jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A brit nukleáris erőműépítéssel kapcsolatos európai bizottsági aggályok

2014. április 16. 12:29

 

 

A brit kormány 2012. júniusában jelentette be az Európai Bizottság számára az állami támogatási szabályok alapján a Hinkley Point C nukleáris erőművel kapcsolatos új beruházást előzetes engedélyezésre, amely azonban másfél évvel később hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatot hozott, azaz részletes eljárás lefolytatása mellett döntött 2013. decemberében. A Bizottság engedélyező határozatának meghozatala  egy-két évet is igénybe vehet és előzetes várokozások szerint csak a finanszírozási tervek gyökeres megváltoztatása után kaphat zöld utat.  Ez a blogbejegyzés az eljárást megindító bizottsági aggályokat foglalja össze a teljesség igénye nélkül.

A francia EDF egy atomerőművet tervez építeni  tervez építeni Nagy- Britannia délnyugati részén 16 milliárd angol fontos beruházás mellett. A Bizottság a brit kormány által notifikált  beruházási szerződést, a rögzített árú áramvásárlási szerződést, a projekthitelezés garanciáit és a politikai garanciákat összességükben értékelte.

Az állam által garantált ár a jelenlegi piaci ár kétszeresének megfelelő összegben van meghatározva 35 évre, ezen kívül az állam az EDF-nek minden, az erőműépítéshez a piacról felvett hiteléhez garanciát nyújt.

A Bizottság a piacgazdasági befektető elve alapján jutott arra a következtetésre, hogy piaci feltételek mellett az állam nem vállalna azonos kockázatot és nem adna azonos támogatást a beruházást megvalósító cég számára. Fennáll annak a kockázata, hogy az állam jelentősen túlkompenzálja a beruházó EDF-et a támogatással, ezért a támogatás nem minősül arányosnak. Az EDF-nek nyújtott állami támogatás (a piaci ár felett) 5 milliárdtól akár 17,6 milliárd fontig is terjedhet.

A Bizottság határozata szerint az állami támogatás szükségtelen és a projekt túl költséges, a jelenlegi áramárakon számolva áremelkedést eredményez. A beruházást biztosító kormánygaranciáért cserébe EDF a brit kormány álláspontja szerint piaci árat ellenértéket fizetne, amelyről azonban a Bizottságnak nem álltak rendelkezésre adatai  a garanciáról.

A beruházás eredményeképpen keletkező profit az EDF-nél az előzetesen számítottakhoz képest jelentősen nagyobb lehet, attól is függően, hogy hogyan alakul az áram nagykereskedelmi ára. Ennek következtében jelentős tőketranszfer valósulhat meg a fogyasztóktól a beruházó EDF irányába.

A túlkompenzáció elkerülésére nincsen korrekciós mechanizmus a szerződésekben. A tendereztetés hiánya felveti a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelv 8. cikkének megsértését. A Bizottság az eljárás folyamán a brit hatóságoktól további felvilágosítást fog kérni erre vonatkozóan.

A Bizottság elutasította a kormány arra való hivatkozását, hogy a támogatásra az ellátás biztonságának növelése miatt van szüksége, ugyanis az új atomerőmű 2023 előtt nem fog működni.

A brüsszeli testület azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a szénhidrogén-mentes energia szektor létrehozásának nem ez az egyedüli módja, az atomenergia kiszoríthatja a más technológiával előállított áramot, például a megújuló energiát is.

Az EU Bizottság szerint súlyos versenytorzítás jöhet létre, mivel a kormány az EDF kockázatát jelentősen csökkenti. A beruházás alapjait megkérdőjelező Bizottság végső kérdése az, hogy milyen piaci hiba kiküszöböléséhez szükséges egyáltalán az állami támogatás, figyelembe véve azt is, hogy az Egyesült Királyságban két erőmű is állami támogatás nélkül épült fel. A brit kormány pedig adós maradt azzal a válasszal, hogy miért más a korábbi, támogatás nélkül épült beruházásokhoz képest a Hinkley Point-nál megvalósuló beruházás?

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerzők véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó