jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

747 oldalnyi emberi jog. Az Emberi jogi enciklopédiáról

2018. szeptember 10. 15:52
Mécs János
kutatási asszisztens, MTA TK JTI

Idén nyáron megjelent Lamm Vanda szerkesztésében az Emberi jogi enciklopédia. A vaskos kötetben több mint hatvan szerző ismerteti az emberi jogokkal kapcsolatos tudományos eredményeket. A kötet a jogászság és az emberi jogokkal foglalkozó szakemberek mellett a tágabb jogkereső közönségnek is segítséget nyújthat, így pedig hozzájárulhat az emberi jogi kultúra hazai megerősödéséhez.

A projekt

Magyarországon egyedülálló vállalkozás eredményeként a HVG-ORAC kiadásában 2018 nyarán megjelent az Emberi jogi enciklopédia. A 747 oldalas, százkét tanulmányt magában foglaló művet Lamm Vanda, az MTA TK JTI professor emeritája szerkesztette. A tanulmányok fél és egy ív terjedelem között foglalnak össze emberi jogi témákat, alapjogokat, jogintézményeket. A projekt jelentőségét és nagyságrendjét mutatja, hogy a kötet megjelenését többéves munka előzte meg. Az enciklopédia munkálatai 2010-ben kezdődtek, a megjelenésig eltelt hosszú idő a szerzők nagy számának, valamint az egyes írások mögötti kutatómunkának tudható be.

Az MTA TK JTI keretein belül megvalósuló projekt célja az első, második és harmadik generációs emberi jogokkal kapcsolatos tudásanyag enciklopédikus összefoglalása volt. A vállalkozás azért is tekinthető egyedülállónak, mert magyar nyelven korábban nem jelent meg ilyen átfogó mű az emberi jogok legfontosabb kérdéseiről. Emellett a szerzői gárda összetétele itthon még sosem látott módon fogja át az emberi jogokkal foglalkozó szakemberek körét. A szerzők között a magyarországi jogi és más karok oktatói mellett megtalálhatók a Corvinus Egyetem, az NKE, a CEU és a Semmelweis Egyetemi oktatói, valamint az Országgyűlési Biztos Hivatalának és az Alkotmánybíróságnak a munkatársai, továbbá az MTA TK JTI és az Országos Kriminológiai Intézet kutatói, jelenlegi és volt alkotmánybírók, továbbá a gyakorlatban dolgozó szakemberek.

A kötet az alapjogok tárgyalása mellett magában foglalja az egyes intézmények (Emberi Jogi Bizottság, Emberi Jogok Európai Bizottsága stb.), valamint az alapvető elméleti kategóriák (alapjogok – emberi jogok fogalma, alapvető jogok korlátozása stb.) ismertetését. Ezzel lehetővé teszi, hogy ne csak a jogász, hanem a tágabb közönség részére is elérhetővé tegye az egyébként elengedhetetlen emberi jogi tudást és tudatosságot.

Az egyes tanulmányok kitérnek az adott alapjog nemzetközi jogi szabályozására, valamint hazai érvényesülésére. A nemzetközi jogi és alkotmányos szabályok ismertetése mellett a tanulmányok foglalkoznak a magyar Alkotmánybíróság, valamint a strasbourgi bíróság esetjogával is. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy ezeken túl a treaty body-k által létrehozott soft law normákra is kitér, ezek szisztematikus összegyűjtése és tudományos igényű feldolgozása szinte egyedülálló a hazai jogtudományban.

Kiegyenlített szerzőgárda

Az egyedülálló jelleg, valamint az átfogó tartalom mellett a kötet egyik érdeme a széles körű és nemileg is kiegyenlített szerzőgárda. Ahogy fent is említettem, a százkét tanulmányt az adott területtel foglalkozó hatvanhét szakértő írta, a kötet így a magyar jogász szakma jelentős részét felvonultatja. A szerzők között PhD-hallgatóktól nemzetközi hírű egyetemi tanárokig, tudományos és oktatói pályájuk legkülönböző szakaszában működő szakemberek találhatók meg.

Emellett a szerzők között a nemi arány közel kiegyenlített; a hatvanhét szerző közül harmincegy nő (46%), ami más hasonló művekhez képest mindenképpen előrelépést jelent. A kiegyenlített nemi arány feltétlenül üdvözlendő, főként egy olyan mű esetében, amelyben külön tanulmány foglalkozik a nők jogaival.

Új témák

Mindezeken túl a kötetben számos olyan tanulmány szerepel, amelynek témája eddig nem állt a szakirodalom érdeklődésének homlokterében, vagy legalábbis tömör összefoglalását nem találtuk meg magyar nyelven. Ilyen például az állati jogok kérdésével foglalkozó tanulmány (szerző: Majtényi Balázs), amely a kérdés filozófiai alapkérdéseinek összefoglalása mellett felvázolja az állati jogalanyisággal kapcsolatos egyes lehetséges megoldásokat. Külön tanulmány foglalkozik a fogvatartottak jogaival (szerző: Vókó György), amely így elkülönítve nem szokott szerepelni az egyes művekben. Ez a tanulmány jó példa arra, hogy a kötet a gyakorló jogászoknak is segítségére lehet, kiindulópontként szolgálhat egyes kérdések feltérképezésénél. Ugyancsak külön tanulmány foglalkozik az orvosbiológiai kutatások és az emberi jogok kapcsolatával (szerző: Dósa Ágnes), amely megint csak egy problémagócra fókuszálva adhat kiindulópontot a jogkereső közönségnek.

Nem csak jogértő közönségnek

Fontos megjegyezni még, hogy a kötet kiemelkedő erénye a közérthető nyelvezet. Az egyes tanulmányok tudományos igénnyel készültek, kiindulópontot jelenthetnek majd a jövőben az egyes témákkal foglalkozó tudományos munkának, valamint a jogászképzésben (mind graduális, mind pedig PhD-szinten) hasznosíthatók lesznek. Ezért is kiemelt eredmény, hogy a tanulmányok elsöprő többsége tömör és lényegre törő, valamint kellően érthető kiindulópontját adja az egyes alapjogokkal, jogintézményekkel kapcsolatos kutatómunkának. Ebből kifolyólag nemcsak a jogász végzettséggel rendelkezők számára lehet hasznos, hanem segítséget nyújthat bármilyen jogkereső állampolgárnak, illetve segítségére lehet az emberi jogokat középiskolásoknak oktató tanároknak is. Emellett a kötet tudományos hasznosíthatóságát erősíti a műben található, több száz tételt magában foglaló bibliográfia, amely részben a tanulmányok végén, részben pedig a kötet legvégén olvasható.

Ez azért is kiemelendő, mert az emberi jogok magyarországi „kultúrája” a jogállamiság fiatal jellegéből fakadóan nem kifejlett, a társadalomban ezek az alapfogalmak nem gyökeresedtek meg, holott ez elengedhetetlen az emberi jogok megfelelő érvényesüléséhez. A kötet ennek a kultúrának a kialakulását is elősegítheti.

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump közigazgatás wto nafta tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság