jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az átdolgozott Fizetésképtelenségi Rendelettel kapcsolatos magyar jogalkotói feladatok

2017. június 22. 13:44
Fabók Zoltán
Ügyvéd, Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, DLA Piper Fellow of INSOL International

A 2017. június 26. napjától alkalmazandó átdolgozott Fizetésképtelenségi Rendeletre figyelemmel az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-tervezetet tett közzé a Csődtv. jogharmonizációs célú módosításáról.

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000 számú EK tanácsi rendeletet 2017. június 26. napjától felváltja a 2015/848 számú átdolgozott rendelet („új rendelet”). Az új rendelet nem helyezi forradalmian új alapokra az európai fizetésképtelenségi jogot, sokkal inkább a régi rendelet alkalmazása során kikristályosodott esetjogot kodifikálja, illetve az elmúlt több mint egy évtizedben felvetődött egyes kérdésekre kíván megoldást nyújtani. Mégis, az új rendelet egyes rendelkezései rónak bizonyos jogalkotási feladatokat a tagállami törvényhozásokra.

A magyar Igazságügyi Minisztérium 2017. májusában közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat-tervezetet.

A tervezet alapvetően három szempontból problematikus.

Az EUB következetes esetjoga szerint a nemzeti jogok nem reprodukálhatják az uniós rendeletek rendelkezéseit, illetőleg az autonóm módon értelmezendő közösségi jogi fogalmakat illetően a tagállamok nem bocsáthatnak ki kötelező értelmezési szabályokat.  Erre figyelemmel célszerű volna mellőzni az új rendelettel párhuzamos, illetve attól részben eltérő fogalommeghatározásokat a tervezetből.

Az új rendelet egyik koncepcionális újítása, hogy az adós vagy bármely hitelező nemzetközi joghatósági szempontból bíróság előtt megtámadhatja a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására vonatkozó határozatot. Az új rendelet rendelkezése közvetlen hatállyal bír, így arra a felek a tagállamokban – így Magyarországon is – közvetlenül alapíthatnak jogokat. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy az új Rendelet által bevezetett „joghatósági megtámadás” tud-e hatékonyan működni a hatályos magyar eljárásjogi környezetben. Erre tekintettel elengedhetetlennek tűnik megteremteni a joghatósági megtámadás jelenleg hiányzó hazai eljárásjogi keretrendszerét – ezt a kérdést a tervezet nem kezeli.

Végezetül az új rendelettel összhangban nem álló, részben annak szabályait túlzottan megszorító rendelkezéseket javasolt az új rendelet szövegére és annak céljaira tekintettel átgondolni.

A fenti kérdéseket vizsgáló tanulmányom kézirata elérhető itt.

A tanulmány a saját szakmai álláspontomat tükrözi, az semmilyen más személy vagy szervezet állásfoglalásaként nem értelmezhető. A tanulmány szerkesztett változata a Bodzási Balázs által szerkesztett és a HVG-ORAC által kiadott tanulmánykötetben fog megjelenni 2017-ben.

___________________________________________________________

 Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump közigazgatás wto nafta tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság