jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Internet rules!

2016. október 18. 22:58
Nagy Krisztina
MTA TK Jogtudományi Intézet

Platformtársadalom, algoritmusalapú kommunikáció, datafication. Szabályozás, átláthatóság, felelősség, társadalmi kontroll. Beszámoló az internetkutatók közösségének éves konferenciájáról.

2016. október 5-8. között zajlott az Association of Internet Researchers (AoIR) éves konferenciája ezúttal Berlinben, a Humboldt Egyetem és a hamburgi Hans-Bredow-Institut közös szervezésében. Az AoIR az internetkutatás területén működő kutatók hálózata, amely tudományterületeken átívelő módon biztosít platformot a tudományos párbeszéd, és gondolkodás számára immár tizenhat éve. A szervezet fontos eseményeként zajlik minden évben az a konferencia, amely az internet aktuális jelenségeiről, a különféle tudományterületeken zajló kutatásokról, eredményekről ad színes, izgalmas és végtelenül gazdag áttekintést. A konferencia hangulata, számai az internetes információáramlás karakterét idézte: több mint 570 résztvevő, három teljes napon át, kilenc párhuzamos zajló szekcióban adott elő, vitatkozott, kérdezett. Egy olyan forgatag, amihez komoly navigációs képességekre volt szükség.

Idén a konferencia fő témája a szabályozás volt: ki, mit, hogyan szabályoz az online kommunikációban, milyen sztenderdek mentén zajlik az adatforgalom, kik az információáramlás fő szabályozói, milyen kontrollmechanizmusok működnek, működhetnek e szabályozók felett? A konferencia provokatív címe: az internet szabályoz! tömören ad választ a kérdésre: jelenleg maga az internet, illetve az információforgalom irányításának legfontosabb piaci szereplői, a platformok azok, amik szabályoznak. Jelesül az „öt nagy”, ahogy a konferencia nyitó előadásán és azután még sok alkalommal a különböző szekciókban elhangzott: a  Microsoft, a Facebook, a Google, az Apple és az Amazon.

Platformtársadalom

A nyitó előadáson José van Dijk a Holland Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az információs, és hálózati társadalom fogalmak után a technológiai és társadalmi környezet változása miatt ideje új definíciót bevezetni.  Az új fogalom pedig a platformtársadalom.  A platformok azok az online térben működő felületek, amelyek üzleti, kereskedelemi és társas kapcsolatok létrehozása és fenntartása érdekében az adatforgalom szervezésére automatizált technológiát használnak. A platformok meghatározó szereplői az internetes információáramlásnak, az általuk használt algoritmusok határozzák meg az információfolyam jellemzőit, nagyon leegyszerűsítve azt, hogy kihez milyen információk, milyen tartalom jut el az interneten cirkuláló információözönből. Az öt nagy platform uralja az internetes piacot, mivel a különböző ágazati platformok is rajtuk keresztül működnek. Példaként elhangzott többek között az az adat, hogy 2015-ben 165 000 egészségügyi applikációt dobtak piacra, amelyek jellemzően az öt nagy csúcsplatformon keresztül érik el felhasználókat.

A platformok jellemzője, hogy saját mechanizmusokat, szabályozási rendszereket hoznak létre, saját dinamikával rendelkeznek, és emiatt nehéz általános kategóriákkal leírni, meghatározni és kezelni őket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy önállóan határozzák és határozhatják meg az információáramlást szabályozó algoritmusaik jellemzőit, az információ szelektálásának szempontjait, és a felhasználókkal való viszonyuk jellemzőit is. A piaci bevételekben és a felhasználók számában jól mérhető méreteik miatt ezek a platformok, illetve a mögöttük álló mamutcégek a globális kommunikáció megkerülhetetlen szereplői váltak.   

A platformtársadalom fogalmának használatát nem pusztán a világméretűvé nőtt platformok meghatározó szerepvállalása indokolja. Emellett számos olyan mechanizmus azonosítható, amelyeket a globális információáramlás termelt ki, és amelyek alapjaiban alakítják a társadalom működését, és benne az egyének mindennapi életkörülményeit.  Három ilyen mechanizmus például a  

  • datafication – amely az élet különböző területeinek, folyamatainak adatokban való leképezése, a korábban láthatatlan folyamatok láthatóvá tétele az adatokon keresztül
  • commodification – amely azt a jelenséget írja le, hogy az adat, az információ üzleti értékké, árucikké válik és a
  • selection – amely az algoritmusok világának térhódítását tükrözi. Ennek alapján három jelenség érdemel kiemelt említést: az információáramlás személyre szabása, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a felhasználó a korábbi digitális lábnyoma alapján az algoritmusalapú információáramlásban személyre szabott információkat kap. Az algoritmusok emellett rangsorolnak is az információk között, egyben értékelnek, és leértékelnek megadott szempontok alapján.

Társadalmi előnyök – társadalmi kockázatok

A platformok működése a felhasználó, fogyasztó oldaláról nézve számos előnnyel jár. Ilyen előny például a személyre szabott információ jelensége, az egyfajta előválogatás, amely megkönnyíti az szükséges információhoz való hozzájutást. A másik előny, hogy kikerülhetővé teszi a nehézkesebb, olykor költségesebb hagyományos intézményeket, megoldásokat. Az előnyök mellett azonban komoly aggályokat és kockázatot vet fel, hogy jelenleg nincs megoldva a platformalapú kommunikáció társadalmi kontrollja. Legfőbb kérdésként merül fel, hogy a platformtársadalomba hogyan építhető be, hogyan jeleníthető meg a közérdek, olyan értékek, mint például az átláthatóság, hitelesség, biztonság, a magánélet védelme, a tisztesség? Alapvető probléma, hogy a hagyományos szabályozási megoldások nem alkalmasak a közérdek megjelenítésére: a platformok kívül vannak a hagyományos szabályozási kereten, a nemzetállami megközelítés nem alkalmas a nemzetközi cégek megregulázására. Másik probléma, hogy a platformok ökoszisztémája folyamatosan és gyorsan változik, ráadásul minden platform saját mechanizmus alapján működik, nehéz az általánosítás, a mindenkire megfelelő általános szabály megalkotására alig kínálkozik esély.

Kinek a felelőssége?

A kutatás szempontjából az alapvető kérdés: hogyan teremthető meg a felelősség és a bizalom a platformtársadalomban? Hogyan, milyen eszközökkel befolyásolható a platformok működése, és ezen keresztül azoknak a demokratikus értékeknek, alapvető jogoknak a biztosítása, amelyek eddig a jogi szabályozási kereten keresztül biztosítva voltak.

Egységes forgatókönyvet, jól definiált megoldásokat a konferencia egésze nem adott, inkább csak irányok, szempontok fogalmazhatók meg. Annyi bizonyos, hogy a megoldás nem várható pusztán egy szereplői körtől, azaz nem várható érdemi válasz csupán az állami intézményrendszer felől. Komoly szerepe van a platformoknak, illetve a civil szférának és maguknak a felhasználóknak, illetve közösségeiknek is. A különböző beavatkozások, és aktivitások összessége adhat csak pozitív és megnyugtató választ az új jelenségként felmerülő társadalmi kockázatokra.    

A professzor asszony előadásában a potenciális szereplőkhöz rendelten fogalmazott meg ajánlásokat. Érdekes módon nem a szabályozás hagyományos aktoraival, a különböző állami szereplőkkel kezdte a sort, hanem a felhasználókkal. Ezzel is nyomatékosítva, hogy az új információs környezetben sokkal nagyobb felelősség hárul a felhasználókra. 

A feléjük megfogalmazott ajánlások között többszörösen aláhúzva szerepelt, hogy követeljenek átláthatóságot a platformszolgáltatóktól. A platformok átláthatóságának biztosítása az egyik legfontosabb cél, amit minden eszközzel támogatni kell. További ajánlás, hogy ne cseréljék el a közérdeket a kényelemre, ne pusztán fogyasztóként, hanem polgárként is gondolkodjanak! Továbbá hogy legyenek résen, és legyenek tájékozottak!

A platformszolgáltatók felé megfogalmazott ajánlások között szerepelt: válasszák inkább a hosszú távú bizalom és felelősség, mint a rövid távú anyagi előnyök útját. Teremtsék meg az adatforgalom átláthatóságának ideértve az üzleti modell és az irányítási struktúra kérdéseit, és az algoritmusok alapjellemzőit is. Általános kívánalom és javaslat, hogy segítsenek megjeleníteni a közérdeket a platform architektúrájában.

A kormányok, nemzeti szabályozók feladata a jövőben, hogy védjék a közérdeket, tárgyaljanak a platform szolgáltatókkal a közérdek megjelenítéséről. Ezzel párhuzamosan gondolják újra a jelenlegi  szabályozási intézményrendszert, továbbá erősítsék a governance megközelítést az irányítás szervezésben. Ami a legfontosabb: alkossanak saját tervet a közérdek megjelenítéséről a platformtársadalomban.  

A felsorolás végére maradt a tudományos élet, a kutatás szerepvállalása: a kutatók feladata a zajló folyamat bemutatása, a kockázatok azonosítása, értékelése, a figyelemfelhívás és a lehetséges megoldások felvázolása.  

Mozaik

A párhuzamosan futó gazdag program sok esetben kényszerű választás elé állított, ezért a három nap krónikája igencsak szubjektív algoritmuson keresztül írható meg, és inkább csak a témakörök, alapkérdések felidézése, mintsem alapos bemutatás mentén. A teljesség kedvéért érdemes végigböngészni a programot és az idővel hozzáférhetővé váló előadás anyagokat.

A Platform Studies című panel a konferencia első napján a bevezető előadáson elhangzottakat bontotta ki, részletezte.  Anne Helmond  (University of Amsterdam) és Taina Bucher (University of Copenhagen) érdekes előadása a platformok tipológiájáról szólt: milyen hasonlóságok és milyen különbségek azonosíthatók, illetve milyen médiumspecifikus jellemzők mentén írhatók le az egyes platformok.  

A Rights című panel (Lex Gill (Berkman Klein Center for Internet & Society (Affiliate), McGill University Faculty of Law, Canada) és Dennis Redeker (Berkman Klein Center for Internet & Society (Affiliate), Jacobs University Bremen; University of Bremen) workshop formában dolgozta fel az alapvető emberi jogok interneten való érvényesülésnek témáját. A beszélgetés fő kérdése az volt, hogy a digitális technológiai, és kommunikációs környezetben kívánt vagy inkább kockázatos egy új „digitális alapjogi gyűjtemény” nemzetközi szintű elfogadása. Mi lehet a megoldás az emberi jogok digitális térben való érvényesülésének biztosítására? A beszélgetésben hangsúlyos ellenérvként hangzott el, hogy a globális kommunikációs környezetben a digitális alapjogok érvényesítése új, nemzetközi intézményrendszert is követelne, aminek alig látszanak az alapjai. Ezzel szemben az alapjogi katalógus kibővítése mellett szóló érvként hangzott el, hogy ez lehetőséget adna a jelenlegi jogok és a biztosításukra kiépített intézményrendszer újraértelmezésére is. A közös gondolkodás iránya a workshopon afelé ment, hogy hogyan vonhatók be a platformok és egyéb szolgáltatók abba a folyamatba, hogy a vállalatok protokolljai jobban igazodjanak a meglévő alapjogi katalógushoz.

 Az Algorithms címet viselő panel első előadásában  Florian Saurwein (Austrian Academy of Sciences | University of Klagenfurt, Austria) Natascha Just, Michael Latzer (University of Zurich, Switzerland azt vizsgálták, hogy milyen funkciókat töltenek be az algoritmusok az információáramlásban, illetve, hogy milyen veszélyei lehetnek az algoritmusok működésének, illetve hogy a társadalmi kockázatok minimalizálása milyen megoldások mentén képzelhető el. Az előadás nagyrészt egy friss tanulmányra épült.

Végül egy nagyon érdekes panel (Migration), amely a zajló menekültválság európai internetes reprezentációjával, ezen belül is a Twitteren és a Facebookon zajló kommunikáció elemzésével, értékelésével foglalkozott.  Beszámoltak az elmúlt egy évben zajló két olyan kutatásról is, amelyek a szír menekültekről zajló Twitter forgalmat elemezte, ezen belül is azt, hogy a Twitteren milyen kontextusban jelent meg a menekültkérdés, és melyek voltak azok az események, amelyek a twitterezők között is jelentős figyelmet kaptak. A Twitter fogalomban a legnagyobb kiugrást a kétéves szír kisfiú partra vetett holtestének képe okozott 2015 szeptemberében.  Ugyanakkor az elemzők arra jutottak, hogy ezek a nagy forgalmat generáló események csak megszakítják az egyébként zajló kommunikációt. Ezeknek az ikonikus képeknek limitált a hosszú távú hatása, a kommunikációs folyam tartalmát lényegesen nem módosítják, hatásuk időlegesen alakítja a Twitteren zajló diskurzust.

_____________________________________________________________

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó