jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Hate Speech in Political Communication

2020. július 20. 22:35
Bayer Judit
egyetemi docens, BGE KKK; Schumann Fellow, Münsteri Egyetem
Hate Speech in Political Communication

Political speech is free. At the same time, one should be aware that it transmits powerful messages to people who feel represented. Political correctness prevented the dissemination of racist allegations in the second half of the 20th century, and beyond. In recent decades, this kind of political correctness has been labelled by populistic politicians as the tyranny of a corrupt elite who claim to represent the "real" opinion of the majority. They also suggest that intolerant views have been suppressed through the spiral of silence – even though the contrary: denigrating speech on minorities is known to silence and intimidate those. My hypothesis is that the representation of extremist views by persons in the political power grows the popularity of those views.

A trianoni szerződés hatálya száz év elteltével

2020. június 16. 13:44
Tóth Norbert
egyetemi docens, NKE ÁNTK
A trianoni szerződés hatálya száz év elteltével

Nehéz magyarként egy olyan történelmi eseményhez érzelemmentesen közelíteni, amely a magyarság számára sorsfordító tragédiát és megaláztatást jelentett, szenvedést és reménytelenséget hozott és ezért majdnem minden magyar érzelmi alapon (is) viszonyul hozzá. Emellett sokakat családi okokból közvetlenül is érintett, illetve következményei ma is milliókat érintenek. Ebből kifolyólag valamilyen véleménye majdnem mindőnknek van róla. A tudomány területén azonban távolságtartásra van szükség, nem lehet helye érzelmeknek, mert az félrevezetheti a kutatót, aki így könnyen téves következtetésre juthat. Ez az írás nem védőbeszéd egy a magyarság számára katasztrofális következményekkel járó egyezmény mellett, hanem csupán a tények ismertetése.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: „Telik, de nem múlik” – a polgári bíróságok a veszélyhelyzet idején

2020. június 08. 12:55
Timár Balázs
tudománys segédmunkatárs, TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: „Telik, de nem múlik” – a polgári bíróságok a veszélyhelyzet idején

Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján hirdetett veszélyhelyzetet a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel országosan a COVID-19 járvány miatt. Ennek nyomán nemcsak a mindennapok apró részleteiben következett be változás, de idővel a peres és nemperes eljárásokban is. Jelen bejegyzés elsődlegesen a polgári peres eljárásokban bekövetkezett változásokra fókuszál, némi kitekintéssel a közjegyzői nemperes eljárásokra is.

Széljegyzetek a vélelmekről és a fikciókról

2020. június 03. 13:36
Földi András
egyetemi tanár, ELTE ÁJK
Széljegyzetek a vélelmekről és a fikciókról

Az IJOTEN 2020. május 29-i (kényszerűségből videós) kéziratvitáján Jakab András professzor és főszerkesztőtársainak megtisztelő felkérésére Tóth J. Zoltán „Vélelem és fikció” c. kéziratáról opponensi véleményt adhattam elő. A vélemény elkészítése során keletkezett igénytelen jegyzeteimet alább közreadom abban a reményben, hogy az alábbi információk és észrevételek nemcsak a Szerző, hanem mások számára is hasznosak lehetnek.

The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern

2020. május 20. 16:05
Péter Marton
egyetemi docens, BCE; tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, BCE
The Responsibility to Protect Principle and State Negligence in Disease Prevention of International Concern

In the context of the SARS-CoV-2/COVID-19 epidemic, over the course of the last several months, individual states and the World Health Organization expressed varying opinions about what constitutes good practice and responsible conduct in handling a pandemic of this kind. As World Health Organization (WHO) Secretary-General Tedros Adhanom Ghebreyesus reiterated in his daily press briefing on March 16, 2020: “Countries must test. They can't fight this blindly. They need to find cases and isolate them. (...) They must be able to test all suspected cases.” That is exactly what many countries either fail to do or do not even strive to accomplish, even as they are already relaxing restrictive measures aimed at curbing the epidemic.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog

2020. május 15. 21:49
Hollán Miklós
tudományos főmunkatárs, TK JTI, egyetemi docens, NKE RTK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány vége és a büntetőjog

2020. május 8. napján a Semmelweis Egyetem rektora egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az új koronavírus tekintetében „tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a járványveszély megmaradt". Érdemes megvizsgálni, hogy ennek milyen kihatása lehet a járványügyi szabályszegés és a járványügyi védekezés akadályozásának büntetőjogi tényállásaira. A járványügyi elkülönítés (megfigyelés stb.) szabályainak megszegése (végrehajtásának akadályozása) ugyanis ‒ amennyiben zárlati kötelezettség alá nem tartozó fertőző betegségről van szó, csak ‒ akkor képez bűncselekményt, ha az „járvány idején” történik.

Információ és döntés – a demokrácia alapjai

2020. május 07. 21:18
Szabó Attila
jogász, TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt
Információ és döntés – a demokrácia alapjai

2019. októberében önkormányzati képviselőket és polgármestereket választottunk. Mostanra az új önkormányzatok kialakították a működésüket, bár a jelen veszélyhelyzet ezt némileg – reméljük rövid időre – felforgatta. A demokrácia, a mi demokráciánk szempontjából lényegbevágó kérdés, milyen jogai vannak az önkormányzati képviselőknek az önkormányzatokon belül. Egy olyan fontos jogra és lehetőségre fogom felhívni a figyelmet, amely a deliberatív – azaz az okokra, magyarázatokra, észérvekre és a nyilvános vitára odafigyelő – demokrácia szempontjából megkerülhetetlen: a megválasztott képviselők tájékozódáshoz való jogára. A TASZ Választási Jogi Programja több olyan civil szervezettel van kapcsolatban, amely jelölő szervezetként képviselőt juttatott valamely önkormányzatba. Több esetben látható, hogy az ő működésük e szempontból akadályokba ütközik.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán - EU versenyjogba ütközik?

2020. április 27. 10:41
Papp Mónika
TK JTI, ELTE ÁJK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: vállalkozások együttműködése az egészségügyi termékek piacán - EU versenyjogba ütközik?

A Covid-19 járvány felkészületlenül érte Európát, a járványügyi védekezés miatt a tagállamoknak és hatóságaiknak ugrásszerűen megnőtt az igénye (keresletnövekedése) a járványügyi védekezéshez használt termékek (intenzív terápiás gyógyszerek, maszkok, lélegeztetőgépek, kórházi köpenyek, fertőtlenítőszerek,stb.) piacán, amelyet a kínálat nem tudott kielégíteni. A megfelelő orvosi védőeszközök fontosságát jelzi, hogy csak Olaszországban, amely a fertőzés szempontjából legsúlyosabban érintett európai ország, 18 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal és 142 orvos halt meg a Covid-19 vírus következtében.[1] Mivel a termékek egy része Európán kívül gyártott termék, amelynek behozatala a járvány idején túl hosszú időt vesz igénybe és az európai államok is exportkorlátozásokat vezettek be, ezért több tagállamban, elsőként Olaszországban, a hazai vállalkozások termelésbe bevonásával igyekeznek enyhíteni a kínálati hiányt, valamint egész Európában az aktuális piaci szereplők együttműködésének megteremtésére törekedtek az optimális, keresletnek megfelelő kibocsátás növelése érdekében. A termelési kapacitás átállítása (pl. ruházati termék gyártásáról) hosszú folyamat, emellett az EU szabványoknak való megfelelés nem könnyíti meg a termékek gyors gyártását és forgalmazásba helyezését. Jobb eredményt lehet elérni az aktuális piaci szereplők közötti koordináció által.

The Covid-19 Pandemic and International Trade

2020. április 24. 21:45
Lukasz Gruszczynski
TK JTI
The Covid-19 Pandemic and International Trade

The Covid-19 pandemic is not only a public health crisis but also a serious challenge for international and domestic politics and for the global economy. The official data shows that the pandemic, as of April 17th, 2020, has already claimed more than 145.000 lives among 2,2 million confirmed cases (for up-to-date information see here). While so far most of the governments have seen an increase in popular support (for example, the approval rating for Giuseppe Conte has gone up by 27%, while for Angela Merkel by 11%, for addition details see here), this trend may soon revert when the economic and social effects of the pandemic will become more apparent. Most of the experts expect to see a deep recession in 2020. For example, the International Monetary Fund, in its latest World Economy Outlook, forecasts that the global economy will shrink by 3%, making the current situation the worst recession since the Great Depression. The advanced economies will be the most affected, with an average contraction of 6.1%, including 5.9% in the United States and 7.5% in the Euro Zone.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

2020. április 10. 11:55
Bárd Petra
ELTE ÁJK, MTA-ELTE Lendület SPECTRA Kutatócsoport
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

A COVID-19 koronavírus jelentette járványveszély miatt a világ megannyi országában történtek lépések a vírus terjedésének megakadályozása, az egészségügyi ellátórendszer túlzott megterhelésének megakadályozása, a gazdaság élénkítése, vagy épp a rémhírek és az álhírek terjesztésének visszaszorítása érdekében. Ezzel párhuzamosan azonban sajnálatosan szemtanúi vagyunk egy új típusú jelenség terjedésének is: Európában elsősorban a kelet-ázsiai származású személyekkel, Afrikában az európaiakkal szemben tapasztalható elutasító és egyre indulatosabb magatartásoknak, valamint a vírus szempontjából különösen veszélyeztett idősebb korosztály tagjaival szembeni neuralgikus helyzetek elszaporodásának.
 

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

2020. április 02. 12:53
Bencze Mátyás
TK JTI, DE ÁJK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik, a kormányzat által bevetett eszköze a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítása. A jogalkotó két ponton nyúlt bele a Btk-ba: egyrészt új bűncselekményt kreált „Járványügyi védekezés akadályozása” névvel, másrészt módosította, illetve egy minősített esettel kiegészítette a már létező „Rémhírterjesztés” bűncselekményének tényállását. Bejegyzésünkben az utóbbi változtatást vizsgáljuk.

A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

2020. március 30. 13:17
Gulya Fruzsina
ELTE ÁJK
A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

A korábbi négy blogbejegyzésben a kutatócsoport tagjai összefoglalták a jogosultságkultúra empirikus elemzésének elméleti és módszertani előfeltevéseit, valamint ismertették a jogi éberség komponensével, a jogok azonosításának komponensével, és a jogi mobilizáció komponensével kapcsolatos kutatási eredményeiket. Ebben a blogbejegyzésben a kutatáshoz kapcsolódó öt szakértői interjú első tapasztalatait és tanulságait mutatom be.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

2020. március 27. 11:38
Hungler Sára
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

Március elején nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány megfékezése érdekében szükséges korlátozni az emberek, azaz munkajogi szempontból a munkavállalók mozgását. Ebben a helyzetben a legfontosabb munkajogi kérdéseket az jelentette, hogy utasíthatja-e a munkáltató a munkavállalót a munkahelytől való távolmaradásra, illetve, hogy a távolmaradó munkavállalót megilleti-e a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146.§ (1) bekezdése szerinti állásidőre járó alapbér. Ezeket a kérdéseket a hatályos jog alapján meg lehet válaszolni.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump közigazgatás wto nafta tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság