A nemzetiség és etnicitás jogi operacionalizálása

A 2020 szeptember 1-én, Pap András László vezetésével induló nemzetközileg egyedülálló NKFI-OTKA kutatás lehetőséget teremt különböző jogterületeken dolgozó kutatók számára, hogy újszerű megvilágításba helyezve vizsgálják a nemzeti és etnikai identitás fogalmi meghatározásának és jogi operacionalizálásának összetett és sokrétegű kérdéskörét. A kutatás gyakorlati indoka az, hogy a kisebbségi jogok és a társadalmi esélyegyenlőséget célzó jogintézmények alkalmazása során a célzott jogalanyok beazonosítása során jelentkező bizonytalanság nemcsak a jogalkotói célok megvalósulását veszélyezteti, de a visszaélés lehetősége hátrányos megkülönböztetést és további marginalizációt is eredményezhet. A kutatás célja a stabil elméleti keretek meghatározása mellett a jog- és közpolitika-alkotó, valamint a jogalkalmazó számára is hasznosítható, jó- és rossz (ellentmondásos) gyakorlatokat és modelleket bemutató iránymutatás.

A kutatás kiindulópontja az, hogy a nemzetiségi, etnikai kategóriák meghatározását (jelentsék ezek a csoport azonosítását, vagy a jogalanyok affiliációjának kérdését) politikai, elméleti és jogi szempontból egyaránt jelentős mértékű bizonytalanság övezi. A fogalmak és a különböző szakpolitikák operacionalizása ugyancsak sokrétű kérdés: a jogalanyok meghatározása történhet önbevallás, az érintett közösség (választott vagy önjelölt, és ezáltal számos legitimációs kérdést felvető) tagjai által, a külvilág percepciója alapján, vagy valamely a jogalkotó által meghatározott (különböző indikátorokra épített) „objektív” ismérvrendszer alapján. A legtöbb jogrendszer, számos okra és érzékenységre tekintettel többnyire idegenkedik a szabatos jogi fogalom-meghatározástól.

A nemzetiségi, etnikai, faji kategóriák meghatározásakor a kutatás a jogi és politikai közösségi igények és jogintézmények tartalmi vizsgálatára fókuszál. Állításunk az, hogy a csoport- és főleg a csoportaffiliáció meghatározásakor a jogtechnikai megoldásoknak, modelleknek a közpolitikai és jogfilozófiai kertekhez kell igazodniuk. A kutatás tartalmi egyedülállósága egyfelől abban rejlik, hogy újszerű, összehasonlító jogi, ugyanakkor átfogó módon rajzolja fel a klasszifikációs és fogalomalkotási problématérképet, amellett, hogy megvilágító erejű esettanulmányokkal jelentős hozzáadott-értéket teremtve kínál megoldási lehetőségeket a társadalomtudomány, jogtudomány, valamint a jogalkotó- és alkalmazó számára.

A kutatás különböző jogterületekről érkező kutatók számára teremt újszerű eredményeket ígérő együttműködést, és a nemzetközi kooperáció új lehetőségeit is megnyitja, azáltal, hogy nemcsak nemzetközi konferenciákon és szakmai rendezvényeken való rendszeres megjelenést (és a kutatás elméleti kereteinek és eredményeinek megvitatását és bemutatását) biztosít, de nemzetközi vezető kutatók meghívását is magába foglalja, és aktívan épít a vezető kutató által, az International Association of Constitutional Law (IACL) égisze alatt működő ’Research Group on identity, race and ethnicity in constitutional law’ bevonásába a kutatási együttműködésbe.

A Jogtudományi Intézet munkatársai - Bán-Forgács Nóra, Chronowski Nóra, Fiala-Burtora János, Halász Iván, Hungler Sára, Körtvélyesi Zsolt, Pap András László, Schweitzer Gábor - mellett a TK Kisebbségkutató Intézete - Farkas Lilla, Dobos Balázs, Lehotay Veronika, Pogonyi Szabolcs és Vizi Balázs - és külső kutatók, így Szajbély Katalin és Tóth Norbert is részt vesznek