jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Egy hibás érv a győzteskompenzáció mellett

2018. augusztus 08. 18:20
Mécs János
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
Egy hibás érv a győzteskompenzáció mellett

Visszatérő érv a győzteskompenzáció mellett, hogy az a mandátumot már nem eredményező, „felesleges” szavazatokat kompenzálja. Ez az érv azonban téves, a szavazatok érvényesülését vizsgálva nem tartható, mivel a jogintézmény olyan szavazatokat súlyoz, amelyek már eleve felülreprezentáltak. Jelen írásban amellett érvelek, hogy a szavazatok érvényesülésének helyes megközelítéséből fakadóan jobban megérthető a győzteskompenzáció hatása.

Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével

2018. július 22. 22:13
Fekete Balázs
tudományos munkatárs, MTA TK JTI
Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével

Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat.

Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően, hanem az általam művelt tudományterület, a jogszociológia egyik fogalmát – jogi kultúra – felhasználva. Bízom abban, hogy ez a rövid gondolatsor rámutathat arra, hogy a jogtudományban az alapkutatások létjogosultsága értelmesen nem kérdőjelezhető meg, és noha hasznuk forintalapon nem vagy csak nehezen számszerűsíthető, elengedhetetlenül szükség van rá – nemcsak a jogtudomány művelése, hanem a jogintézmények hatékony, a társadalom megelégedésére történő működtetése miatt is.

Interjú Szilágyi Emesével az Alaptörvény hetedik módosításáról

2018. július 17. 0:06
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Interjú Szilágyi Emesével az Alaptörvény hetedik módosításáról

E blogbejegyzés célja kettős. Egyrészt magyar nyelven is elérhetővé kívánja tenni azokat a gondolatokat, melyeket Szilágyi Emese, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa német nyelven fogalmazott meg a Budapester Zeitungban 2018. június 28-án vele készített interjúban az Alaptörvény hetedik módosítása kapcsán. Másrészt jelen poszt szerzője hozzáfűzi saját észrevételeit, meglátásait is az interjúban elhangzottakhoz, egyértelműen megjelölve, hogy mely gondolatok származnak Szilágyi Emesétől és melyek jelen írás szerzőjétől.

Csődtörvény-módosítás a Parlament előtt. Tényleg veszélyben az egész magyar gazdaság?

2018. július 16. 12:24
Fabók Zoltán
Ügyvéd, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, DLA Piper Fellow of INSOL International
Csődtörvény-módosítás a Parlament előtt. Tényleg veszélyben az egész magyar gazdaság?

A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.

Tények, vélemények, (el)választások

2018. június 21. 11:43
Szabó Attila
Társaság a Szabadságjogokért, Politikai Szabadságjogi Projekt
Tények, vélemények, (el)választások

Ebben a blogposztban a tényállítások és értékítéletek elválasztásával foglalkozom. Az elválasztáshoz segítségül hívom a bírósági esetjogot, rámutatva ezzel arra a tényre, hogy a bíróságok nemcsak el tudják, de el is választják egymástól a tényállításokat és az értékítéleteket. Napjainkban kifejezetten fontos ennek a rögzítése, mert az álhírek és a szerző nélküli cikkek világában sok bizonytalanságra ad okot a tények és vélemények összemoshatósága. A poszt apropóját tovább erősíti, hogy a választási kampányidőszakban a választási szervek viszonylag nagyvonalúan kezelték ezt a kérdéskört.

Beszámoló a Rights Consciousness and Legal Cultures: Theoretical Perspectives című workshopról

2018. május 14. 14:32
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, MTA TK Jogtudományi Intézet
Beszámoló a Rights Consciousness and Legal Cultures: Theoretical Perspectives című workshopról

2018. április 25-én került megrendezésre A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? című NKFI kutatási projekt (NKFIH-FK125520) nyitórendezvénye. A Rights Consciousness and Legal Cultures: Theoretical Perspectives című workshopnak az MTA TK Jogtudományi Intézete adott otthont. A workshop jó alkalom volt a különböző országokból, területekről érkező kutatók, szakértők számára a jogi kultúra fogalmában rejlő elméleti kérdések és az ezekhez kapcsolódó alkalmazási lehetőségek megvitatására.

Egyetemi ombudsman modellek összehasonlító vizsgálata

2018. május 14. 14:04
Az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék tudományos diákkörei
Egyetemi ombudsman modellek összehasonlító vizsgálata

Hogyan végzik az egyetemi ombudsmanok a munkájukat a világ más országaiban? Milyen jogköreik vannak, hogyan illeszkednek az adott egyetem szervezetébe? Az ELTE kutatócsoportja többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ összehasonlító elemzésében. Az elemzés célja, hogy szakmai háttéranyagot biztosítson az ELTE vezetői és döntéshozó testületei számára az egyetemi (intézményi) ombudsman tisztség bevezetésének előkészítéséhez kapcsolódóan. A kutatócsoport tagjai előzetesen meghatározott és tesztelt, komplex kérdőív segítségével dolgozták fel az a vizsálatba bevont 59 intézmény internetes oldalain rendelkezésre álló információkat. Az elemzés értékelő megállapításainak viszonyítási pontját a Nemzetközi Ombudsman Szövetség (International Ombudsman Association) által, speciálisan az egyetemi ombudsmanok működésével kapcsolatban  megfogalmazott ajánlások jelentik. Az elemzés teljes terjedelmében olvasható az ELTE ombudsman projektet bemutató honlapján.

Megvéd-e minket a GDPR a Cambridge Analyticától?

2018. április 10. 23:56
Vági Renátó
gyakornok, MTA TK Jogtudományi Intézet
Megvéd-e minket a GDPR a Cambridge Analyticától?

Ha 2018 márciusa bekerül a történelemkönyvekbe, az valószínűleg a Facebook eddigi legnagyobb adatvédelmi botránya miatt lesz, amely emberek tömegeinek szemét nyitotta fel a Facebook problémáival kapcsolatban, és nagy eséllyel hatalmas változásokat fog elindítani a legnagyobb közösségi hálózatnál. De valóban ennyire meglepő-e ez a történet? Az írás célja választ adni erre a kérdésre, miközben bemutatja a Facebook üzleti környezetét, technikai sajátosságait és viszonyát a nemsokára hatályba lépő új EU-s adatvédelmi rendelettel kapcsolatban.

Recenzió Jakab Éva „Apropó jogharmonizáció: gondolatok az ókori kellékszavatossági modell kapcsán” című írásáról

2018. április 05. 12:13
Bergendi-Rácz Diána
doktorandusz, KRE ÁJK
Recenzió Jakab Éva „Apropó jogharmonizáció: gondolatok az ókori kellékszavatossági modell kapcsán” című írásáról

Jelen írás Jakab Éva tanulmányára kíván reflektálni, mely Nagy Károly professzor úr emlékkötetében jelent meg (In memoriam Nagy Károly egyetemi tanár, 1932-2001., szerk.: Bodnár László, Acta Jur. et Pol. Szeged, Tom. LXI. Fasc. 14, Szeged 2002, 225-247.). Az áruk cseréje a római jogban komoly szabályozással rendelkezett. A római jogban ebbe a körbe tartozott a rabszolgák adásvétele is, mely a korabeli gazdaság termelő szektora szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírt. Számos lelet maradt fenn ebből az időszakból, amelyet az elemzett tanulmány is kiemel, és rávilágít arra, hogy az adásvétellel egyben milyen jogorvoslati lehetősége volt a feleknek egy esetleges hibás teljesítés során. Ami különösen érdekes a fentiek mellett, az az, hogy az elemzett tanulmányból láthatóvá válik: a ma ismert kellékszavatosság mint jogintézmény a római korban formálódott ki, és alapjaiban határozta meg a mai magánjogi kellékszavatosságot.

Koordinált jelöltállítás és választási rendszer

2018. március 19. 22:54
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK
Koordinált jelöltállítás és választási rendszer

A közelgő áprilisi választásokkal kapcsolatban a közéletet talán leginkább foglalkoztató kérdés, hogy lesz-e „összefogás”, vagyis, hogy az ellenzéki politikai erők együttműködnek-e. A kérdés a politikai szempontok mellett jogi vetülettel is rendelkezik, mivel a jogi keretrendszer határozza meg, hogy a felek milyen feltételekkel és adott esetben milyen anyagi és egyéb költségek árán működhetnek együtt. Jelen bejegyzésben azt vizsgálom, hogy a korábbi kétfordulós rendszerhez viszonyítva a választási rendszer egyes elemei miként befolyásolják a szereplők visszaléptetéssel történő koordinációjának esélyeit.

Jogalkalmazási fejlemények (és adalékok) a zaklatás tárgykörében

2017. június 11. 0:29
Pap András László
MTA TK Jogtudományi Intézet
Jogalkalmazási fejlemények (és adalékok) a zaklatás tárgykörében

A Kúria 2017 júniusában nyilvánosságra hozott ítélete kimondta, hogy 2011-ben Gyöngyöspatán szélsőjobboldali szervezetek demonstrációja során a megfélemlített polgárok elmaradt védelme kimerítette a zaklatás tényállását. A döntés amiatt jogtörténeti kuriózum, mert februárban a bíróság részben tévesen, egy későbbi sajtóközlemény által korrigálva hirdetett ítéletet.

Autonómia a közjogtudományban - Beszámoló a MTA TK Jogtudományi Intézetében rendezett kerekasztal-beszélgetésről

2017. május 09. 21:13
Vadász Vanda
MTA TK Jogtudományi Intézet
Autonómia a közjogtudományban - Beszámoló a MTA TK Jogtudományi Intézetében rendezett kerekasztal-beszélgetésről

2017 május 4-én került megrendezésre „Autonómia a közjogtudományban” címmel az MTA TK Jogtudományi Intézetének kerekasztal-beszélgetése, amely az aktuális közjogi problémákkal ( lex CEU és a civiltörvény módosítása) összefüggésben álló  tudományos ismeretek áttekintését célozta. A négy előadó (közigazgatási jogászok, alkotmányjogászok, felsőoktatással tudományos és gyakorlati szinten egyaránt foglalkozó kollégák) az autonómia kérdését az aktuális jogalkotással összefüggésben és tágabb keretben is vizsgálták. A beszélgetés résztvevői keresték az autonómia funkcióját és védettségének körét az alkotmányos demokrácia és az Alaptörvény rendszerében. A beszélgetés végső konklúziója az volt, hogy csak akkor működhet magas színvonalon a tudomány és az oktatás, ha megvan hozzá a kellő szabadság.

Kommentár a civil törvény módosításához

2017. április 24. 17:50
Szilágyi Emese
MTA TK Jogtudományi Intézet
Kommentár a civil törvény módosításához

Április elején került a parlament elé a törvényjavaslat, amely elnevezése szerint a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságát tűzi célul. A tervezet azonban számos alkotmányossági aggályt is felvet: egyrészt, nem tisztázott, hogy mi teszi szükségessé az egyesülési jog korlátozását. Mivel a bevezetni kívánt megszorító rendelkezések nem alkalmazandók a civil szerveződések számos formájára, a szabályozás felveti az egyenlő bánásmód sérelmének lehetőségét is. Másrészt, érdemes azt is áttekinteni, hogy milyen nemzetközi példák előzik meg a hazai szabályalkotást, hiszen abból a jogalkotó által elérni kívánt célra vonatkozó következtetést vonhatunk le.

Panpsychism and Personhood

2017. március 29. 15:56
Dragan Dakić
MTA TK Jogtudományi Intézet
Panpsychism and Personhood

What in fact do we value, is it a matter or manifestation? If we consider manifestation to be morally and legally relevant than it is more than crazy to argue that something so small as an electron has inner life and that we should radically rethink our understanding of matter. Why should we bother with truth of matter if it cannot oblige us? 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism