A kutatás során azt szeretnénk megnézni, hogy milyen emberfelfogásra/személyképre építenek és milyen jogilag definiált személyiség fogalmakkal operálnak a különböző jogterületek. Mit jelent a személyiség védelme a büntetőjogban, a médiajogban, az alkotmányjogban és a magánjogban Magyarországon és az uniós és nemzetközi jogi színtéren, a személyiségvédelem hogyan tükröződik a szabályozásban.
A következő alapkérdéseket szeretnénk kiemelten vizsgálni: ha "párhuzamos valóságokat" látunk a különböző jogágakban, akkor ezek a párhuzamos valóságok hogyan képződnek le az adott jogági szabályozás szintjén, és az eltérések – ha vannak – mivel magyarázhatóak: a szabályozás eltérő céljából következően szükségszerűek-e vagy nem kívánatos jelenségek. Egységesen kell-e gondolkodnunk a jogban az emberről/személyről és a személyiségi jogok védelméről? Ha igen, az alkotmányjog, az alkotmány alapján definiálható ember/személy milyen szerepet tölthet be az egységesítésben? Kérdésnek látjuk, hogy a jog eszközével, a személyiségvédelem rendszerének kialakításával az állam milyen mértékig és mélységig foglal/foglalhat állást ebben a kérdésben.
Az Alkotmánybíróság 2012 előtti gyakorlata egyértelműen elfogadta az általános személyiségi jog (emberi méltósághoz való jog) mint anyajog fogalmát, és ennek részeként számos jogot nevezett meg, amelyek érintik a legkülönbözőbb jogterületeket. Az Alaptörvény hatályba lépése óta született egyes új határozatok az Alaptörvény emberképével a német minta alapján foglalkoznak, és újra tárgyalják az általános személyiségi jog koncepcióját. A különböző jogterületek az általános személyiségi jog különböző szegmenseit érintik eltérő intenzitással, és kérdés, hogy a különböző jogterületek halmazai az átfedésekkel együtt létrehoznak-e egy egységesnek mondható képet, illetve ez a kép megegyezik-e az alkotmányjogban az Alaptörvény hatályba lépését követően kialakított felfogással,már ha létezik ilyen.
Mindezek alapján a különböző jogterületek elemzéseikor a jogterület szabályozására vonatkozó, az emberi méltósághoz való joggal, vagy az egyenlő emberi méltósághoz való joggal összefüggésben hozott AB határozatok alapul szolgálnak a tanulmányok elkészítéséhez, de a kutatás kifejezetten arra fókuszál, hogy ezen túlmenően a szabályozás sajátosságai milyen jellegű (pl. paternalista, liberális, történelmileg beágyazott, európai adaptált vagy modern) személyiségvédelmet valósítanak meg, milyen körben, illetve milyen ember/személy felfogás állhat ennek a konkrét jogi szabályozásnak a hátterében.
Az egyéves kutatás során 2014. szeptember 25-én egy konferenciára kerül sor, illetve szintén összel egy intézeti workshop kerül megrendezésre. A tárgyban készülő tanulmánykötet megjelentetését 2014 végére tervezzük.
A kutatás szervezői és a tanulmánykötet szerkesztői: Menyhárd Attila és Gárdos-Orosz Fruzsina.
Az eredményeket összegző kötet:
Gárdos-Orosz Fruzsina–Menyhárd Attila (szerk.): Személy és személyiség a jogban, Complex-Wolters Kluwer, Budapest, 2016.