jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Karlsruhétól Luxembourgig, avagy a német Alkotmánybíróság első előzetes döntési kérelme a gazdasági és monetáris unió tárgykörében 1. rész

2014. március 05. 2:21

 

 

Egy 2014. február 7-i sajtóközlemény arról adott hírt, hogy a német Alkotmánybíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához azt kérdezve, hogy az Európai Központi Bank (továbbiakban EKB) 2012. szeptember 6-án hozott, úgynevezett OMT határozata beleütközik-e az Unió elsődleges jogába. Az Alkotmánybíróság ezt a kérdést elkülönítette a 2012. március 2-án aláírt Költségvetési Paktum (Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról)alkotmányossági vizsgálatától, amelyben 2014. március 18-án fogja határozatát kihirdetni. Az OMT határozat alapján a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) adott tagállam államkötvényeit korlátlan mennyiségben vásárolhatja fel, amennyiben a tagállam az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz működésében vagy az Európai Stabilitási Mechanizmusban (ESM) vesz részt. Az EKB álláspontja szerint a nyíltpiaci művelet célja a monetáris politika egységének megőrzése, ténylegesen a gyakorlatban eddig még nem került sor államkötvény felvásárlásra.

Az OMT határozat alkotmányosságának ügyében az Alkotmánybíróság álláspontja szerint fontos érvek szólnak amellett, hogy az Európai Központi Bank túllépve monetáris politikai hatáskörét megsértette a tagállamok hatáskörét, valamint ezzel a költségvetés monetáris finanszírozásának tilalmát is.

Az állandó esetjog szerint a Német Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, hogy az Európai Unió intézményei és ügynökségei által meghozott aktusok vonatkozásában vizsgálja, hogy azok nyilvánvalóan túllépték-e hatáskörüket (amelyet az EKB és a KBER esetében az EUMSZ 119. és 127. cikkei szabályoznak) vagy a német Alaptörvény 79. cikk (3) bekezdésében szabályozott alkotmányos identitás körét érinti-e, amelyet átengedni nem lehet.

A karlsruhei alkotmánybírák határozata szerint ultra vires aktus az OMT határozat, amennyiben az Európai Központi Bank túllépte a monetáris politikai hatáskörét. Az elsődleges jog alapján az EKB, valamint a KBER nem folytathat saját gazdaságpolitikát, csak az általános gazdaságpolitikát támogathatja az Unión belül. Az ügy központi kérdése tehát az, hogy van-e egyáltalán határvonal, és ha igen, akkor hol húzódik monetáris politika és gazdaságpolitika között.

Az alkotmánybírósági indokolás másik érve szerint az OMT határozat az EUMSZ 123. cikk (1) bekezdésében rögzített tilalmat sérti, miszerint az EKB és a tagállamok központi bankjai nem nyújthatnak folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt a tagállamok központi kormányzata részére, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhatnak adósságinstrumentumokat.

A német Alkotmánybíróság előzetes döntési kérdései részleteiben arra irányulnak, hogy vajon az OMT határozat elsődleges joggal való összeegyeztethetősége függ- e attól, hogy

  1. a határozat nem tartalmaz a felvásárolt államkötvényekre mennyiségi korlátot,
  2. nem határoz meg egy olyan időszakot, amely az államkötvények elsődleges piaci kibocsátása és a KBER által a másodlagos piacon történő felvásárlása között kell hogy elteljen,
  3. lehetővé teszi, hogy a megvásárolt államkötvényeket lejáratig megtartsa az KBER,
  4. nem tartalmaz olyan speciális követelményt az államkötvény hitelminősítésére, amely a csődkockázatot mérsékelné,
  5. egyenlően elbánást biztosít a KBER, a magánszemélyek, valamint kormányzatok mint kötvénytulajdonosok között.

A karlsruhei testület jogértelmezést kért az EU Bíróságtól azon kételyeire is, hogy az OMT határozat elsődleges joggal való összeegyeztethetősége függ- e attól, hogy

  1. a kötvényvásárlási programban csak az a tagállam vehet részt, amely egyidejűleg az Európai Stabilitási Mechanizmus, illetve az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz alanya (feltételesség),
  2. csak meghatározott tagállamok államkötvényeit vásárolhatja fel (szelektivitás),
  3. alááshatja a fent említett Mechanizmus és az Eszköz által támasztott feltételeket?

Bár az Alkotmánybíróság hajlik arra a feltételezésre, hogy az OMT határozat ultra vires aktus, mégis lehetségesnek tartja a határozat olyan, a Szerződések fényében történő megszorító értelmezését, amellyel elkerülhető az elsődleges joggal való ütközése.

Az Alkotmánybíróság az Európai Bíróság számára nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy az OMT határozatot az elsődleges jog fényében és azzal összeegyeztethetően értelmezze. Ez az Alkotmánybíróság szerint valószínűleg a következő feltételek mellett lehetséges: az adósságleírás lehetőségének kizárása, kizárólag korlátozott mennyiségű államkötvény felvásárlásának lehetővé tétele és az Eszköz/Mechanizmus feltételes jellegének kizárása.

Az Alkotmánybíróság határozatának értékelését külön blogbejegyzés tartalmazza.

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump közigazgatás wto nafta tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság