jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

2020. március 26. 18:20
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete az NKFIH által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatással összefüggésben, „Epidemiológia és jogtudomány” címmel indít a kutatóközpont által is támogatott kutatási projektet.

Két dolog már most világos a jelenlegi koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az egyik az, hogy a járvány társadalmi hatásai nem maradnak el a szűk értelemben vett egészségügyi hatásoktól. A másik pedig, hogy a védekezés jelenlegi szakaszában, a hatékony védőoltás vagy gyógyszer kifejlesztéséig bizonyos orvosi intézkedések, mint a tesztelés és az ismert esetek kezelése mellett elsősorban a hatósági intézkedéseknek, normáknak, tiltásoknak és ösztönzőknek jut szerep. Ezen eszközök használata pedig természetesen számos olyan kérdést vet fel, melyet a jogtudomány tud megválaszolni. A járványügyi intézkedések egy része évszázadokra vezethető vissza, fontos azonban megvizsgálni, hogy a jelenlegi körülmények között, tekintettel a nemzetközi közlekedési hálózatokra vagy a hírek terjedési sebességére, mennyiben maradtak hatékonyak ezek az intézkedések, illetve mikor érünk el velük a kívánttal ellentétes hatást.

Ezek az intézkedések nem csak a megszokott jogszabályi kereteken terjeszkedhetnek túl, hanem sokszor jelentős mértékben eltérnek az egyes jogágak logikájától, illetve az emberi viselkedés befolyásolására alkalmazott bevett módszerektől is. A kialakult helyzetben sok esetben úgy éri például joghátrány az adott személyt, hogy az nem kapcsolódik semmilyen felróható – szándékos vagy gondatlan – magatartáshoz. Az egyéni racionalitás és a közjó optimuma pedig igen gyakran elválik egymástól, illetve megjelennek szuboptimális viselkedési formák is, mint a potyautas magatartás (freeriding) vagy a járókelő-effektus (bystander effect). Ez azt jelenti, hogy a társadalomnak legelőnyösebb helyzet bizonyos esetekben nem érhető el az egyéni belátásra vagy az egyéni racionalitásra alapozva. Néhány példával illusztrálva: a karantén súlyos jogkorlátozó intézkedés, az intézkedés alá vont személy azonban a legtöbb esetben nem szándékosan került olyan helyzetbe, ami a karantént indokolja, viszont ha a kiesett keresetét nem tudja pótolni, nem áll érdekében a karantén alapjául szolgáló körülményeket jelenteni. A maszkviselés kényelmetlen és költséges, és elsősorban a többi embert védi a fertőzéstől, ezért az egyéni érdek ellene szól stb. Számos olyan esetet is ismerünk, ami egyenesen szembe megy az emberek többségének igazságérzettel, például az önhibájukból veszélyeztetett személyek ingyenes oltása vagy szűrése a teljes populáció védelme érdekében, vagy hogy az önhibájukból társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizetőket is ingyenesen szűrjük.  

A kérdés az, hogy az ilyen új életviszonyokat a jog hagyományos vagy új eszközeivel kezeljünk-e. A Jogtudományi Intézetben 2018. szeptember 1. óta folyik kutatás „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” címmel az NKFIH támogatásával. Ennek egyik, részben a reziliencia interdiszciplináris fogalmán, részben Jean Piaget adaptációs modelljén alapuló hipotézise az, hogy a jog az új életviszonyokat vagy asszimilálja a saját, már létező dogmatikai-jogintézményi rendszerébe, vagy pedig ez a rendszer akkomodálódik, alkalmazkodik az új életviszonyokhoz: új jogintézmények jönnek létre. Jelen kutatás lehetőséget kínál arra, hogy az NKFIH-kutatási projekt keretében alkotott predikcióinkat teszteljük.

Számos, már létező jogintézmény lehet alkalmas arra, hogy a pandémia miatt kialakult helyzetet kezelje, így felmerül, hogy például a kontaktkutatásra a bűnügyi nyomozati eljárások eszközeit alkalmazzuk, egyes ellehetetlenülő szerződéseket a clausula rebus sic stantibus elve alapján oldjuk meg, meghosszabbítsuk egy követelés végrehajthatóságát az elévülés nyugvásának szabályai szerint, alkalmazzuk a közveszéllyel fenyegetés tényállását, állampolgársági alapon engedélyezzünk ki- és beutazást. A járványügyi helyzet jelentős kihívás az egészségügyi igazgatás, az Európai Unió alapszabadságai, vagy az emberi jogok tekintetében is.

Minden esetben meg kell azonban vizsgálnunk ezeknek a tiltásoknak és ösztönzőknek a hatékonyságát, ha új környezetben alkalmazzuk őket.  Van-e például megfelelő állami kártalanítás az intézkedés alkalmazása mellett, ami együttműködésre bírja az intézkedés alá vont személyt? Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor egy adott jogrend nem ismer bizonyos, a jelenlegi helyzetben hasznosnak tűnő jogintézményeket, a francia jogban ismert activité partielle/chômage technique, mely az időleges termeléskiesésre (például az üzem felújítása, a piac időleges zavarai, a cég restrukturálása miatt) alkalmazható, a magyar jogban nem ismert, így azt a jelenlegi helyzetben sem lehet bevetni.

A kutatás a jogrendszer reagálóképességét vizsgáló NKFIH projekt tematikus struktúrájában olyan témákat vet fel, mint például a magánjog és munkajog területén a clausula rebus sic stantibus elvének érvényesülése járvány idején. A jogintézmény korábbi válságjogi jogalkotás terméke, és a körülmények lényeges megváltozása esetére enged kivételt a szerződések kötelező betartásának elve alól. Járvány idején kérdés például az igényérvényesítés akadályoztatása, elévülés (elbirtoklás) nyugvása rendkívüli körülmények esetén. A kutatás tárgyát képezheti a kártérítés és különösen a kártalanítás és kárpótlás kérdése, és ezek ösztönző hatása; a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága; az egyes munkáltatói intézkedések kapacitáscsökkentés, kényszerbezárás, iskolabezárás esetén; a kiküldetésre, külföldi munkára vonatkozó szabályok; a munkaegészségügy vagy a kormány által hozott új, rendkívüli munkaügyi szabályok stb.

A piacszabályozás és versenyszabályozás körében vizsgálható az állami támogatások rendszerének változása, a járványügyi intézkedések piactorzító hatása és ezen hatások csökkentésére tett szabályozási kísérletek vagy például a médiapiaci szabályozás problémaköre. A közigazgatási joggal foglalkozó kollégák áttekintik az egészségügyi és járványügyi szabályozás klasszikus intézményeit és a közigazgatási jogi szankciókat és eljárásokat. Az alkotmányjogi munkacsoport például a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást és ennek alkotmányos biztosítékait, illetve az egyes jogkorlátozásokat elemezheti, vagy az adatvédelem egyes vonatkozó kérdéseire koncentrál.

A büntetőjog terén a fertőzés büntetőjogi vonatkozásainak elemzése válik szükségessé: így például a testi sértés tényállásaira, különös tekintettel a kimenetek valószínűségére (például az influenza statisztikáit összehasonlítva a koronavíruséval), a felróhatóságra (a vírus jellemzőire vonatkozó ismereteket figyelembe véve) és az okozati összefüggésre (az epidemiológiai, magánjogi és büntetőjogi okozatossági elméleteket is összehasonlítva). Vizsgálandó a „rémhírterjesztésre” alkalmazható tényállások érvényesülése, a tudományos ismeretek közlése vagy az anticipált kormányzati intézkedések tekintetében is. A kutatás fontosnak tartja az eljárási kérdések vagy például a nyomozati eszközök tárgyalását is, továbbá az olyan kérdések elemzését mint például az, hogy a járványügyi szabályszegés lehet-e bűncselekmény, vagy a régi és az új járványügyi szabálysértés hogyan viszonyul egymáshoz.

Az egyenlőség vizsgálata területén a  a kisebbségek kitettségét és speciális egészségügyi helyzetét, valamint a vonatkozó szabályozást vizsgálhatjuk, de az is felmerül, hogy a közszolgáltatások terén jelentkező esetleges diszkriminációt hogyan kezeli a jog.

Az uniós jog és a nemzetközi jog területén felmerült a négy uniós alapszabadság korlátozásainak jogtudományi értékelése, a belső határok lezárásának jogi kérdései, az ordre public elvének alkalmazása, vagy az európai szintű járványügyi szabályozás jelenének és jövőjének jogi, jogtudományi vonatkozásai, továbbá a külső határok kérdése, a nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi kötelezettségek betartása és felfüggesztése, valamint többek között a járványügy és humanitárius jog egyes kérdései fegyveres konfliktusok esetén.

Végül a módszertani csoport elméleti megközelítésben vizsgálja az okozatosság kérdését az epidemiológiában és a jogban, a valószínűségi modelleket és jogi relevanciájukat, a kauzális attribúció (oktulajdonítás) és az eljárásjog egyes kérdéseit. Elemzi a szakértői vélemények becsatornázását a jogi eljárásokba, a bizonyosság különböző szintjeit, amelyre a jog épít. Felmerül továbbá szakmai protokollok jogszerűségének kérdése, az igazságról alkotott elképzelések alakulása a jogban és az epidemiológia hatékonysága, érdemes kitérni a járványügy jogtörténetére vagy például a mesterséges intelligencia alkalmazása és az eredményekhez fűzhető jogkövetkezmény kérdésére éppúgy, mint a jogállamisági indexek korrelációjára az epidemiológiai mutatókkal.

A kutatás első fázisában a hatályos jogot vizsgáljuk, és az eredményeket a szűk időkeret miatt elsősorban ezen a blogon és műhelytanulmányok formájában tesszük közzé. A TK Jogtudományi Intézetének távlati terve az, hogy a kutatásban alkalmazzuk a legújabb matematikai és hálózati modelleket is, és ezen epidemiológiai modellek előrejelzései alapján vizsgáljuk az egyes intézkedések hatékonyságát és jogi korlátait.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump közigazgatás wto nafta tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság