jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Konferenciabeszámoló: a liberális demokráciák állapota Közép- és Kelet-Európában

2019. január 20. 20:22
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI

2018. december 6-án az MTA TK Jogtudományi Intézete adott otthont az International Society of Public Law Central and Eastern European Chapterrel (ICON-S CEE) közösen szervezett, a közép- és kelet-európai országok alkotmányos helyzetét vizsgáló workshopnak. A workshop alapját az I CONnect és a Clough Center közös projektjeként évente kiadott, 2017 Global Report of Constitutional Law című kötet adta, amely a világ 61 országáról tartalmaz alkotmányjogászok és bírák által készített elemzéseket. A workshopon a közép- és kelet-európai országjelentések szerzőinek lehetőségük nyílt arra, hogy intenzív párbeszédet folytassanak a régió alkotmányos helyzetéről, a közös problémákról és tendenciákról.

A konferenciát Gárdos-Orosz Fruzsina, az MTA TK Jogtudományi Intézetének igazgatója, valamint Bodnár Eszter, az ICON-S CEE társelnöke nyitotta meg.

Szente Zoltán, az MTA TK Jogtudományi Intézete, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa vitaindító hozzászólásában a közép- és kelet-európai régió alkotmányos fejlődésének közös sajátosságait és különbségeit elemezte. Šimon Drugda, a Koppenhágai Egyetem doktorjelöltje, a Global Report egyik társszerkesztője röviden bemutatta a projektet, annak fejlődését, nehézségeit és perspektíváit.

A további előadások a térség egyes országaiban megfigyelhető releváns folyamatok vizsgálatára koncentráltak. Elsőként a Palacky Egyetem oktatója, Maxim Tomoszek ismertette előadásában a cseh demokrácia pillanatnyi állapotát. Szavaiból kiderült: jelenleg a centrista, populista politikát folytató ANO 2011 vezette koalíció van kormányon az országban, mely a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal együttműködve irányít. A koalíció hosszas tárgyalássorozat eredményeként állt fel, felváltva az ANO mozgalom korábbi kisebbségi kormányát, mely 2017 januárjában bukott meg a vele szemben kezdeményezett bizalmi szavazáson. A kormányt jelenleg Andrej Babiš vezeti miniszterelnökként, aki Csehország második leggazdagabb embereként kézben tartja a média jó részét, ami a plurális közélet jelentős korlátját képezi. További aggályokat vet fel, hogy Babišsal szemben az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban csalás bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel, ezzel összefüggésben formálisan is vádat emeltek már a miniszterelnökkel szemben. A 2018. októberi szenátusi és önkormányzati választások a kormánypártok vereségével végződtek, ami tovább fokozza a politikai életben tapasztalható feszültségeket. A bíróságok egyelőre megőrizték függetlenségüket, az alkotmánybíróság pedig továbbra is számottevő ellensúlyt képez a kormánnyal szemben. Ez különösen annak köszönhető, hogy az alkotmánybírók kinevezésében az államfő mellett fontos szerepe van az ellenzéki többségű szenátusnak is. A következő parlamenti választások 2021-ben esedékesek, ezek eredményét egyelőre nehéz megjósolni. Könnyen elképzelhető, hogy a mostani ellenzék pártjai alakíthatnak majd kormánykoalíciót.

Szlovákiát három szakember, a pozsonyi Comenius Egyetemről Tomáš Ľalík és Kamil Baraník, továbbá a Koppenhágai Egyetem doktorjelöltje, Šimon Drugda képviselte. Főként a szlovák alkotmánybíróság helyzetére és gyakorlatára koncentráltak hozzászólásukban, melyből kiderült, hogy a szlovák demokrácia viszonyai Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején szilárdultak meg. Azóta a Kassán székelő alkotmánybíróság számos érzékeny politikai kérdésben hozott döntést, jelentősen hozzájárulva ezzel a szlovák alkotmányos rendszer továbbfejlesztéséhez. A testület egyebek mellett alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az egyes rendkívül súlyos bűncselekményeket elkövetők választójogának megszüntetéséről szóló, valamint a köztársasági elnök kegyelmi döntéseinek hatályon kívül helyezését lehetővé tevő törvényt. A 13 alkotmánybírót a 150 tagú nemzeti tanács (parlament) által megnevezett jelöltek közül az államfő nevezi ki. A nemzeti tanács mindig kétszer annyi jelöltet állít, mint ahány hely aktuálisan megüresedett a testületben. A következő időszakban szinte a teljes alkotmánybírói gárda lecserélődik majd, ezért egyelőre bizonytalan, milyen lesz a jövőben az alkotmánybíróság karaktere és gyakorlata. Az érzékelhető, hogy a jogalkotásban egyelőre nem alakult ki az alapvető jogok védelmének megfelelő kultúrája, az alapjog-korlátozásokhoz gyakran nem kapcsolódik kielégítő jogalkotói indokolás sem. Erre tekintettel az alkotmánybíróság szerepe továbbra is kiemelten fontos lesz.

Az elmúlt évek magyarországi fejleményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, Bodnár Eszter és Gárdos-Orosz Fruzsina készítettek jelentést. Arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon a kétharmados parlamenti többségből következően a kormánykoalíció gyakorlatilag egyoldalúan állíthat jelölteket, ezért az alkotmánybírák a kormányzathoz köthető értékeket és világnézetet képviselik a testületben is. Ebből következően az alkotmánybíróság nem jelent valódi ellensúlyt a kormánnyal szemben, leginkább csak legitimálja a kétharmados parlamenti többség döntéseit. A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény megváltoztatta a testület profilját: korábban az absztrakt normakontroll számított a fő alkotmánybírósági hatáskörnek, melyet az actio popularisnak köszönhetően bárki kezdeményezhetett. Jelenleg ezzel szemben az alkotmányjogi panasz került előtérbe: ezzel a rendszerszintű problémák helyett az egyéni jogsérelmek kerültek az alkotmánybíróság munkájának fókuszába. Pillanatnyilag is több fontos ügy fekszik döntésre várva a testület előtt, így a migrációt támogató tevékenységet folytató civil szervezetekre kivetett különadó, valamint a felsőoktatási törvény közelmúltbeli módosítása, az úgynevezett lex CEU.

A lengyelországi helyzetről Magdalena Konopacka számolt be, aki a Gdanski Egyetemről érkezett. A jogállamiság szempontjából a legfontosabb kihívás az igazságügyi reform, mely három éve kezdődött és a bírósági rendszer szinte valamennyi szintjét érinti. Maga a reform valós társadalmi igényen alapul: sokan gondolták úgy, hogy az igazságszolgáltatás átfogó reformja indokolt. Az más kérdés, hogy a megvalósult konkrét változásokkal már sokan nem tudnak azonosulni. Az alkotmánybíróság esetében az új törvények megnehezítették a döntéshozatalt, miközben a kormányoldal igyekezett a testület összetételét a saját javára megváltoztatni. Az ilyen módon átalakított alkotmánybíróság lényegesebb ellensúlyt képez a végrehajtó hatalommal szemben, mint korábban, azonban a bírósági reform egyéb elemei kapcsán mégis kezdeményezték az Európai Unió Bíróságának eljárását. A szűkebben vett igazságszolgáltatás reformjának legfontosabb eleme a bírák kényszernyugdíjazása volt. Ennek eredményeként minden 65 év feletti bíró jogviszonya megszűnt, bár a köztársasági elnök vétója nyomán az eredeti koncepció úgy módosult, hogy az érintett bírók kezdeményezhették, hogy a köztársasági elnök hozzájáruljon jogviszonyuk további fenntartásához. A módosítás eredményeként jelentősen megváltozott a legfelső bíróság összetétele, a hivatalban lévő elnök megbízatása pedig bírói jogviszonyának megszűnésével idő előtt véget ért. A bírósági reform komoly társadalmi feszültségeket váltott ki Lengyelországban, számos tüntetésre került sor, az Európai Unió pedig megindította a 7. cikk szerinti eljárást, mely akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet az uniós döntéshozatalban. Jövőre parlamenti választások lesznek Lengyelországban, ezek eredménye nagyban befolyásolja majd a további fejleményeket.

Bianca Gutan Romániáról szóló előadásában felidézte, hogy a román demokrácia történetében a 2017-es fejlemények fordulópontot jelentettek, a következő esztendő pedig csak megerősítette az előzőleg megfogalmazódott aggályokat. A kormányzat 2017 elején olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, melyben dekriminalizált egyes olyan korrupcióval összefüggő magatartásokat, amelyek gyanúja felmerült bizonyos kormánytagokkal szemben. Ez az intézkedés óriási felháborodást váltott ki: a társadalom tüntetéssorozattal, az alkotmányos rendszer több szereplője pedig a sürgősségi rendelettel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmekkel reagált az esetre. A szóban forgó rendeletet végül hatályon kívül helyezték, a feszültségek azonban továbbra is számottevők, főként a fizetések csökkentése és a folyamatban lévő igazságügyi reform miatt, mely sokak szerint komolyan veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.

A program könyvbemutatóval folytatódott. A Szente Zoltán és Gárdos-Orosz Fruzsina által szerkesztett, a Routledge kiadó gondozásában megjelent kötet az európai alkotmánybíráskodás aktuális kihívásaival foglalkozik. A könyv bemutatóját Kovács Ágnes, a Debreceni Egyetem Jogszociológiai Tanszékének adjunktusa tartotta. Rámutatott arra, hogy a kötetben körvonalazódó fő probléma az alkotmánybíróságok aktivitásának megfelelő szintje: gyakran éri ezeket a testületeket az aktivizmus, ugyanakkor a túlzott visszafogottság vádja is. A könyv azt vizsgálja, hogyan lehet megfelelő standardokat felállítani az alkotmánybíráskodás helyes gyakorlatának kialakításához, valamint hogy mennyire érvényesülnek ezek pillanatnyilag az egyes európai országokban. Abban egyetértés mutatkozik, hogy a törvényhozásnak széles mozgásteret kell hagyni akarata keresztülvitelére, a demokrácia és a jogállamiság sérelme esetén azonban közbe kell avatkoznia az alkotmánybíróságoknak. A probléma az, hogy ez napjainkban nem mindig történik meg, pedig a kormányok gyakran hajlamosak az egyéni szabadságjogok indokolatlan korlátozására, a szociális jogok figyelmen kívül hagyására vagy érvényesülési körük szűkítésére.

A délutáni szekció indításaként a Tiranai Egyetem oktatója, Adea Pirdeni osztott meg részleteket a jelenlévőkkel az albán helyzetről. Egyrészt számos kétely fogalmazódott meg a választások tisztaságával kapcsolatban, ezért több párt bojkottálta is a tavalyi országgyűlési választásokat. A másik fő problémát Albániában is az igazságügyi reform jelenti, melynek része a bírók, ügyészek és más igazságszolgáltatási dolgozók átvilágítása. A folyamat során az érintettek hátterét, előéletét, valamint szakmai felkészültségét vizsgálják. A folyamattal kapcsolatban számos visszásságra derült fény, ráadásul sok bírói státusz meg is szűnt az átvilágítás eredményeként. A helyzet az alkotmánybíróság esetében a legnehezebb, ahol olyan sok alkotmánybíró megbízatása szűnt meg, hogy pillanatnyilag nem határozatképes, gyakorlatilag működésképtelen a testület. Az alkotmány védelmének legfőbb szerve jelenleg tehát nem láthatja el feladatait. További aggodalomra ad okot az észszerűtlenül gyors jogalkotás térnyerése, ami gyakran a minőség rovására megy.

A bolgár alkotmányos rendszer állapotát Ivo Gruev, az Oxfordi Egyetem doktorjelöltje vázolta fel. Bulgáriában a rendszerváltást követően kétpólusú pártrendszer alakult ki, valamint fokozatosan kiépültek a demokráciát és a jogállamiságot védő legfontosabb intézmények, különösen az alkotmánybíróság. Komoly nehézségeket okoz, hogy a bolgár alkotmánybíróság nem jogosult semmilyen formában bírósági döntések alkotmányosságának felülvizsgálatára, így az egyéni jogsérelmek nem is igen jutnak el a testülethez. A bírósági rendszer egy másik problémáját a rendkívüli bíróságok jelentik: egy, a kommunista időszakra reflektáló alkotmányos rendelkezés kizárja bármiféle rendkívüli bíróság létesítését az országban. Ennek ellenére folyamatosan napirenden van a nagyobb korrupciós ügyekre specializálódott bírói fórum felállítása. Komoly visszhangot váltott ki az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának visszautasítása a közelmúltban, melyet az alkotmánybíróság is megerősített. Nem következetes a parlamenti összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyakorlat sem, de a büntetőjogi garanciák sem érvényesülnek maradéktalanul az országban, a média túlnyomó része pedig néhány oligarcha kezében összpontosul.

Az előadások sorát Katarina Vatovec, a szlovén alkotmánybíróság tanácsadója, egyetemi oktató zárta. A közelmúltban a népszavazás intézménye kapcsán merültek fel anomáliák. A szlovén kormány egymilliárd euróból tervezett vasútfejlesztést, azonban sokan túlságosan drágának ítélték a projektet és népszavazást kezdeményeztek róla. A referendum érvénytelen lett, az eredményt azonban megtámadták az alkotmánybíróság előtt arra hivatkozva, hogy a kormányzat közpénzből finanszírozhatta népszavazási kampányát, míg a népszavazást kezdeményezők nem részesültek ilyen forrásokban. Az alkotmánybíróság kimondta a népszavazási törvény alkotmányellenességét, majd a legfelső bíróság megsemmisítette a referendum eredményét; ezt követően a miniszterelnök lemondott. A megismételt népszavazás a projektről ismét érvénytelennek bizonyult.

Összességében a konferencia átfogó körképet nyújtott a közép-kelet-európai alkotmányos rendszerek aktuális problémáiról, a jogállamiságot fenyegető főbb kihívásokról a régióban. Az előadásokat élénk vita övezte, a jelenlévő szakértőknek lehetőségük nyílt tapasztalataik kicserélésére, a környező országok nehézségeinek alaposabb megismerésére. Megállapítható, hogy Közép- és Kelet-Európában jelenleg erősek a jogállamiság és a demokrácia kiteljesedését veszélyeztető tendenciák, szép számmal megfigyelhetők azonban biztató jelek is, melyekre ugyancsak többen felhívták a figyelmet.

___________

A beszámoló eredeti változata angol nyelven megjelent az I CONnect blogján.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum