jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Bemutatták az Európai Társasági Modelltörvény tervezetét

2015. szeptember 24. 12:15
Veress Emőd
Sapientia EMTE, MTA TK JTI

Az Európai Társasági Modelltörvény Tervezet (European Model Company Act - EMCA) a kötelmi jog területén már kidolgozott Principles of European Contract Law (PECL) és a Draft Common Frame of Reference of European Private Law (DCFR) társasági jogi megfelelője. Az EMCA akár egészében átültethető a nemzeti jogokba, de sokkal realistább az a megközelítés, amely abban bízik, hogy az EMCA bizonyos részeit, részleteit fogják átvenni az európai államok.

1. Viták az EMCA legitimitásáról

Az EMCA bemutatóján Tilman Bezzenberger, a potsdami egyetem professzora kritikusan kérdezte meg, hogy ki engedélyezte az EMCA elkészítését, honnan volt a modelltörtvényt előkészítő professzori bizottságnak autoritása, felhatalmazása a modelltörvény kidolgozására? A felszólaló gyakorlatilag, közvetett módon, de az EMCA legitimitását kérdőjelezte meg, megemlítve a hasonló, az Amerikai Egyesült Államokban elkészített modelltörvényt (Model Business Corporation Act - MBCA), amelyet szerinte valós társadalmi igény hívott életre, legitimációját pedig az biztosítja, hogy az American Bar Association készítette el és az MBCA-t már jelentős számú szövetségi állam átvette. Bezzenberger professzornak kétségtelenül igaza van abban, hogy az EMCA hatása a megállapodott, kikristályosodott német társasági jogra valószínűleg elenyésző, minimális lesz. A probléma mégsem ennyire egyszerű. A kialakult vitában az EMCA projekt egyik kezdeményezője, Paul Krüger Andersen (az aarhausi egyetem professzora Dániából) kategorikusan jelentette ki, hogy a legitimitás abból fakad, hogy (az EMCA-t előkészítő bizottság tagjai) úgy gondolták, hogy értenek a társasági joghoz. Az EMCA projekt egy másik fontos résztvevője, Stanisław Sołtysiński (a poznańi egyetem tanára Lengyelországból) az egyébként angol nyelven folyó vitában németül indokolta, hogy azért készítették el az EMCA-t, mert az nincs megtiltva ("ist nicht verboten”).

Cristoph Teichmann (a würzburgi egyetem professzora), a projekt német résztvevője úgy próbálta a vitát kiegyensúlyozni, hogy szerinte valóban igazolni kell az EMCA hasznosságát. Elmesélte, hogy valaki megkérdezte tőle, hogy mi az európai társasági jog? Szerinte az európai társasági jogot, mint kulturális vívmányt sokkal inkább megtestesíti az EMCA, mint az Európai Unió valódi társasági jogi irányelvei vagy rendeletei, amelyek a társasági jognak csak néhány szűk szeletét szabályozzák.

2. EMCA - magyar szemszögből

Magyar szemszögből sem egyszerű az EMCA-t értékelni. El lehetne azzal intézni, hogy vállalkozó kedvű professzorok intellektuális kalandja. Ez azonban nem lenne a helyes megközelítés. Az EMCA ennél jóval több, a vele szemben megfogalmazható kritikák ellenére. Az EMCA valójában egy rendkívüli tudásbázis, európai társasági jogászok együttműködésének rendkívüli produktuma, még akkor is, ha egészében valószínűleg egyetlen állam sem fogja átvenni. De részeiben igenis meghatározhatja az eljövendő társasági jogi kodifikációkat, innovatív elemeket tartalmaz és gyakorlatilag előzmények nélküli alkotás. Annak ellenére, hogy a magyar társasági jog rekodifikációja most zárult le, a Polgári törvénykönyv hatályba lépésével, az EMCA-t nem lehet figyelmen kívül hagyni, mint a magyar társasági jog felülvizsgálatának, reformjának a modelljét. Amúgy a társasági jognak a Polgári törvénykönyvbe való inkorporációjával kapcsolatos egyik legmegalapozottabb ellenvélemény, hogy egyfelől a társasági jog, másfelől a Polgári törvénykönyvek klasszikus területeinek a stabilitása egymástól eltérő, a társasági jog kevésbé stabil, több finomhangolást, periodikus felülvizsgálatot igényel, így a társasági jogi normák módosításának az igénye gyengíti a Polgári törvénykönyv stabilitását.

Amúgy maga az EMCA is még alakul, a bemutató konferencia vitái után fogják az első “végleges” változatot lezárni és közzétenni, illetve valószínű, hogy a munka tovább folytatódik, így a jövőben az EMCA-nak további változatai (“kiadásai”) is lesznek. Érdemes tartalmát megvizsgálni, összevetni a társasági jog magyarországi megoldásaival, mert néhány tekintetben kijelöli a fejlődés lehetséges irányait.

Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK Jogtudományi Intézetének hivatalos állásfoglalásaként.

 

A szerkesztő megjegyzése: az EMCA tervezet bevezetője itt elérhető.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism