jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az ismétlődő szülés „veszélyének” kezeléséről

2019. április 09. 22:15
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola

Egy március 28-i hír szerint az „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbították meg egy munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát. Ez a „veszély” a társadalom széles körét (a szülőképes korú nőket) érinti. Hogy lehet ezt a veszélyt kezelni a gazdasági jog felől közelítve a kérdéshez?

2019. március 28-án jelent meg a hír a Magyar Helsinki Bizottság közleményében, hogy egy munkáltató az „ismétlődő szülés veszélye miatt” nem hosszabbította meg egy szülőképes korú női munkavállaló határozott időtartalmú munkaviszonyát annak ellenére, hogy munkájával teljesen meg voltak elégedve. Jogászok és újságírók eddig a kérdést a munkavállaló oldaláról, munkajogi és alapjogvédelmi oldalról vizsgálták. A nyilvánosságra került adatok szerint egy „veszély” miatt nem hosszabbították meg a határozott időtartamú munkaviszonyt, ezért gazdasági jogászként más oldalról, a „veszély” felől közelítenék a problémához.

Perjogból tanultunk a „köztudomású tény” fogalmáról, de a bíróság ezt elég ritkán fogadja el, inkább bizonyítást kér (sok esetben szakvéleményt) a társadalom tagjai által széles körben általánosan ismert tények ilyen mivolta kérdésében. A következő bekezdésben három ilyen tényre hivatkozom, amelyek bizonyítása még az ezeket bemutató tudományos publikációk címének felsorolásával is szétfeszítené ennek a bogbejegyzésnek a kereteit.

Az köztudomású, jogszabályokkal körülírt tény, hogy a szülés a munkavállaló munkavégzési képességét, az általa (a saját maga és a munkáltató számára) megtermelt javak mennyiségét és értékét negatívan befolyásolja, figyelmen kívül hagyva azokat a ritkán, de előforduló eseteket, amikor a munkavállaló csak a szülés idejére esik ki a munkából. Ugyancsak köztudomású, általánosan ismert tény, hogy napjainkban számos helyen munkaerőhiánnyal küzdenek a munkáltatók. Másik oldalról az is szinte evidencia vagy köztudomású tény, hogy a szülés következtében a munkavállaló jövedelme az esetek zömében jelentős mértékben csökken. Ebből a megközelítésből már logikusan lehet azt mondani, hogy a szülés – nem csak az ismétlődő – veszélyezteti a munkáltató üzemszerű működését (hiszen kiesik a munkavállaló, és nem biztos, hogy azonnal tud helyettesítő munkaerőt találni zökkenőmentes átadás-átvétellel), ezáltal – vállalkozás esetében – a profitabilitását, illetőleg – állami szerv esetében – közszolgáltatási kötelezettségét.

Vagyis mindkét érintett szereplő vonatkozásában ennek a veszélynek a bekövetkezése nagyon nagy valószínűséggel gazdasági veszteséget okoz. A jog a veszteségek kezelésére különféle megoldásokat ismer. A jelen ügyben érintett helyzet megoldására a biztosítási jogból érdemes megoldást keresni. A biztosítási jogviszonnyal a biztosítottak kockázatközösséget hoznak létre egy mindnyájukat (különböző valószínűséggel, de) fenyegető esemény következtében felmerülő veszteség, jövedelemcsökkenés mérséklésére, kivédésére. A jogász és a HR-rel foglalkozó közgazdász ki tudja számítani, hogy a szülés következtében mennyivel csökken a munkavállaló jövedelme, valamint a munkáltató bevétele, továbbá hogy a két félnek egymástól függetlenül, de az eset következtében mennyi pluszkiadása keletkezik. Azt már nem a jog, hanem a biztosítási matematika tudja megválaszolni a demográfia és a statisztika tudományának segítségével, hogy mekkora az a kockázatközösség, amelynek tagjait fenyegeti ez a veszély és mekkora valószínűséggel, valamint mekkora biztosítási díj mellett lehet biztosítani ezt a kieső jövedelmet.

Egyszerű magyar állampolgárként, a Családok éve után, amikor a népességfogyás megállítása és minél több gyermek születése a deklarált kormányzati cél, felmerül bennem kérdésként, hogy függetlenül a jelenlegi családtámogatási intézkedésektől (azok mellett), nem lenne-e érdemes egy ilyen jellegű biztosítási konstrukció állam általi működtetése vagy támogatása, ha az üzleti biztosítási piac ezt a piaci szegmenset még nem fedezte fel és erre nem alkotott terméket.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism