jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Erős bástya? – A magyar-szerb határra tervezett kerítés nemzetközi jogi vonatkozásai

2015. július 02. 15:39
Hoffmann Tamás
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport

A kormány által tervezett határzár felépítése nagy valószínűséggel nem minősülne a nemzetközi menekültjogi szabályozás megsértésének, felmerül ugyanakkor annak a lehetősége, hogy a Natura 2000 programterület által érintett szakaszon a határzár egyoldalú döntéssel történő felállítása az uniós jog megsértéséhez vezethet.

Június 17-én Szíjjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy a fokozódó migrációs nyomás és annak veszélye, hogy az európai uniós menedékjogi szabályozás következtében az először Magyarországon nyilvántartásba vett menedékkérőket visszatoloncolják majd Magyarországra úgy orvosolható, ha 175 km hosszú és 4 m magas fizikai határzár épül a magyar-szerb határon. A blogbejegyzés ennek a döntésnek a nemzetközi jogi aspektusait kísérli meg megvilágítani.

1. Állami szuverenitás

Alapvetően minden államnak szuverenitásából fakadó joga annak eldöntése, hogy határainak ellenőrzésére milyen eszközt vesz igénybe. Az állam eldöntheti, hogy mely személyek számára engedélyezi a határátlépést, önmagában egy határzár felépítése az illegális határátlépés visszaszorítására egyéb nemzetközi jogi kötelezettségvállalások hiányában nem jogellenes. (A sajtóban néha analógiaként szerepeltetett izraeli biztonsági kerítés példája azért nem jó párhuzam, mert annak jogellenességét a hágai Nemzetközi Bíróság nem azért állapította meg, mert ez általában illegitim eszköz lenne, hanem azért, mert jelentős részben palesztin megszállt területen épült.) Egy állam tehát ad absurdum teljesen el is zárkózhat a világ elől, amennyiben ez nem ellentétes nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaival, addig szuverén jogkörét gyakorolva jár el.

2. Az állami szuverenitás korlátozása - menekültjogi szabályozás

Az 1951. évi genfi menekültjogi egyezmény értelmében mindenkinek joga van menekültstátusának elismerésére, aki „faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.”

A nemzetközi menekültjogi szabályozás szigorú kötelezettséget ró az államra: biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy a potenciális menekültek menedékre leljenek az országban, a menekültstátus elismerése iránti igényeket ki kell vizsgálni, és az ún. non-refoulement elv értelmében nem lehet visszatoloncolni a menedékkérőt olyan országba, ahol feltételezhetően üldözéstől tarthatna, vagyis csak biztonságos harmadik országba lehet visszaszállítani. (A nemzetközi menekültjogból fakadó kötelezettségen túl, az európai uniós jog és az Európai Emberi Jogi Egyezmény is megerősíti ezt a szabályozást.)

A fentiek alapján tehát, amennyiben a határzár arra irányul, hogy megfossza a menekültstátus elismerését kérő személyek igényének előterjesztését Magyarországon, akkor az ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaival. Mivel a kerítés értelemszerűen kizárólag magyar területen épülhet meg, amennyiben egy migráns felmászik rá, akkor azonnal magyar területen tartózkodik, ahol menedéket kérhet. A hivatalos közlemények szerint ugyanakkor újabb határátkelőhelyek is fognak nyílni az érintett szakaszon, amelyeken a menekültek továbbra is előterjeszthetik majd menekültstátus elismerésének megállapítására irányuló kérvényüket.

A határzár megépítése mellett a kormány bejelentése alapján a jelenlegi jogi szabályozás megváltoztatásával Szerbiát Magyarország a korábbi nem biztonságos kategóriából biztonságos kategóriába sorolja át, aminek nyomán minden menedékkérőt, aki Szerbián keresztül lépett be Magyarországra, vissza lehet toloncolni. Ez a lépés azonban meglehetősen ellentmondásos. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával összhangban az Európai Unió államainak többsége nem tekinti Szerbiát biztonságos államnak, a menedékkérők tömeges visszatoloncolását az európai államok jelentős része tehát bizonyára rosszallással fogadná. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy három uniós tagállam, Bulgária, Franciaország és Luxemburg, kifejezetten biztonságos államnak minősítették Szerbiát, nem valószínű tehát, hogy ennek a lépésnek hátrányos jogkövetkezményei lennének.  

3. Az állami szuverenitás korlátozása – nemzetközi környezetvédelmi előírások

Magyarország részes fele az 1979. évi európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezménynek, amelynek alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra. Ezen kívül az Európai Unió tagállamaként Magyarország részt vesz az Unió Natura 2000 programjában, amelynek keretében a berni egyezmény megvalósítása érdekében különleges természetmegőrzési területeket kell kijelölni, amelyek kapcsán az Európai Bizottság felügyeleti jogkört lát el.

A magyar-szerb határon építendő határzár kb. 30-40 kilométer olyan területet érintene, ami a Natura 2000 programterület része, elsősorban a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatása alá tartozó területen. Mivel a határzár potenciálisan alkalmas arra, hogy akár hátrányosan érintse a területen élő fajok létét, ennek megépítése akár uniós jogi jogsértésnek is minősülhet, amelynek kapcsán az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhet. A Natura 2000 programterület érintett területeivel kapcsolatban tehát nem születhet döntés az Európai Bizottsággal történő konzultáció nélkül, és csak a Bizottság beleegyezésével épülhet ezeken a területeken határzár.

4. Konklúzió

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a kormány által tervezett határzár felépítése nagy valószínűséggel nem minősülne a nemzetközi menekültjogi szabályozás megsértésének, felmerül ugyanakkor annak a lehetősége, hogy a Natura 2000 programterület által érintett szakaszon a határzár egyoldalú döntéssel történő felállítása az uniós jog megsértéséhez vezetne. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez az elemzés nem veszi figyelembe az ugyancsak felmerülő célszerűségi, költséghatékonysági, humanitárius és egyéb szempontokat, amelyek megfontolásával akár még egy egyébként jogszerű döntés sem mindig tűnik a legjobb megoldásnak.

__________________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás közös kereskedelempolitika euró nemzeti érdek eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország egységes piac európai bizottság elnöke human trafficking adatvédelem human rights környezetvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump wto nafta közigazgatás migráció nemzeti bíróságok russia tpp menekültkérdés fundamental rights panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió strasbourgi bíróság personhood polgári kezdeményezés magyarország syngamy kötelezettségszegési eljárás szankció environment eu sanctions energiapolitika civil törvény compliance devizakölcsön ecthr európai integráció alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma