jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A görög válság margójára

2015. július 15. 11:50
Kreisz Brigitta
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport

-  Az adósságválságból kialakuló államcsőd sosem jár egyedül, előbb utóbb bank és/vagy árfolyamválsággal fonódik össze.
-  A bankzárlat több hetes elhúzódása szinte páratlan a modernkori válságtörténetben.
-  A görög bankrendszer kiszáradása nem előzmények nélküli.
-  Az EKB intézkedése a sürgősségi likviditási hitelkeret jogszabályok által megkívánt szinten tartásával indokolható.

Egyre bonyolultabb a helyzet Görögország pénzügyi válságát, és államcsődjének kimenetelét illetően. Bár a legfrissebb hírek a megállapodás megszületéséről tudósítanak, valójában arról van szó, hogy az eurocsoport pénzügyminisztereinek sikerült hosszas vívódás után megállapodniuk, hogy további - szigorú feltételek és fedezet mellett nyújtott - pénzügyi kölcsönök elérhetősége érdekében folytatják a tárgyalást a görög állam képviselőivel. Az eurozóna tagjai akkor támogatják Görögországot az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében, ha a görög parlament feltétel nélküli „igennel szavaz az euroövezeti stabilizációs kölcsön tartalmi feltételeiről.

Mindeközben a görög bankrendszerben aggasztó a helyzet. Ismert, hogy az adósságválságból kialakuló államcsőd sosem jár egyedül, annak költségei és következményei előbb utóbb bank- és/vagy árfolyamválsággal fonódnak össze. Ennek hátrányait az elmúlt hetekben Görögország is megtapasztalta. Mialatt a politikai vezetés a nem szavazatokat sürgette, a pénzügyi szektorban a kormány tőkekorlátozásokra kényszerült, amely a Görögországban élők pénzügyi biztonságát, valamint az egységes piac működését is hátrányosan érintette.

A bankzárlat több hetes elhúzódása szinte páratlan a modernkori válságtörténetben, ahogyan ezt a Pew Kutatóközpont napokban készült felmérése is világossá tette. A kutatás az 1970 és 2012 közötti időszakban bekövetkezett pénzügyi válságok körülményeit vizsgálta meg annak feltárása érdekében, hogy mennyiben tekinthető különlegesnek a görög helyzet. A kutatás adatai szerint nagyon ritka, hogy a pénzügyi válság hatására banki szünnapot kell bevezetni. A nevezett időszakban lezajlott 147 bankválság során mindössze 7 olyan eset volt – ezek is jellemzően Latin-Amerikában és Afrikában – amikor bankbezárásra is sor került.

Szomorú tény mindezek tükrében, hogy három év alatt az eurozónában a görög bankzárlat – Ciprus után – már a második.

A görög válság okán számos szakértő kritizálta az EKB Görögországgal kapcsolatos intézkedéseit, kiemelve az EKB felelősségét a görög bankbezárás, és a válság elmélyülése miatt. A kritika szerint, a bankzárlat és a tőkekorlátozás alapja, hogy az Európai Bank befagyasztotta a likviditási hitelvonalat, és ezzel - a gazdasági válság egyik legérzékenyebb pillanatában - a hitelválság szélére sodorta az országot. Charles Wyplosz tanulmánya például arra is utal, hogy az EKB-nak esetleg jogi kötelezettsége volt a hitelkeret szigorítására. A tanulmány a jogi háttér ismertetését mellőzve arra a következtetésre jut, hogy ha ilyen lépés meghozatalára jogi kötelezettsége volt az EKB-nak, akkor nagy gondok vannak az euroövezet architektúrájában.  

A görög bankrendszer kiszáradása ugyanakkor nem előzmények nélküli. Jogi szemüveggel nézve pedig a likviditási hitelkeret „befagyasztása” vagy annak szinten tartása sem biztos, hogy egymást fedő fogalmak. A görög válság megértéséhez ezért mindenképpen indokolt a banki likviditás fenntartását, és az ennek fedezetéül szolgáló pénzügyi instrumentumok értékelését érintő monetáris szabályozásra is figyelmet fordítani, hogy megítélhessük, mi volt az EKB döntésének jogi háttere.

A banki működés egyik meghatározó követelményét a likviditás jelenti, amelynek fenntartásában nagy szerepe van a jegybank likviditást teremtő, vagy fenntartó intervencióinak. A jegybanki likviditásteremtés megvalósulhat a monetáris politikai műveletek részeként, vagy azon kívül is. Utóbbi esetben sürgősségi likviditási hitelről van szó.

Az Európai Központi Bank ilyen műveletei azonban nem légüres térben – szabályoktól vagy feltételektől mentesen – zajlanak. Jóllehet a pénzrendszer fenntartása az EUMSZ 127. cikk 2. bekezdése szerint az EKB feladatkörébe tartozik, a saját mérlegéért felelős. A Szerződésekhez csatolt A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 4. számú Jegyzőkönyv (továbbiakban Alapokmány) 18.1. rendelkezésének 2. bekezdése előírja, hogy a hitelműveletet foganatosító banknak megfelelő fedezetet és ellentételezést kell megkövetelnie. Az Alapokmány 18.2. pontja továbbá arra is kitér, hogy az EKB-nak jogában áll meghatározni a saját maga vagy a nemzeti központi bankok által végzendő nyíltpiaci és hitelműveletekre vonatkozó általános elveket, beleértve azoknak a feltételeknek a közzétételére vonatkozó elveket is, amelyek alapján ilyen műveleteket végezhetnek.

Ezért a likviditás érdekében nyújtott hitelekkel kapcsolatos pénzügyi jogi szabályozás központi eleme a fedezetként elfogadható eszközökre vonatkozó feltételek meghatározása.

A fedezet (collateral) befogadhatóságának feltételei – különösen a fedezet értékelése – azonban eltérőek, aszerint, hogy ezeket az eurorendszer monetáris politikai műveletei (refinanszírozási művelet) során, vagy a monetáris politikai műveleteken kívül (az abban való „részvételi” jog hiányában) sürgősségi beavatkozásként használják fel.

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez elfogadható fedezetre vonatkozó általános követelményeket az EKB mindenkor hatályos iránymutatásának melléklete határozza meg. Az ebben foglaltak értelmében az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e a magas hitelminőségi követelményeknek. Emellett a szabályozás az eurorendszer hitelminőségi küszöbére vonatkozó minimumkövetelményeket is tartalmaz, és rögzíti a hitelminősítő keretrendszerre vonatkozó rendelkezéseket is.

Az EKB 2010/3. sz. határozatában úgy rendelkezett, hogy Görögország vonatkozásában felfüggeszti (waive) az általános szabályok alkalmazását, és határozata 2. cikkében deklarálta, hogy az eurorendszer hitelminőségi küszöbe nem vonatkozik a görög kormány által kibocsátott forgalomképes adósságinstrumentumokra, és az ilyen eszközök továbbra is az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez elfogadható fedezetnek minősülnek, tekintet nélkül azok külső hitelminősítésére.

Az EKB 2010 évi „engedményének” alapja, hogy a Kormányzótanács pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a görög kormány az Európai Bizottsággal, az EKB-vel, valamint a Nemzetközi Valutaalappal tárgyalásos úton egyeztetett gazdasági és pénzügyi kiigazítási programot fogadott el, valamint kötelezettséget vállalt a program teljes körű végrehajtására.

Ennek következtében működhetett a görög bankrendszer átmenetileg kedvezőbb likviditás-finanszírozási feltételek mellett, bár a speciális szabályok alkalmazását az EKB 2012-ben két alkalommal is felfüggesztette, figyelemmel a gazdasági stabilizációs folyamatok bizonytalanná válására.

Ettől függetlenül az EKB 2014/31. sz. iránymutatás 8. cikkével később újólag megerősítette korábbi döntését, azzal a finomítással, hogy az eurorendszer hitelminőségi követelményei nem vonatkoznak azokra a forgalomképes adósságinstrumentumokra, amelyeket az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő euroövezeti tagállam központi kormányzata bocsátott ki, vagy teljes mértékben garantált, kivéve, ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy az érintett tagállam nem felel meg a pénzügyi támogatás és/vagy a makrogazdasági program feltételeinek.

Ugyanezen iránymutatás 1. cikkének (3) bekezdése kimondta, hogy a Görög Köztársaság a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk alkalmazásában olyan euroövezeti tagállamnak minősült, amely megfelel az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak.

A bankrendszer likviditásának biztosításában újabb fordulat következett be 2015. február 10-én, amikor az EKB 2015/300. sz. határozatával megszüntette ezt a jogosultságot, és ettől az időponttól kezdve nem tekintette a görög adósság-instrumentumokat a monetáris politika keretében folyósított hitelnyújtás szerinti fedezetnek.

Az EKB ezzel nem a monetáris politikai műveletével hagyott fel, hanem nem tette lehetővé a jövőre nézve azt, hogy a hitelminősítés feltételeinél a görög adósság-instrumentumokra speciális szabályokat alkalmazzanak.

E döntés értelmében a görög bankrendszer 2015 február és 2015 júniusa között egy másik jogcímen (Alapokmány 14 cikk (4) bek.) az ún. sürgősségi likviditási segítség (SLS vagy angolul: emergency liquidity assistance, ELA) igénylése útján férhetett hozzá a likviditási forráshoz.   

Az SLS keretében valamely eurorendszerbeli nemzeti központi bank (NKB)

(a) jegybankpénzt és/vagy

(b) egyéb, potenciálisan a jegybankpénz mennyiségének megemelkedését eredményező segítséget nyújt valamely átmeneti likviditási problémával küzdő, fizetőképes pénzügyi intézménynek vagy intézménycsoportnak anélkül, hogy ez a művelet az egységes monetáris politika részét képezné.

Az SLS nyújtása az illetékes nemzeti központi bank(ok) hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a belőle származó bárminemű költség és kockázat az illetékes nemzeti központi bankot terheli.

Ennek mértékét azonban az EKB jogosult korlátozni vagy szinten tartani, a segítség lehívásához nyújtott fedezet értékelését pedig szintén jogosult napról-napra értékelni (esetleg leértékelni).

2015. június 28-án az EKB a fent ismertetett szabályra hivatkozással a korábban meghatározott 89 md euróban maximalizálta a felhasználható likviditási segítség mértékét úgy, hogy a befogadható adósság-instrumentumok fedezeti minősége tekintetében a kialakult gazdasági helyzet instabilitására tekintettel leértékelést (haircut) alkalmazott.

Bár az EKB döntését többen vitatják, a központi bank lépése inkább a sürgősségi likviditási hitelkeret jogszabályok által megkívánt szinten tartásáról, semmint a finanszírozás megvonásáról szól.

A görög parlament szerdán dönt a gazdasági stabilizációs feltételek elfogadásáról. A döntés meghozataláig a bankok továbbra is zárva tartanak. Egyelőre csak keretszerű tervek látszanak azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítása mellett, milyen mértékű beavatkozás szükséges majd ahhoz, hogy a görög bankok újranyitása esetén a bankrendszer működése biztosítható legyen. Úgy tűnik a görög bankrendszer egyelőre illikvid, de a legrosszabbtól talán megmenekült…    

 

__________________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás euró nemzeti érdek közös kereskedelempolitika eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország egységes piac európai bizottság elnöke human trafficking adatvédelem human rights környezetvédelem ultra vires aktus bevándorlás fenntartható fejlődés ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump wto nafta közigazgatás russia tpp migráció nemzeti bíróságok fundamental rights menekültkérdés ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság