jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A beruházásvédelmi vitarendezés jelene és jövője az Európai Unióban 2. rész

2014. december 20. 16:30

 

 

    - A poszt első részében az EU Kanadával aláírt szabadkereskedelmi megállapodásának beruházásvédelmi vitarendezéssel kapcsolatos újításait tekintettük át.

   - A poszt második részében az USA-val tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházásvédelmi Partnerségről szóló Megállapodást érintjük és kitérünk arra az EU rendeletre, amely a választottbírósági ítéletekből eredő pénzügyi felelősség megosztását szabályozza az EU és tagállamai viszonyában.

 

Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházásvédelmi Partnerség

2013 júniusában az Európai Unió az Egyesült Államokkal is tárgyalásokba kezdett egy a CETA-hoz hasonló koncepcióként megvalósítandó kereskedelmi és beruházásvédelmi egyezmény a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházásvédelmi Partnerség (angolul Transatlantic Trade and Investment Partnership, a továbbiakban „TTIP”) létrehozása érdekében.  A TTIP, hasonlóan a CETA-hoz egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely tartalmaz beruházásvédelmi rendelkezéseket, előre láthatólag kiváltva ezzel az egyes EU tagállamok és az Egyesült Államok között jelenleg hatályban lévő kétoldalú befektetésvédelmi megállapodásokat.

A TTIP általános célja az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdaságának, valamint a munkahelyek számának növelése a kereskedelmet akadályozó tényezők eltávolításával. A tervek szerint ennek megvalósítására két intézkedéstípussal kerül majd sor. Egyrészt a vámok és más korlátozások megszüntetésével válik lehetővé a piachoz való szabad hozzáférés biztosítása. A szabályozás egységesítése, a felesleges bürokrácia felszámolása, valamint a nemzetközi sztenderdek bevezetése biztosítja majd a kereskedelmi ügyletekkel és befektetésekkel kapcsolatos költségek csökkentését, a várakozások szerint szintén elősegítve ezzel a gazdasági növekedést.

A beruházásvédelem tekintetében a TTIP várhatóan a CETA-hoz hasonlóan újító módon fogja meghatározni a beruházásvédelmi alapelveket, valamint a beruházásvédelmi vitarendezési mechanizmusokat is. A cél mindenképpen egy egyszerű, világos szabályozás létrehozása és a választottbírósági eljárásokban fokozott átláthatóság biztosítása.

A TTIP ISDS-rendszerének kidolgozásával kapcsolatos munkálatok jelenleg is zajlanak. 2014. július 13-án lezárult az Európai Bizottság által közzétett nyilvános konzultáció, amelynek eredményei várhatóan a későbbiekben kerülnek közzétételre.

Európai Parlament és Tanács 912/2014/EU rendelete

A CETA tárgyalások előrehaladtával és a TTIP tárgyalások megkezdődésével az Európai Unió a közeljövőben nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alanyává válik, ezért szükségszerűen felvetődött az ilyen szerződésekből eredő jogvitákért való pénzügyi felelősség szabályozásának igénye. Ennek fényében született meg az Európai Parlament és Tanács 912/2014/EU rendelete (a továbbiakban a „Rendelet”) az Európai Unió által megkötött nemzetközi megállapodások által létrehozott, a beruházók és az államok közötti vitarendezést végző választottbírósági döntésekkel kapcsolatos pénzügyi felelősség meghatározására vonatkozó keret létrehozásáról.

A Rendelet jelentősége tehát annak meghatározása, hogy hogyan oszlik meg a beruházásvédelmi választottbírósági eljárás során a befektetőnek esetleg megítélt pénzbeli kártérítés, a választottbírósági eljárással kapcsolatban felmerült költségek, valamint a jogi képviselet költségei.  A Rendelet  alapján az anyagi felelősség úgy oszlik majd meg, hogy a tagállam viseli a felelősséget olyan esetekben, amikor a beruházásvédelmi egyezménnyel összeegyeztethetetlen elbánásért nem az Európai Unió, hanem az a tagállam felel, amelyben a beruházásra sor került és amelynek jogszabálya a beruházásvédelmi egyezménnyel összeegyeztethetetlen volt. Kivételként említi a Rendelet azt az esetet, amikor a tagállam által alkalmazott, az egyezménnyel összeegyeztethetetlen intézkedést az EU jog írta elő, ilyenkor ugyanis az Európai Unió viseli majd az anyagi felelősséget.

A Rendelet 2014. szeptember 17-én lépett hatályba, ténylegesen azonban csak akkor kerül majd alkalmazásra, amikor az első Európai Unió által kötött beruházásvédelmi egyezmények ISDS rendelkezésein alapuló beruházsávédelmi jogviták felmerülnek, azaz, vélhetően csak évek múlva.

Konklúzió

Általánosságban elmondható, hogy a beruházásvédelmi vitarendezés tekintetében az Európai Unió az elmúlt néhány évben jó úton indult el az elméleti igények felvetődésétől az új egyezmények (a CETA és a TTIP), valamint a Rendelet megalkotásával. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez az út még koránt sem ért véget, hiszen jelenleg is tárgyalásokat folynak Kínával, Mianmarral, Szingapúrral, Indiával, Japánnal, Thaifölddel, Vietnámmal és még számos más országgal beruházásvédelmi rendelkezéseket is tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséről. Mindezek alapján jogos várakozásunk, hogy a következő tíz évben robbanásszerű fejlődést tapasztalunk majd a beruházásvédelem és különösen a beruházásvédelmi vitarendezés területén.

_____________________________________

Wolf Szandra PHD hallgató

 

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication