jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A Bizottság közleménye az állami támogatás fogalmáról

2016. június 09. 9:15
Papp Mónika
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
  • Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét.
  • A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.

Az Európai Bizottság 2016. május 19-én közzétette az állami támogatás fogalmáról szóló közleményét. A nem kötelező közlemény összegzi az EUMSZ állami támogatási tilalom tényállási elemeire vonatkozó állandó bírói jogértelmezést és bizottsági joggyakorlatot.

A közlemény tervezetét még 2014 elején fogadta el a Bizottság a állami támogatási jog 2012-ben megindított modernizációja keretei között és széleskörű konzultációra bocsátotta. A tervezetre számos észrevételt kapott kormányzati és társadalmi szervezetektől is, azonban annak véglegesítése a Bizottság lejáró mandátuma következtében késett. A Bizottság versenypolitikáért felelős új biztosa Margrethe Vestager beiktatása után nem sokkal úgy nyilatkozott, hogy a közlemény túlságosan fontos ahhoz, hogy rövid határidővel elfogadják és ezért annak megfontolására további időt kért.

A dokumentum elfogadását az is késleltethette, hogy időközben számos olyan európai bírósági eljárás zajlott, mely a közlemény tartalmát is meghatározza. Az sem lehet véletlen, hogy a közzétételére két héttel az után került sor, hogy az Európai Bíróság Törvényszéke a német megújuló energiaforrásokról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokat állami forrásból nyújtott, az államnak betudható támogatásnak minősítette. A bírói esetjog 2014 és 2016 között számos más ügyben is pontosítást vagy új jogértelmezést alakított ki a 107. cikk (1) bekezdésének pontos értelmét elemezve [lásd például a 2014. decemberi T-251/11. sz. Ausztria kontra Bizottság, a 2014. novemberi T-399/11. sz. Banco Santander vagy a 2015. januári C-518/13.sz. Eventech ítéleteket.]

Az elfogadott közel 70 oldalas dokumentum a következő struktúrában részletesen tárgyalja az állam piaci beavatkozásának legkeményebb korlátját jelentő támogatási tilalmat:..

A rövid bevezető utáni második fejezet a gazdasági tevékenység funkcionális fogalmát ismerteti, hogy behatárolható legyen a vállalkozásoknak nyújtott támogatás fogalma. Az eléggé általános következtetéseket a Bizottság már az antitröszt szabályok alkalmazásánál is összefoglalta, valamint a közszolgáltatások ellentételezését szolgáló támogatásokra vonatkozó soft lawnak is részét képezik.

A harmadik fejezet az államnak betudható, állami források transzferével járó támogatásokat elemzi, igen didaktikusan, egy fejezetbe rendezve. Mivel az állami forrástranszfer már sokszor nem közpénz allokációjával valósul meg, hanem magánforrások felett gyakorolt állami meghatározó befolyással, ezért a közlemény külön alrészt szentelt e kérdéskörnek.

A negyedik fejezet hosszan (de a gyakorló jogászok és közgazdászok számára talán nem elég hosszan) elemzi az előny, a támogatás tényállási elemét, és ezen belül a piacgazdasági szereplő elvét.

Az ötödik fejezet a szelektivitást járja körül, annak de jure és de facto tárgyi és földrajzi oldalait is részletezve, valamint külön alfejezetben dolgozta fel a Bizottság az adóintézkedésekben megnyilvánuló támogatásokat is.

A hatodik rész tárgya a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása, valamint a versenykorlátozás, mint tényállási elemek.

A hetedik, speciális fejezetben a Bizottság az infrastruktúra fejlesztőknek, működtetőknek és felhasználóknak nyújtott támogatásokról ír.

A közlemény jelenleg kizárólag angol nyelven érhető el, de fordítása a hivatalos nyelvekre már zajlik.

E közlemény referenciapontként szolgálhat a jövőben minden állami döntéshozó, befektető, jogász és adótanácsadó számára, még akkor is, ha a Bíróságot nem köti a közlemény és jogértelmezésével attól eltérhet. 

 

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump közigazgatás wto nafta tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság