jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Fogyasztóvédelmi magánjog és a tagállamok eljárási autonómiája - A Bíróság C- 34/13. sz. Monika Kušionová-ügyben hozott ítélete

2014. október 21. 16:40

 

 

- A 93/13/EGK irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről ugyan nem tartalmaz szabályokat a fogyasztói hitelszerződés biztosítékaként szolgáló ingatlanokra vonatkozó nemzeti végrehajtási eljárások vonatkozásában, azonban az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján az Európai Unió Bírósága (továbbiakban EuB) vizsgálhatja a fenti nemzeti eljárási szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.
- A tagállamok- uniós eljárás hiányában-tehát elvileg fenntartják autonómiájukat az eljárási szabályok meghatározására, de ezt a szabadságukat az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elve alapján az EuB vizsgálatnak veti alá.
- Az EuB értelmezése során a tagállamokat kötelező lojális együttműködési elve mellett támaszkodik a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogra, valamint a vizsgált esetben a fogyasztót megillető otthonhoz való alapjogra is.

A felperes fogyasztói hitelszerződést kötött, amelynek biztosítékaként a lakhelyéül szolgáló családi házra ingatlan jelzálogjogot alapítottak.

A szerződés semmisségének megállapítása iránti perben az eperjesi regionális bíróság a kölcsönszerződést részben, a jelzálogjog alapításáról rendelkező részt teljes egészében tisztességtelennek minősítette. A szerződésben az szerepelt, hogy a hitelező a biztosítékból kielégítést nyerhet bíróságon kívüli végrehajtással. A kérdést előterjesztő bíróság ezen utóbbi szerződési feltétel tisztességtelenségére vonatkozó értelmezési kérdést tett fel az EuB-nek. A nemzeti bíróság szerint ez a feltétel lehetővé teszi, hogy a hitelező a szerződési feltételek bíróság által történő vizsgálata nélkül a fogyasztó tulajdonában lévő, biztosítékul szolgáló ingatlanra vonatkozóan végrehajtást kezdeményezzen annak ellenére, hogy a felek között vita áll fenn a tekintetben, hogy tisztességtelen szerződési feltételekről van-e szó.

A szlovák jog lehetővé tette, hogy a hitelező abban az esetben is kezdeményezze a bíróságon kívüli végrehajtást, ha a felek között vita áll fenn, hogy a hitelszerződés tisztességes-e vagy sem. A nemzeti bíróság érvelése szerint a szlovák jog által lehetővé tett bíróságon kívüli végrehajtással elkerülhető, hogy a bíróság hivatalból vizsgálja a felek között fennálló jogvitában a szerződési feltételek tisztességtelenségét. A nemzeti bíró értelmezési kérdése láthatóan a szlovák jognak a 93/13/EGK irányelvvel való összeegyeztethetőségére irányul.

Az eperjesi regionális bíróság kérdésében külön utalt arra, hogy az irányelvet az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében kell-e értelmezni.

Az EuB ítéletében [ECLI:EU:C:2014:2189] a pontatlanul és hiányosan feltett kérdések megválaszolását nem utasította el, hanem a következőképpen fogalmazta át: a Charta 38. és 47. cikkére tekintettel a 93/13/EK irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy valamely - adott esetben tisztességtelen szerződési feltételeken alapuló - követelést a fogyasztó által biztosítékul adott ingatlant terhelő biztosíték bíróságon kívüli érvényesítése útján elégítsenek ki.

A Charta 38. cikke arról rendelkezik, hogy az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét, a 47. cikk pedig a hatékony jogorvoslathoz való jogról szól.

Az EuB értelmezését a szöveghű értelmezéssel kezdte, miszerint a felhívott irányelv egyáltalán nem tartalmaz utalást a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatban, azonban ítéletének végén teleologikus értelmezéssel mégis arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az uniós jogban van válasz a nemzeti bíróság által feltett kérdésre. Állandó ítélkezési gyakorlata szerint az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elve irányadó azon nemzeti végrehajtási szabályokra, amelyek elvben az eljárási autonómia elve alapján tagállami hatáskörbe tartoznak. Láthatjuk tehát, hogy a tagállami eljárási autonómia elve nem abszolút, e körben az EuB ugyan a nemzeti szabályozást az egyenértékűség elve alapján megfelelőnek találta, azonban részletesen vizsgálta azt, hogy a nemzeti szabályozás nem teszi-e lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását. A szlovák jog szabálya szerint az árverés útján történő értékesítés a biztosítékul szolgáló dologra vonatkozó végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést követően 30 napon belül vitatható, az árverést követően pedig három hónapon belül fordulhat bírósághoz az adós. A szlovák jog tehát az adós aktív fellépésétől (keresetindításától, ellentmondásától) teszi függővé a bíróságon kívüli végrehajtás bírósági úttá válását, amelyben a bíróság már hivatalból vizsgálni köteles a szerződési feltételek esetleges tisztességtelenségét. A fogyasztó tétlensége esetén a bíróság hivatalból eredő vizsgálatának kötelezettsége nem terjed ki a fenti szituációra, azaz hogy az adósnak magának kell ellentmondani az árverést megindító eljárási végzésnek. Az EuB C-40/08, Asturcom Telecomunicaciones- ítéletének [ECLI:EU:C:2009:615] szövege szerint a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása nem terjeszkedhet annak megköveteléséig, hogy teljes egészében kompenzáljuk a fogyasztó tétlenségét. A határidőt pedig a Bíróság nem tekintette olyannak, amely rendkívül nehézzé tenné a jog érvényesítését.

A jog érvényesítésének, eljárás megindításának lehetősége mellett azt is vizsgálta a luxemburgi bíróság, hogy az ellentmondással élő fogyasztó hitelezővel szemben lefolytatott eljárás során a nemzeti bíróságnak milyen eszközei vannak a fogyasztó irányelvből fakadó jogainak védelme érdekében. Az irányelv preambuluma és szövege is kötelezi a tagállamokat, hogy olyan eszközöket biztosítsanak a bíróságaik részére, amelyek megfelelőek és hatékonyak. Ezen túl az EuB teleologikus értelmezéssel a lojális együttműködés (EUSZ 4. cikk 3. bekezdés) elve alapján is ugyanerre a végkövetkeztetésre jutott már esetjogában. Ennek megfelelően az uniós jog megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Az EuB a nemzeti bíróság feladataként határozta meg annak megállapítását, hogy a tényleges érvényesülés elvét sérti-e a szabályozás, azonban pontos értelmezési keretet biztosított ehhez az eperjesi bíróság számára.

 A hatékonyság és visszatartó erő kérdésében elfogadhatónak minősült az az érv, hogy a nemzeti bíróság ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a végrehajtás lefolytatását. Egy, időközben a szlovák állam által megvalósított, jogszabály-módosítás eredményeként pedig a bíróságoknak jogukban áll az értékesítések megsemmisítése és puszta pénzbeli kompenzáción kívül az in integrum restitutio.

A szankció arányosságát illetően azt is figyelembe kell venni, hogy az árverés tárgya egy család lakhelyéül szolgáló ingatlan. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata szerint a lakóhelyül szolgáló lakás elveszítése a lakóhely tiszteletben tartásához való jog legsúlyosabb megsértése, a jogsértés kockázatának kitett személynek pedig képesnek kell lennie arra, hogy felülvizsgáltassa ezen intézkedés arányosságát. Emellett az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke alapján is védelemben részesül az otthonhoz való jog. Az EuB értelmezésében a család otthonának elveszítése nem csupán súlyosan sérti a fogyasztók jogait, hanem az érintett fogyasztó családját is rendkívül nehéz helyzetbe hozza.

Az Aziz-ítéletben már olyan kötelezettséget állított fel az EuB, hogy a nemzeti bíróságoknak ideiglenes intézkedéssel kell védeni a fogyasztókat, amely alapján a jelzálogjog érvényesítése iránti jogellenes végrehajtási eljárás felfüggesztésének vagy megszüntetésének van helye. Az Aziz-ügyben a Bíróság még nem utalt kifejezetten az otthonhoz való alapjogra ítéletében, hanem csak a hatékony bírói jogorvoslat elvére, de implicite az alapjogi védelem már itt is az indokolás értelmét adja.

Monika Kušionová-ügyben a Bíróság ítéletének szövegéből az körvonalazódik, hogy az ideiglenes intézkedés lehetőségét tartalmazó szlovák jog megfelel az EuB által az Aziz-ítéletben [C-415/11. ügy ECLI:EU:C:2013:164] és Sánchez Morcillo- ítéletben [C-169/14., ECLI:EU:C:2014:2099] felállított alapjogi követelménynek.

A nemzeti bíróság utolsó, az EuB által átfogalmazott kérdése arra irányult, hogy a 93/13/EGK irányelv hatályát meghatározó rendelkezései vajon nem zárják-e ki teljes egészében egy árverésről szóló nemzeti jogszabály tisztességtelenségének vizsgálatát. Az irányelv 1. cikk (2) bekezdése alapján az irányelv hatálya nem terjed ki a kötelező érvényű törvényi és rendeleti rendelkezésekben lévő feltételek vizsgálatára. Ezt a hatály alóli kizárást a Bíróság szerint megszorítóan kell értelmezni, és az RWE Vetrieb-ítéletből [EU:C:2013:180, 26. pont] az következik,  hogy a kizárás csak a kógens rendelkezésekre vonatkozik. Az EuB a nemzeti bíróság feladatává tette annak vizsgálatát, hogy az árverési szabályozás diszpozitív vagy kógens.

A tisztességtelenség hivatalból történő vizsgálatának kötelezettsége tehát igen komoly következményekkel jár. A tagállami jogrendszernek a fogyasztói igényérvényesítést szabályozó előírásai nem járhatnak azzal a következménnyel, hogy a fogyasztó ügye nem juthat el egy olyan bírósághoz, amely már köteles hivatalból is észlelni a szerződési kikötés tisztességtelenségét. Ez már a Charta 47. cikkében biztosított hatékony bírói jogorvoslat sérelmét jelentené. Ez az alapjogi korlát pedig még szigorúbb, ha a személy otthonhoz való jogát vonja el.

A tagállamok eljárási autonómiájára vonatkozóan a fogyasztóvédelmi magánjogban meghozott ítéleteket tekintve ez az első, amely nem tekinti ellentétesnek a nemzeti jogérvényesítési rendszert a hivatalból történő vizsgálat, a hatékony bírói jogvédelem és az otthonhoz való jog szempontjából. [Lásd a tagállamok eljárási autonómiájának korlátairól általában: Hans-W. Micklitz and Bruno de Witte (eds.): The European Court of Justice and the Autonomy of the Member States,Intersentia, 2012.] A tagállami eljárásjogi autonómia tendenciózus áttörése az eljárási szabályok előreláthatóságának, a tagállami eljárásjogi rendszer koherenciájának és általában a jogbiztonságnak a sérelmével járhat. Kérdés, hogy a fogyasztóvédelem mint uniós cél és uniós politika megfelelő legitimitást, alapot adhat-e ezen folyamathoz. A joggyakorlatot szemlélve az EuB a fogyasztóvédelmi célkitűzést, mint az uniós integráció gazdasági jellegét ellensúlyozó szociális célt egyre inkább fontosabbnak tekinti az uniós célok között [lásd például a légi járatok utasainak jogaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot.] 

A  Monika Kušionová -ítélet az EuB előtt folyamatban lévő magyar vonatkozású Erste Bank Zrt kontra Sugár Attila [C-32/14. sz.] ügy elbírálása szempontjából is releváns lehet, amelyben a Fővárosi Törvényszék azt kérdezi előzetes döntési kérelmében, hogy egy közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződésre kiállított végrehajtási záradék törlését kérheti-e a fogyasztó azon az alapon, hogy a szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a fogyasztót a bíróságnak tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről.

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication