jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Felfüggesztik a Moszkvával szemben bevezetett szankciót? De melyiket?

2016. június 16. 1:42
Szép Viktor
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
  • Ismét felmerült az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók eltörlése.
  • A helyes kérdés azonban így hangzik: pontosan melyik szankciót – ha egyáltalán bármelyiket – kívánják a tagállamok felülvizsgálni?
  • Amikor az EU úgy dönt, hogy a „feloldja a szankciót”, akkor legtöbbször inkább arról van szó, hogy valamelyik típust törli el.

A magyar és a nemzetközi médiában ismét felmerült annak a lehetősége, hogy az uniós tagállamok nem hosszabbítják meg az Oroszország ellen kivetett szankciókat. Az ügy apropója, hogy Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere Magyarországra látogatott május 25-én, aki sokak szerint a magyar kormányon keresztül akarja fellazítani az uniós álláspontot. Két nappal később Vlagyimir Putyin Görögországba látogatott, ahol kijelentette: a Krím félsziget kérdését lezárt ügynek tekinti. Az a tény, hogy Oroszország épp a magyar és a görög felet látogatta meg különösen annak fényében érdekes, hogy épp e két tagállam az egyik legelkötelezettebb híve a szankciók feloldásának. Tovább bonyolítja a helyzetet az a körülmény, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Szentpétervárra látogat el néhány hét múlva , ahol feltehetően az orosz elnökkel is találkozni fog.

A tagállamok valóban dönthetnek úgy, hogy megszüntetik az Oroszországgal szemben kivetett korlátozó intézkedéseket. A helyes kérdés azonban így hangzik: pontosan melyik szankciót – ha egyáltalán bármelyiket – kívánják a tagállamok felülvizsgálni? A média rendszerint csak arról számol be, hogy az Európai Unió (EU) szankciókat vet ki egy-egy állammal szemben, azonban arról kevés szót ejt, hogy milyen típusú szankciókat léptettek életbe és melyeket törölték el. Az Oroszországgal szemben kivetett szankciókról szóló diskurzust túlnyomórészt a gazdasági jellegű korlátozó intézkedések dominálják, ugyanakkor a valóságban széleskörű és sokféle szankciót fogadtak el Moszkvával szemben. A szankciók különböző típusainak áttekintése azért is fontos, mert az EU alapvetően nem alkalmaz egész államokkal szembeni klasszikus embargót, hanem az úgynevezett célzott szankciókkal próbálja elérni külpolitikai céljait.

Az EU négy különböző szankciót fogadhat el a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) keretén belül: fegyverembargó, utazási tilalom, gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedések. Az EU a KKBP keretén kívül is képes szankciónak minősülő korlátozó intézkedéseket elfogadni. Ilyennek számít például az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal felfüggesztett fejlesztési együttműködések vagy az általános vámkedvezmény-rendszer ideiglenes felfüggesztése, továbbá az úgynevezett „informális szankciók”. Utóbbiakat rendszerint az Európai Tanács (EiT) következtetései között találjuk meg. Oroszország esetében az EiT 2014. márciusi következtetései között találjuk a diplomáciai szankciókat. A tagállamok állam- és kormányfői egyetértettek, hogy nem rendeznek kétoldalú csúcstalálkozókat Oroszországgal, elhalasztják az EU-Oroszország csúcsot, a G8 helyett G7 csúcstalálkozókat rendeznek, valamint felfüggesztik Moszkva csatlakozását az OECD-hez és a Nemzetközi Energia Ügynökséghez.

A KKBP keretén belül az EU közel 150 személy és 40 szervezet számláit fagyasztotta be és/vagy rendelt el beutazási tilalmat. Ezek főleg olyan személyek és szervezetek, akik az EU szerint felelősek a jelenlegi ukrajnai válságért. Az utazási tilalom az egyik leggyakrabban elfogadott EU-s szankció, ugyanakkor a legkevesebb esetben lehet vele elérni külpolitikai célokat, hiszen alapvetően csak kényelmetlenséget okoznak az érintett személyeknek. Természetesen vannak olyan esetek, amikor az utazási tilalom is hasznos lehet. Például azok esetében, akiknek politikai céljaik eléréséhez nélkülözhetetlen a nemzetközi reputáció. Ez utóbbi igen ritka eset, így az utazási tilalom alapvetően szimbolikus jelentőséggel bír.

A számlák befagyasztása akkor lehet hatékony, ha olyan személyeket sikerül az EU-nak összeállítania, akik valóban részesei az adott konfliktusnak. Az Európai Unió Bírósága az ukrajnai konfliktus kapcsán (is) rámutatott arra, hogy az Európai Unió Tanácsa nem mindig gondosan – és főleg – nem mindig jogszerűen állította össze a személyekkel szembeni szankciókat, ezért a Bíróság néhány eltörlése mellett döntött. A pénzügyi intézkedésekhez tartozik, hogy az EU korlátozta öt orosz pénzügy intézmény (Sberbank, VTB Bank, Gazprombank, Vnesheconombank és Russian Agriculture Bank)., három orosz energiacég (Rosneft, Transneft és Gazprom Neft) és három orosz védelmi vállalat (Oboronprom, United Aircraft Corporation és Uralvagonzavod) elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci hozzáférését.

Az EU fegyverembargót is elrendelt Oroszország ellen. Ezek az intézkedések lehetetlenné teszik a fegyverek eladását, valamint az olyan szolgáltatások igénybevételét, amelyek lehetővé teszik a célzott személyek vagy csoportok katonai képességének növelését. Az EU azért veti ki előszeretettel ezt a típusú szankciót, mert nem ártanak a civil társadalomnak. Bár a fegyverekhez való hozzáférést teljesen nem lehet megakadályozni globalizált világunkban, azonban egy ilyen típusú szankció hozzájárulhat a fegyvermennyiség csökkenéséhez.  Oroszországgal szemben egyaránt elrendeltek fegyverkiviteli és –behozatali tilalmat, valamint megtiltották a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét.

A gazdasági korlátozó intézkedéseket a legritkábban használják. Ezek az eszközök leginkább valamilyen technológia, termék vagy szolgáltatás importjának és exportjának tilalmát jelentik. Az EU például megtiltotta a Krím félszigeten a beruházásokkal és a turisztikai szolgáltatásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását. Exporttilalmat rendeltek el a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához és kitermeléséhez szükséges felszerelésekre.

Amikor az EU úgy dönt, hogy a „feloldja a szankciót”, akkor legtöbbször inkább arról van szó, hogy valamelyik korlátozó intézkedést oldja fel az érintett állammal szemben. Ez történt februárban Fehéroroszországgal, amikor a Tanács úgy döntött, hogy 170 személlyel és három szervezettel szemben megszünteti a szankciókat, de fenntartotta és meghosszabbította a fegyverembargót. Szintén hasonló eset Irán példája, amikor a Tanács úgy döntött, hogy felold minden olyan gazdasági és pénzügyi szankciót, amelyet a nukleáris programmal összefüggésben vezettek be Iránnal szemben, de számos szankció továbbra is életben maradt. Oroszország esetében hasonló lesz a kérdés: melyik típusú szankciót oldják fel a tagállamok? Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy alapvetően fenntartják az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat és legfeljebb egy-egy feloldása mellett döntenek.

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

 

 

 

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication