jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

„Rejtelmek ha zengenek…” A régi és az új Büntető Törvénykönyv titokvédelmi szisztémája

2019. január 10. 18:00
Balogh Sándor
kutatási asszisztens, MTA TK JTI

A büntetőjog elmúlt néhány évben lezajlódó reformfolyamata a szakterület anyagi jogi vonatkozásaiban is jelentős nyomot hagyott. A jelenleg hatályos büntető törvénykönyvünk a titokvédelem tekintetében is több újdonságot tartalmaz, melyeket érdemes az előző kódex szabályaival összevetve értelmezni.

Bevezetés

A titok – természetéből adódóan – szótlan szociális (jogi) jelenség, ám az idők folyamán többen, többféle társadalmi, illetve politikai környezetben próbálták némaságát megtörni. Szabályozásának komoly tradícióit támasztja alá az a tény, hogy már első írott büntetőkódexünk, az 1878. évi V. törvénycikk is több passzust szentelt a levél- és távirdai titok védelmének. A szocialista Btk. (1961. évi V. törvény) tovább cizellálta a rendelkezéseket, s többek között a szolgálati titok megsértésének kriminalizálásával gazdagította azokat.

Írásomban arra teszek kísérletet, hogy ütköztessem az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.), valamint a 2012. évi C. törvény (új Btk.) titokvédelmi struktúráját. Mindezt az új Btk. bűncselekményi preferencia-csoportjai (tulajdonképpen a Különös Rész egyes fejezetei) mentén kívánom megtenni, s – mivel e fentebb említett jogalkotási irányvonalak alapvetően jogszabály-szövegekben öltenek testet – elsődlegesen a szövegelemzés módszerével. A textus fontosságán túl a szabályozás dogmatikai, illetve jogpolitikai alapjaira, szellemiségére is nyomatékos hangsúlyt szeretnék fordítani. Végül, de nem utolsósorban bejegyzésem konklúziójaként a jelenlegi, megújított szisztéma értékelésére fogok röviden sort keríteni.

Az állam ellen elkövetett bűncselekmények

I. Legelőször az állam ellen elkövetett bűncselekmények körét teszem elemzésem tárgyává, mely kategória értelmezésemben túlmutat a klasszikus államellenes cselekmények csoportján. Idetartoznak mindazok, melyek elkövetési magatartása az állam ellen irányul, egyúttal jogi tárgyuk pedig valamely titokfajta védelméhez fűződő társadalmi érdek. E deliktumok nagy része a régi Btk.-ban a szocialista államfelfogás folyományaként még a Különös Rész élén, a X. fejezetben szerepelt, a 2012. évi C. törvény azonban már jóval hátrébb sorolja azokat (XXIV. fejezet).

II. A Kémkedés bűntettének szabályozásában a korábbihoz képest nem figyelhető meg jelentős változás, mindösszesen annyi, hogy a minősített eset elkövetési tárgyaként egyedül a szigorúan titkos minősítésű adat van megnevezve. Ennek ellenére a régi Btk.-ban itt szerepeltetett külföldi minősített adatot is ide kell értenünk a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján.

III. A régi Btk.-ban szereplő Szolgálati titok megsértése elnevezésű bűncselekmény elkövetői kizárólag a katonák lehettek. Az új szabályozás e speciális deliktumot már nem szerepelteti a hatályos Büntető Törvénykönyvben, ellenben az 1978-as közlönyállapot (a korábbi kódex kihirdetéskori első olvasata) szerinti Államtitok megsértése megjelölésűt igen, igaz, eltérő elnevezéssel. A régi törvény „regnálásának” utolsó éveiben e tényállással kapcsolatban felfedezhető töredezett struktúrát (Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, Visszaélés bizalmas minősítésű adattal, Visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal) a jogalkotó sikeresen megtörte azzal, hogy Minősített adattal visszaélés néven újra egy, „nagyobb lélegzetvételű” szakaszba (265.§) foglalta.

Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények

I. Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények egyik, talán a laikusok részéről is leginkább figyelemre számot tartó tagja mindkét vizsgált törvénykönyvben a Magántitok megsértése. A leginkább szembetűnő változás és előrelépés a korábbiakhoz képest, hogy a 2012. évi C. törvény indokolása a deliktum jogi tárgyát a magántitok rejtve maradásához fűződő személyiségi jogként aposztrofálja, ezáltal magasabb jogi rangra emeli. A szankció terén is módosítás történt, a pénzbüntetést (vagyoni jellegű) az alapeset tekintetében az elzárás (szabadságelvonó jellegű) váltotta fel. Ez utóbbi érdekes kérdéseket vet fel. Első látásra úgy tűnhet, hogy szigorítás történt e téren, melyet pozitívan értékelhetnénk. Az elzárás azonban úgynevezett alternatív jogkövetkezmény, tehát a bíró – amennyiben szükségesnek látja – mással is helyettesítheti, akár még pénzbüntetéssel is. Ráadásul valamennyi esetben, ahol az 1978. évi IV. törvény korábban pénzbüntetést határozott meg, az új Btk. elzárással operál. A régi Btk.-ban foglalt Magántitok jogosulatlan megismerése tényállás a megsértést időben megelőző jogosulatlan megismerés magatartását kriminalizálta a magántitkok vonatkozásában. Jelenlegi kódexünkben ezt váltotta fel a Tiltott adatszerzés nevű bűncselekmény, mely már a személyes adat, a gazdasági titok és az üzleti titok tekintetében is büntetendővé teszi az előbb említett cselekményt.

II. A Levéltitok megsértése deliktum jogi tárgya a Magántitok megsértéséhez hasonlóan fejlesztésre került a hatályos Btk-ban, mint ahogy e körben is megtörtént a pénzbüntetés – elzárás-csere. Az elkövetési tárgyakat is „felfrissítették”: a XXI. század technikai fejlődésére reagálva a bűncselekmény már elektronikus hírközlő hálózatra, illetve információs rendszerre is elkövethető. A védelmet erősítendő új elkövetési magatartásként a zárt küldemény megsemmisítése is bekerült a tényállásba.

A gazdasági jellegű bűncselekmények

A gazdasági jellegű titokvédelmet szolgáló bűncselekmények rendszerváltás környéki megjelenésükkel viszonylag újkeletűnek számítanak anyagi büntetőjogunkban. A Banktitok megsértését mint e körben zászlóshajót 1993-ban építette be a jogalkotó a Btk.-ba. A 2005. évi XCI. törvény elfogadása azonban hatályon kívül helyezte, s az akkor megszülető Gazdasági titok megsértése deliktum már a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási és a foglalkoztatói nyugdíjtitok, illetve az üzleti titok védelmét is szolgálta. Utóbbi titokfajta oltalma a 2012-es Btk.-ban Üzleti titok megsértéseként önállósult, és speciális jellege, valamint az általa védett érdek okán a Gazdálkodás rendje elleni bűncselekmények köréből átkerült a Fogyasztók érdekeit és a verseny tisztaságát sértő tényállások kategóriájába. Az üzleti titok fogalmát az új Büntető Törvénykönyv a régihez hasonlóan nem tartalmazza, a jogalkotó álláspontja szerint az a polgári jogból levezethető. Véleményem a kérdésben az, hogy egyedisége okán mindenképpen megérdemelne egy büntetőjogi meghatározást is, különösen annak fényében, hogy nemrég új természetű törvényi szabályozást nyert (2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről).

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Az Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés tényállása egy új bekezdéssel bővült, mely a bírósági tanácsülésen elhangzott, illetve a tanácsülés jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem hozható tényeket és adatokat védelmezi. Ebből a többletbiztosítékból fakadóan akár a tanácsülésen résztvevő jegyzőkönyvvezető is felelősségre vonható.

Záró gondolatok

Összegzésképpen, a felvázolt összehasonlítás alapján elmondható, hogy a 2012. évi C. törvényt „óvatos dicséret” illeti. A jogszabály alapvetően hatékonyabbá kívánta tenni a különböző társadalmi érdekek megóvását, s az ehhez kidolgozott anyagi eszközrendszer bár nem hibátlan, de mindenképpen derűlátásra ad okot. Objektív fokmérőjévé mindennek azonban csak az elkövetkező esztendők bírósági gyakorlata válhat.

____________________

A címbeli idézet József Attila Flóra című verséből való.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism