jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Juncker: tovább a „schumani” úton?

2015. május 21. 15:04

 

 

2015. május 9-e a szokásos Európa-nap mellett az európai integrációt megalapozó ún. Schuman-nyilatozat 65. évfordulója is volt. Robert Schuman francia külügyminiszter ebben, az 1950. május 9-én nyilvánosságra hozott kommünikében vázolta nyilvánosan először a német és francia szén- és acéltermelés közös Főhatóság alá történő rendelésének tervét, és ezzel megalapozta az integráció első alakzatának, a hat európai állam által létrehozott Európai Szén- és Acélközösségnek megteremtését. Az integráció alapító atyáinak – Adenauer, De Gasperi, Schuman és Monet – szerepét lehetetlen túlértékelni; hiszen, mint ezt a napjainkban jól-rosszul, de létező és működő Európai Unió igazolja, egy olyan vízió mellett kötelezték el magukat, amely saját korukban szinte elképzelhetetlennek tűnt, és ez nem kevés politikai bátorságot és éleslátást kívánt meg tőlük.

Az Európai Bizottság jelenlegi luxemburgi elnöke, Jean-Claude Juncker rövid, de annál figyelemreméltóbb levélben fordult a biztosokhoz az évforduló kapcsán (mely a második világháború befejeződésének 70. évfordulójával is egybeesett). Juncker levelében kihangsúlyozza, hogy az európai integráció legfontosabb eredménye a második világháborút követő folyamatos béke, beleértve azt, hogy az egyes európai nemzetek ma úgy tudnak együttműködni, hogy az kölcsönösen hasznukra válik.

E pontig Juncker levelét egy egyszerű ünnepi megemlékezésnek is tekinthetnénk, azonban a Bizottság elnöke szokatlan irányba viszi tovább ezt a gondolatot. Arra hívja fel ugyanis a figyelmet, hogy „a béke biztosításának és az együttműködés alapelveit azonban nem szabad magától értetődőnek tartani”, mivel napjaink viszonyai igencsak kiszámíthatatlannak tűnnek. Ezt követően úgy érvel, hogy „vissza kell állítani a polgárok bizalmát a válságot követően.” Ez pedig úgy valósítható meg a legkönnyebben, ha olyan közpolitikai területek felé fordul az Európai Unió, amelyeknél az európai fellépés valódi és érzékelhető különbséget jelent. Végső soron a Bizottság elnöke arra bíztatja kollegáit, hogy merítsenek inspirációt az alapító atyák példájából, különös tekintettel arra, hogy az integráció maga is dinamikus jelenség, amely folytonosan változik összhangban a lehetőségekkel és a kihívásokkal

Miért érdekes valójában ez a rövid levél? Több szempontból is. Elsőként érdemes felfigyelni arra, hogy a béke hangsúlyozásával Juncker tudatosan szakít azzal az uniós retorikával, amely folytonosan azt hangsúlyozta, hogy a különféle szakpolitikai sikerek – pl. az árak csökkenése, a külföldi munkavállalás korlátozatlansága, egységes szabványok kialakítása, az energiabiztonság javulása stb. – legitimálják az Európai Unió létét, hiszen ezek a polgárok számára a leginkább kézzelfogható eredmények. Az Európai Bizottság elnöke az egyáltalán nem magától értetődő hetven éves béke középpontba állításával tudatosan nyit az elvontabb politikai gondoltok és ezen keresztül az eszmék felé. Talán nem tévedünk nagyot, ha ebben szándékos értékválasztást látunk, amely alkalmas lehet hosszabb távon egy olyan értékbázis megteremtésére, amely akár azt is lehetővé teszi, hogy az Európai Unióval ne csak eredmény-, hanem értékalapon is azonosuljanak az európai polgárok. Azaz, végső soron, akár egy európai identitás-teremtő hosszabbtávú vállalkozás nyitányát is jelentheti ez a levél.

Másodsorban, a levél, noha igen röviden, de félreérthetetlenül jelzi, hogy a Bizottság elnöke is tisztán látja, hogy az Európai Unióba vetett bizalom – nem függetlenül a 2008-ban kezdődő globális, majd európai pénzügyi válság során tett vitatható, alapvetően a megszorításokra és a monetáris fegyelem erősítésére épülő intézkedések miatt – komolyan megingott. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az euro-szkeptikus és -kritikus pártok népszerűsége (Spanyolország – Podemos, Franciaország – Front National), sőt Görögországban egy ilyen párt (Sziriza) már kormányt is alakított. A konzervatív párt győzelme, és ezzel párhuzamosan az Európai Unióból való kilépést szorgalmazó UKIP jelentős erősödése (9.5%-al 12.6%-ra nőtt a UKIP-re leadott szavazatok aránya) a múlt heti angliai választásokon szintén intő jel az Európai Unió elfogadottsága kapcsán. Arról tanúskodik Juncker levele, hogy ezt a problémát immár az uniós bürokrácia legmagasabb szintjein sem tagadják, és ez mindenképpen komoly előrelépés lehet az Európai Unió jelenlegi helyzetében.

Végül, Juncker legérdekesebb megoldási javaslata az, hogy az alapító atyákról kell példát venni. Azért különösen érdekes ez a megállapítás, mert Jacques Delors bizottsági elnökségét követően az Európai Közösség, majd Európai Unió legfontosabb vezetői egyre inkább szakpolitikai jellegűként láttatták tevékenységüket és szerepüket, és így egyre távolabb kerületek a hagyományosabb, államférfiúi politikai szerepektől. Ebben az időszakban sokkal inkább a konkrét szakpolitikai és jogi célok domináltak, mint a politikai értékek, víziók és a változtatás bátorsága. Úgy tűnik, Juncker kiegyensúlyozottabb politikusi szerepre törekszik és valószínűleg ezért igyekszik az alapító generáció hagyományát felkarolni és újra előtérbe állítani.

Összegezve, e rövid levél akár egy jelentősebb politikai hangsúlyváltás kezdetét is jelentheti, melynek célja az Európai Unió legitimitásának megerősítésével az utóbbi években elvesztett bizalom legalább részben történő visszaszerzése. Ebben központi szerepet kaphat a béke mint érték kihangsúlyozása, és ez minden bizonnyal jó választás, mivel egyrészt tagadhatatlan, hogy ebből a szempontból az európai integráció kiválóan teljesít, ahogy ezt Európa immár hetven éves békés periódusa megfelelően igazolja. Másrészt a béke igénye az emberi természet egyik legalapvetőbb vonása, így nem elképzelhetetlen, hogy a béke és az Európai Unió tevékenységének összekapcsolásával az Unió elfogadottsága is javulhat. Csak remélni lehet, hogy a politikai eredmények szempontjából Juncker és kollégai fel tudnak nőni az alapító atyákhoz.

 

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás közös kereskedelempolitika euró nemzeti érdek eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország egységes piac európai bizottság elnöke human trafficking adatvédelem human rights környezetvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump wto nafta közigazgatás migráció nemzeti bíróságok russia tpp menekültkérdés fundamental rights panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság personhood polgári kezdeményezés magyarország syngamy kötelezettségszegési eljárás szankció environment eu sanctions energiapolitika civil törvény compliance devizakölcsön ecthr európai integráció alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma