jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten – egy kényszer-blogger szempontjából

2020. szeptember 25. 12:19
H. Szilágyi István
egyetemi tanár, PPKE JÁK
Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten – egy kényszer-blogger szempontjából

Ki vagyok én? Természetesen bemutatkozom, már csak azért is, mert az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) alábbiakban tárgyalásra kerülő, a felnőtt lakosságra nézve országosan reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 67%-a károsnak tarja a névtelen kommentelést, mivel felelőtlen megnyilatkozásra sarkall – nem is említve a jómodort.

Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem

2020. szeptember 22. 12:41
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, TK JTI; tudományos munkatárs, TK JTI, tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK
Állások és átállások a médiában: forrásvédelem és adatvédelem

Az alábbi bejegyzésben alapjogi szempontból vizsgáljuk azt a kérdést, hogy a szerkesztőségre bízott érzékeny személyes információkat hogyan érinti a tulajdonos- vagy vezetőváltás. A kérdés aktualitását az indexes újságírók felmondása adja, ezt az esetet vizsgáljuk a magyar szabályozás fényében. A következő kérdést tesszük fel: hogyan kezeli a jog azt a helyzetet, ha egy új szerkesztőség és vezetés esetén felmerül, hogy a váltás megtörné a bizalmi kapcsolatot, amely az informátor és az általa megkeresett újságíró között fennállt? Következtetésünk szerint, bár ez az eset eltér az újságírói forrásvédelem körében tipikusnak tekinthető esetektől, a személyes adatok védelmének köréből felhívható szabályok alapján számos kérdés rendezhető, elsősorban a személyes adatok törlésével. Javaslatot teszünk arra is, hogyan rendezhető további szabályozással a felvetett kérdés.

Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.

Állami semlegesség a kampányban a 2019-es önkormányzati választások után

2020. augusztus 27. 13:27
Mécs János
doktorandusz, ELTE ÁJK; visiting doctoral researcher, New York University (NYU)
Állami semlegesség a kampányban a 2019-es önkormányzati választások után

A Kúria egy, a 2019-es önkormányzati válaszások során hozott döntésében kijelentette, hogy „álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként sem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.” Az állami semlegesség elve a 2018-as országgyűlési választások során még kristálytisztán kiolvasható volt a bíróság gyakorlatából – ahhoz, hogy másfél évvel később az előbbi következtetésre jusson a Kúria, mind politikailag motivált jogalkotásra, mind pedig az Alkotmánybíróság és a bíróság közötti csatározásra szükség volt. De valóban eltűnik az állami semlegességet a kampány során előíró elv a magyar jogrendszerből? A kérdés még koránt sincs eldöntve; a Kúria említett döntése nem jutott fel az Alkotmánybíróságig, a jogértelmezést és a választási eljárási kódex kérdéses szakaszát sem vizsgálta a testület. A leckét azonban feladta a Kúria, hiszen a semlegesség elvének kifejezett elvetésére nyilatkoznia kell az Alkotmánybíróságnak – vagy a végleges fórum felelősségével és megmásíthatatlanságával mondja ki, hogy az elv nem következik az alkotmányból, vagy visszahelyezi azt a jogrendszer őt megillető helyére.

Some Thoughts About National Restrictions on Free Movement Between Member States During the COVID-19 Pandemic

2020. augusztus 07. 22:34
Réka Friedery
tudományos munkatárs, TK JTI
Some Thoughts About National Restrictions on Free Movement Between Member States During the COVID-19 Pandemic

Not long ago, the European Union was confronted by an influx of migrants where Member States reacted with different measures, and the EU saw many of its Member States turning to border control to handle third-country migration. However, this time not a new migration wave but an epidemic has resulted in never-before-seen protection measures not only in the EU but worldwide.  Although in recent years the EU has faced several health issues such as the pandemic influenza (H1N1) or the E. coli outbreak in Germany, the Covid-19 pandemic generated such a threat that Member States were forced to restrict free movement among themselves on the ground of public health. Nevertheless, free movement of persons between Member States and the limitation of this freedom have multiple layers and some might wonder whether such restrictions are compatible with EU law.

Hate Speech in Political Communication

2020. július 20. 22:35
Bayer Judit
egyetemi docens, BGE KKK; Schumann Fellow, Münsteri Egyetem
Hate Speech in Political Communication

Political speech is free. At the same time, one should be aware that it transmits powerful messages to people who feel represented. Political correctness prevented the dissemination of racist allegations in the second half of the 20th century, and beyond. In recent decades, this kind of political correctness has been labelled by populistic politicians as the tyranny of a corrupt elite who claim to represent the "real" opinion of the majority. They also suggest that intolerant views have been suppressed through the spiral of silence – even though the contrary: denigrating speech on minorities is known to silence and intimidate those. My hypothesis is that the representation of extremist views by persons in the political power grows the popularity of those views.

A trianoni szerződés hatálya száz év elteltével

2020. június 16. 13:44
Tóth Norbert
egyetemi docens, NKE ÁNTK
A trianoni szerződés hatálya száz év elteltével

Nehéz magyarként egy olyan történelmi eseményhez érzelemmentesen közelíteni, amely a magyarság számára sorsfordító tragédiát és megaláztatást jelentett, szenvedést és reménytelenséget hozott és ezért majdnem minden magyar érzelmi alapon (is) viszonyul hozzá. Emellett sokakat családi okokból közvetlenül is érintett, illetve következményei ma is milliókat érintenek. Ebből kifolyólag valamilyen véleménye majdnem mindőnknek van róla. A tudomány területén azonban távolságtartásra van szükség, nem lehet helye érzelmeknek, mert az félrevezetheti a kutatót, aki így könnyen téves következtetésre juthat. Ez az írás nem védőbeszéd egy a magyarság számára katasztrofális következményekkel járó egyezmény mellett, hanem csupán a tények ismertetése.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: „Telik, de nem múlik” – a polgári bíróságok a veszélyhelyzet idején

2020. június 08. 12:55
Timár Balázs
tudománys segédmunkatárs, TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: „Telik, de nem múlik” – a polgári bíróságok a veszélyhelyzet idején

Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján hirdetett veszélyhelyzetet a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel országosan a COVID-19 járvány miatt. Ennek nyomán nemcsak a mindennapok apró részleteiben következett be változás, de idővel a peres és nemperes eljárásokban is. Jelen bejegyzés elsődlegesen a polgári peres eljárásokban bekövetkezett változásokra fókuszál, némi kitekintéssel a közjegyzői nemperes eljárásokra is.

Széljegyzetek a vélelmekről és a fikciókról

2020. június 03. 13:36
Földi András
egyetemi tanár, ELTE ÁJK
Széljegyzetek a vélelmekről és a fikciókról

Az IJOTEN 2020. május 29-i (kényszerűségből videós) kéziratvitáján Jakab András professzor és főszerkesztőtársainak megtisztelő felkérésére Tóth J. Zoltán „Vélelem és fikció” c. kéziratáról opponensi véleményt adhattam elő. A vélemény elkészítése során keletkezett igénytelen jegyzeteimet alább közreadom abban a reményben, hogy az alábbi információk és észrevételek nemcsak a Szerző, hanem mások számára is hasznosak lehetnek.

The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern

2020. május 20. 16:05
Péter Marton
egyetemi docens, BCE; tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, BCE
The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern

In the context of the SARS-CoV-2/COVID-19 epidemic, over the course of the last several months, individual states and the World Health Organization expressed varying opinions about what constitutes good practice and responsible conduct in handling a pandemic of this kind. As World Health Organization (WHO) Secretary-General Tedros Adhanom Ghebreyesus reiterated in his daily press briefing on March 16, 2020: “Countries must test. They can't fight this blindly. They need to find cases and isolate them. (...) They must be able to test all suspected cases.” That is exactly what many countries either fail to do or do not even strive to accomplish, even as they are already relaxing restrictive measures aimed at curbing the epidemic.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog

2020. május 15. 21:49
Hollán Miklós
tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, NKE RTK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog

2020. május 8. napján a Semmelweis Egyetem rektora egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az új koronavírus tekintetében „tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a járványveszély megmaradt". Érdemes megvizsgálni, hogy ennek milyen kihatása lehet a járványügyi szabályszegés és a járványügyi védekezés akadályozásának büntetőjogi tényállásaira. A járványügyi elkülönítés (megfigyelés stb.) szabályainak megszegése (végrehajtásának akadályozása) ugyanis ‒ amennyiben zárlati kötelezettség alá nem tartozó fertőző betegségről van szó, csak ‒ akkor képez bűncselekményt, ha az „járvány idején” történik.

Információ és döntés – a demokrácia alapjai

2020. május 07. 21:18
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
Információ és döntés – a demokrácia alapjai

2019. októberében önkormányzati képviselőket és polgármestereket választottunk. Mostanra az új önkormányzatok kialakították a működésüket, bár a jelen veszélyhelyzet ezt némileg – reméljük rövid időre – felforgatta. A demokrácia, a mi demokráciánk szempontjából lényegbevágó kérdés, milyen jogai vannak az önkormányzati képviselőknek az önkormányzatokon belül. Egy olyan fontos jogra és lehetőségre fogom felhívni a figyelmet, amely a deliberatív – azaz az okokra, magyarázatokra, észérvekre és a nyilvános vitára odafigyelő – demokrácia szempontjából megkerülhetetlen: a megválasztott képviselők tájékozódáshoz való jogára. A TASZ Választási Jogi Programja több olyan civil szervezettel van kapcsolatban, amely jelölő szervezetként képviselőt juttatott valamely önkormányzatba. Több esetben látható, hogy az ő működésük e szempontból akadályokba ütközik.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán - EU versenyjogba ütközik?

2020. április 27. 10:41
Papp Mónika
TK JTI, ELTE ÁJK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán - EU versenyjogba ütközik?

A Covid-19 járvány felkészületlenül érte Európát, a járványügyi védekezés miatt a tagállamoknak és hatóságaiknak ugrásszerűen megnőtt az igénye (keresletnövekedése) a járványügyi védekezéshez használt termékek (intenzív terápiás gyógyszerek, maszkok, lélegeztetőgépek, kórházi köpenyek, fertőtlenítőszerek,stb.) piacán, amelyet a kínálat nem tudott kielégíteni. A megfelelő orvosi védőeszközök fontosságát jelzi, hogy csak Olaszországban, amely a fertőzés szempontjából legsúlyosabban érintett európai ország, 18 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal és 142 orvos halt meg a Covid-19 vírus következtében.[1] Mivel a termékek egy része Európán kívül gyártott termék, amelynek behozatala a járvány idején túl hosszú időt vesz igénybe és az európai államok is exportkorlátozásokat vezettek be, ezért több tagállamban, elsőként Olaszországban, a hazai vállalkozások termelésbe bevonásával igyekeznek enyhíteni a kínálati hiányt, valamint egész Európában az aktuális piaci szereplők együttműködésének megteremtésére törekedtek az optimális, keresletnek megfelelő kibocsátás növelése érdekében. A termelési kapacitás átállítása (pl. ruházati termék gyártásáról) hosszú folyamat, emellett az EU szabványoknak való megfelelés nem könnyíti meg a termékek gyors gyártását és forgalmazásba helyezését. Jobb eredményt lehet elérni az aktuális piaci szereplők közötti koordináció által.

The Covid-19 Pandemic and International Trade

2020. április 24. 21:45
Lukasz Gruszczynski
TK JTI
The Covid-19 Pandemic and International Trade

The Covid-19 pandemic is not only a public health crisis but also a serious challenge for international and domestic politics and for the global economy. The official data shows that the pandemic, as of April 17th, 2020, has already claimed more than 145.000 lives among 2,2 million confirmed cases (for up-to-date information see here). While so far most of the governments have seen an increase in popular support (for example, the approval rating for Giuseppe Conte has gone up by 27%, while for Angela Merkel by 11%, for addition details see here), this trend may soon revert when the economic and social effects of the pandemic will become more apparent. Most of the experts expect to see a deep recession in 2020. For example, the International Monetary Fund, in its latest World Economy Outlook, forecasts that the global economy will shrink by 3%, making the current situation the worst recession since the Great Depression. The advanced economies will be the most affected, with an average contraction of 6.1%, including 5.9% in the United States and 7.5% in the Euro Zone.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis magyarország personhood polgári kezdeményezés szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism