jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Szélmalomharcot vív az EU? – Válasz a Mozgástér blogra

2016. április 19. 2:30
Szép Viktor
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
  • A Szövetség a Békéért és a Szabadságért elnevezésű szélsőjobboldali alapítvány is hozzájutott EU-s finanszírozáshoz
  • A Mozgástér egyik szerzője szerint az EU látszatellenségeket kreál
  • Valójában inkább úgy tűnik, hogy az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak közösen kell javítania egy rossz jogszabályon

A napokban megjelent az a botrányos hír, miszerint az Európai Unió, pontosabban az Európai Parlament szélsőjobboldali szervezeteket finanszíroz. A hír elsősorban kis látogatottságú portálokon jelent meg, valamint az orosz híreket is terjesztő Sputnik oldalon. Ennek ellenére a megjelent hír igaz: 2016-ban 197.625 eurót kap a Szövetség a Békéért és a Szabadságért elnevezésű szélsőjobboldali alapítvány. Lánczi Tamás szerint az EU vagy nincs tisztában azzal, hogy kiket finanszíroz vagy látszatellenségeket kreál annak érdekében, hogy „szélmalomharcát vívja a képzelt náci-veszély ellen, ahelyett, hogy Európa valódi problémáival foglalkozna”. Vajon tényleg ilyen egyszerű a helyzet?

Az árnyaltabb képhez ismerni kell azt a jogszabályi környezetet, amely lehetővé teszi az európai szintű pártok és alapítványok finanszírozását. A 2004/2003/EK rendelet értelmében az európai pártok 2004 óta kaphatnak pénzügyi támogatást az Európai Parlamenttől. Ez az anyagi segítség többek között találkozók és konferenciák szervezésére vagy különféle tanulmányok finanszírozására ad lehetőséget. Az 1524/2007/EK rendelet alapján az európai pártok mellett az európai szintű politikai alapítványok is jogosultak anyagi támogatást igényelni 2007 óta. Ez a módosító jogszabály különféle feltételeket szab meg a pénzügyi segítség elnyeréséhez. Az egyik legfontosabb kikötés: „az európai szintű politikai alapítvány[ok] […] valamely európai szintű politikai párthoz kapcsolód[nak]”. Másképp szólva: ha a Szövetség a Békéért és a Szabadságért nevű szervezethez kapcsolódó pártok egyes tagjai nem lennének maguk is Európai Parlamenti képviselők és/vagy nem rendelkeznének európai szintű pártcsaláddal, akkor az alapítvány nem kapna finanszírozást.

A fenti tény tehát árnyalja azt a képet, hogy az Európai Unió tudatlanul vagy – még rosszabb – tudatosan támogatna olyan szervezeteket, amelyek ellentmondanak saját értékeinek és mindezt csak azért tenné, hogy látszatügyekkel foglalkozzon komoly kérdések helyett. Természetesen még mindig adódhat a kérdés, hogy ez a szabályozás miért teszi lehetővé szélsőjobboldali pártok és alapítványok finanszírozását? Ehhez érdemes pár szót ejteni az uniós intézményrendszerről és döntéshozatalról, hiszen a magyarországi közbeszédben az Európai Unió rendszerint egységes politikai szereplőként jelenik meg, miközben a brüsszeli intézményrendszer és döntéshozatal sokkal összetettebb. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 224. cikke kimondja, hogy a fenti jogszabályt az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogadta el. Ebből az következik, hogy tagállami beleegyezés nélkül ez a jogszabály – és annak módosítása – létre sem jöhetett volna. Magyarul, amikor az európai szintű jogszabályokat kritizáljuk, akkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy a tagállamok beleegyezése nélkül meg sem születhetett volna a vitatott uniós jogszabály.

Lehet és kell is kritizálni az uniós jogot, ha hasonló (néha valós, néha látszat-)ellentmondások a felszínre kerülnek. Valóban problematikus az a tény, hogy szélsőjobboldali alapítványok is uniós forrásokhoz juthatnak, ugyanakkor nem mindegy, hogy mivel magyarázzuk ezt a jelenséget. A tudatlanság és szélmalomharc helyett úgy tűnik, hogy inkább egy rossz jogszabály teszi lehetővé azt, hogy az érintett szervezet pénzügyi forráshoz juthatott. Emiatt viszont nem csak „Brüsszelt”, hanem a tagállamok érintett képviselőit is érdemes lenne kritizálni, hiszen nem külön-külön, hanem együtt képesek uniós jogot alkotni ebben az esetben. Az igaz, hogy az érintett rendeletet nem elég körültekintően alkották meg, hiszen a gyakorlatban az Európai Unió értékeivel ellentétes szervezetek is pénzhez juthatnak. Ha változást szeretnénk látni, nemcsak „Brüsszelt”, hanem az összes érintett felet, így a tagállami kormányokat is biztatni kellene.

 

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication