létrehozott technikák (jogintézmények) közé tartozik az adóbecslés, ami az ún. vagyonosodási vizsgálatok kulcseleme. Tekintve, hogy az elmúlt évtizedben a vagyonosodási vizsgálatok megítélése a szakmai közvéleményben vegyes volt és szélesebb társadalmi érdeklődés övezte, a Kúria elnöke a tárgy vizsgálatára Joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre. A szerző a Joggyakorlat-elemző csoport nem bíró tagjaként vizsgálta a vagyonosodási vizsgálatok joggyakorlatát elsősorban az adóbecslés jogalapja és összegszerűsége tekintetében. A közzétett írás a szerző kutatási záró tanulmányának szerkesztett változata.

Török Bernát: Sarkalatos átalakulások – A médiajog átalakulása

2014/60
A médiaszabályozás megújítása egyfajta "elő-alkotmányozás" volt abban a tekintetben, hogy az átalakítás céljai és irányai lényegi pontokon azonosak voltak a későbbi alkotmányozásnál tapasztaltakkal. A tartalomszabályozást és az intézményrendszert egyaránt érintő változások, illetve az érdekükben felhozott érvek vizsgálata ezért önmagán túlmutató jelentőséggel bír.

Herbert Küpper: Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása

2014/59
A magyar igazságszolgáltatás már a rendszerváltás óta keresi a megoldást a közigazgatási bíráskodás kérdésére anélkül, hogy sikerült volna a szocialista rendszerből örökölt struktúrákat átvezetni egy jogállamiközigazgatási bíráskodásba. 2013-ban azonban a közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrehozása érezhető változást okozott a bírósági szerkezetben, és a Pp.-nek szintén 2013-ban elkezdődött újrakodifikálása esélyt nyújt megfelelő közigazgatási perjog alakítására is. Ez a tanulmány a meglévő rendszer gyenge pontjait elemzi: a bírósági szerkezetet, a közigazgatási bírói életpálya hiányát, valamint az alkalmatlan eljárásjogot. Ezen diagnózis alapján azonosítjuk a terápiára szoruló jelenségeket, valamint lehetséges terápiákra nézve bizonyos következtetéseket vonunk le.

Boros Anita: Úton egy európai közigazgatási (eljárási) jog felé

2014/58
Az Európai Unió sajátos jogi szerveződés, speciális jogállással, igazgatással, eljárással. Az bizonyos, hogy egy évtizedek óta működő, fejlődő szervezetről van szó, amely gondoskodik a saját intézményeinek, közigazgatási szerveinek a működtetéséről. A kérdés, hogy miként teszi ezt? A tagállami közigazgatás(i jog és közigazgatási eljárásjog)sérelme nélkül, vagy azzal szorosan együttműködve és létrehozva egy igen speciális, a tagállami közigazgatási jogi és eljárásjogi megoldásoktól némiképp eltérő, de működő mechanizmust. A tanulmányunkban megvizsgáljuk az uniós és a tagállami (köz)igazgatás jellegzetességeit, nyitott kérdéseit, keresve arra a választ, vajon beszélhetünk-e uniós közigazgatási jogról, majd áttekintjük, mi is történt a közigazgatási eljárásjog területén az elmúlt időszakban és milyen kihívások előtt áll az uniós jogalkotó, amennyiben rendeleti szinten szabályozni kívánja az Európai Unió közigazgatási eljárási jogát.

Balogh-Békési Nóra: Szuverenitásféltés és alkotmány

2014/57
A tanulmány az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányjogi feltételeit tekinteni át abból az aspektusból, hogy a „szuverenitásféltés” mennyire mutatható ki a szövegből, s mi valósul meg a gyakorlatban. Kevés szó esik róla, de az Alaptörvény a korábbi Alkotmány Európa-klauzuláját, illetve a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát rendező szabályát változatlan tartalommal vitte tovább. Az Európai Unióhoz való tartozásunk tekintetében a szuverenitás vonatkozásában identitásváltás az alkotmányozás szintjén nem történt, viszont a politikai retorika szerint igen. Mi ennek az oka? Milyen mérlegelési tartományt hagy az Alaptörvény a mindenkori kormányra a szuverenitás megjelenítésére? Ezekre és hasonló alkotmányjogi kérdésekre keresi a választ a dolgozat.

Orbán Endre: (Majdnem) tíz éves a szabad munkaerő-áramlás

2014/56
Jelen írás röviden áttekinti a migrációt és az európai belső mobilitást is magyarázó egyes elméleteket, mellyel egyben rávilágít az európai léptékű mozgásszabadság gazdasági indokoltságára. Bemutatásra kerül röviden a személyek szabad mozgásának jogi eloldása az alulfekvő eredeti gazdasági indokoltságtól. Végül pedig Magyarország, illetve az egyéb tíz, valamint nyolc éve csatlakozott tagállamok viszonyában kerülnek fókuszba egyes, a joggyakorlás révén megvalósult, illetve a továbbiakban várható következmények.