jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az eljárásjogi harmonizáció újabb lépése: költségmentesség a büntetőeljárásban

2016. október 26. 14:20
Lukácsi Tamás
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
  • Közös uniós szabályok lépnek életbe a büntetőeljárásban az ingyenes védő közreműködésére vonatkozóan.
  • Az irányelvet legkésőbb 2019-ig kell átültetni.
  • Érintheti a magyar joggyakorlatot, hogy a költségmentesség engedélyezésére vagy megtagadására, valamint az ügyvédek kijelölésére vonatkozó határozatokat független hatóságnak (pl. bíróságnak) kell meghoznia.
  • A rendőrség és a vádhatóság ideiglenes bevonása a döntésbe csak sürgős esetekben lesz lehetséges.
  • Biztosítani kell majd a „hatékony és megfelelő minőségű költségmentességi rendszert”.
  • A tagállamok a költségmentesség engedélyezését alávethetik a strasbourgi esetjogban kidolgozott means test-nek vagy merits test-nek.

 

Az Európai Parlament október 4-én elfogadta a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelvet. A tagállamoknak a Hivatalos Lapban való kihirdetésétől számított 30 hónapon belül kell majd végrehajtaniuk az új szabályokat. (Maga a kihirdetés általában néhány hónappal az elfogadás után történik.)

A címből is kiderül, hogy nem ingyenes jogról, hanem pénzről, adott esetben sok pénzről van szó. A jogalkotási eljárás – vélhetően emiatt – három évig húzódott. A 2013-ban előterjesztett büntetőeljárási csomagból ez az utolsóként elfogadott irányelv. (Az ártatlanság vélelméről és a kiskorú terheltek speciális eljárási jogairól szóló irányelvek már korábban révbe értek; ld. itt és itt.) A pénzügyi vonzatokra tekintettel figyelemre méltó, hogy éppen a holland elnökség alatt köttetett meg a politikai kompromisszum. Aki garasoskodásra számított, az kellemesen csalódhatott az elnökségben, de a sikerhez hozzájárult az is, hogy a parlamenti jelentéstevő is holland volt.

A némileg körmönfont definíció szerint az irányelv alkalmazásában a „költségmentesség” olyan, ügyvédi általi segítségnyújtáshoz biztosított tagállami finanszírozás, amely lehetővé teszi az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog gyakorlását. Magyarán ingyenes védőről van szó a terheltek vagy az európai elfogatóparancs alapján keresett személyek számára. Az irányelv minimumszabályokat ír elő, bármely tagállam lehet tehát még bőkezűbb.

Természetesen nem mindenki számíthat ingyen ügyvédre. Az irányelv csak azokra vonatkozik, akik

  • szabadságelvonással érintettek;
  • akik számára az ügyvédi segítség biztosítását az uniós jog vagy a nemzeti jog előírja; vagy
  • akiknek a jelenléte valamely nyomozási vagy bizonyítás felvételi cselekményen kötelező vagy megengedett, ideértve legalább a következőket: felismerésre bemutatás; szembesítés; bizonyítási kísérlet.

Kisebb súlyú jogsértések esetén tehető kivétel, de szabadságelvonás esetén soha (nyilván az utóbbi nem is tipikus kisebb súlyú jogsértések kapcsán).

A tagállamoknak arra is van lehetősége, hogy az irányelv hatálya alá eső személyek jogosultságát a szerint vizsgálják, hogy rendelkeznek-e elegendő anyagi forrással az ügyvéd megfizetéséhez, illetve hogy azt az igazságszolgáltatás érdekei megkövetelik-e. Ez a strasbourgi esetjogban kidolgozott means test és merits test (*) uniós jogi kodifikációjának tekinthető, de a két teszt alkalmazása fakultatív.

means test alkalmazása esetén figyelembe kell venni minden releváns és objektív tényezőt, így például az érintett személy jövedelmét, vagyonát és családi helyzetét, az ügyvéd általi segítségnyújtás költségeit, és az adott tagállambeli életszínvonalat. Merits test bevezetése esetén figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát, az ügy összetettségét és a lehetséges szankció súlyosságát.

Magyarországon nyilván hatása lesz annak, hogy a költségmentesség engedélyezésére vagy megtagadására, valamint az ügyvédek kijelölésére vonatkozó határozatokat indokolatlan késedelem nélkül kell meghozni. Hogy kinek is? E tekintetben az irányelv csak egy „illetékes” hatóságot említ. A (24) preambulumbekezdés ezt tovább pontosítja: az illetékes hatóságnak „független hatóságnak, vagy egy bíróságnak – ideértve az egyesbíróként eljáró bírókat is – kell lennie. Sürgős esetekben lehetővé kell tenni azonban a rendőrség és a vádhatóság ideiglenes bevonását, amennyiben ez a költségmentesség kellő időben történő engedélyezéséhez szükséges.”

A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket – ideértve a finanszírozást is – a következők biztosítása céljából:

  • egy hatékony és megfelelő minőségű költségmentességi rendszer létezése; és
  • a költségmentesség keretében olyan minőségű szolgáltatások nyújtása, amelyek megfelelőek az eljárás tisztességességének biztosítása szempontjából, a jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett.

Összességében, az irányelv nem fog egy csapásra „hatékony és minőségi” költségmentességi rendszert teremteni szerte Európában, viszont – a többi uniós eljárási irányelvhez hasonlóan – sokkal hatékonyabb jogérvényesítést tesz majd lehetővé, mint a strasbourgi rendszer által elérhető jogvédelem. A büntetőügyekben eljáró bírák saját jogkörükben félretehetik majd az irányelvvel ellentétesnek ítélt nemzeti szabályokat, és előzetes döntést kérhetnek majd Luxembourgtól. Az irányelv megfelelő végrehajtását adott esetben biztosító EUMSZ 258. cikke is nagyobb horderejű garancia, mint ha egyedi ügyben és utólag adnak valakinek igazat Strasbourgban.

Amikor a hírek főleg bizonyos, szupranacionális szinten meghozott politikai döntések sikertelenségéről szólnak, ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy az EU hatásköreinek jó részét sikeresen gyakorolja. Sőt, olyan területeken, mint például az igazságügyi együttműködésben, a közös fellépés kifejezetten a tagállamok szuverenitását és cselekvőségét erősíti. Mivel bűnözés globális, a válasz sem maradhat lokális, hacsak nem akarjuk, hogy az állami szuverenitás illúzióvá váljék.

A büntető anyagi jogi harmonizáció, a bűnügyi együttműködés, és az ezeket szükségszerűen kísérő és kiegészítő eljárásjogi harmonizáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetállamok állni tudják a sarat a határokat nem ismerő fenyegetésekkel szemben, mint pl. a terrorizmus. A harmonizált eljárásjogi garanciák erősítik a tagállami hatóságok közötti bizalmat és a kölcsönös elismerés elvét, amely pedig felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a bűnüldöző szervek együttműködését. Az, hogy a költségvetési megszorítások ellenére a tagállamok egyet tudtak érteni az eljárásjogi harmonizáció újabb lépésében, ezt a felismerést tükrözi.

A következő lépés várhatóan egy átfogó terrorizmus ellenes irányelv lesz, melyről most folynak a tárgyalások, és amely kodifikálni fogja az eddigi uniós kerethatározatokat, a nemzetközi jog fejleményeit (pl. a foreign fighters típusú cselekmények kriminalizációja az ENSZ BT 2178 (2014) határozata és az Európa Tanács rigai jegyzőkönyve nyomán) és a terrorizmus áldozatainak védelméről és támogatásáról szóló részletes rendelkezéseket.

(*) Ld. pl. Pakelli kontra NémetországGranger kontra Egyesült Királyság
Benham kontra Egyesült KirályságQuaranta kontra Svájc.

_____________________________________________________________

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó