jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rövidített munkaidő francia modellje

2020. április 08. 12:56
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI

A bejegyzés a kormány által is javasolt rövidített munkaidő francia rendszerét tárgyalja, röviden bemutatva a dogmatikai hátteret, a korábbi szabályozást és a pár napja a koronavírus miatt hatályba lépett módosításokat.

A koronavírushoz kapcsolódó időszakos termeléskiesésre a magyar munkajognak jelenleg nincs igazán jó válasza. Ha a munkáltató – a bevételkiesést ellensúlyozandó – csökkenteni kívánja a költségeit, illetve ha munkavállalóit nem tudja ellátni munkával, mert a céget érinti valamelyik korlátozó rendelkezés, akkor vagy elbocsátja munkavállalóit, vagy fizetés nélküli szabadságban állapodik meg velük. Az első megoldás hátránya, hogy a felmondás költséges, a költségek mértéke és a munkavállalónak felmondás esetén járó juttatások azonban nincsenek közvetlen kapcsolatban a termeléskiesés hosszával, azaz lefedhetnek hosszabb, de rövidebb időszakot is, mint ameddig például a hatósági korlátozások tartanak. Így előfordulhat, hogy bizonyos munkavállalók felmondás esetén járó juttatásai meghaladják a kieső béreket, mások pedig még a termeléskiesés idejére sem tudják fedezni megélhetésüket. Még ha ezek a munkavállalók időszakosan válnak is munkanélkülivé, az elbocsátások jelentős megterhelést jelentenek a rendszernek, és ha ugyanaz a cég is veszi majd vissza őket, ez szintén további adminisztratív terhekkel jár. A másik megoldás az elvileg kétoldalú megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között, hogy előbbi fizetés nélküli szabadságra megy. Mint arra Hungler Sára egy korábbi bejegyzésében rámutatott, ez amellett, hogy a munkavállaló nem kap fizetést, azt is jelenti, hogy például a társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetnie maga után. (https://jog.tk.mta.hu/blog/2020/03/az-allashelyek-megorzese-valsag-idejen)

E problémákra válaszul a kormány a több országban már létező részleges munkanélküliséget vagy más néven rövidített munkaidő vagy rövidített munkavégzés egy formáját kívánják bevezetni Magyarországon. A magyar sajtó és a kormány képviselői jellemzően a német változatra szoktak hivatkozni, ebben a bejegyzésben a francia modellt szeretnénk bemutatni, a német modellt pedig egy későbbi cikkünkben elemezzük majd. Először a járvány előtt működő modellt írjuk le, majd ismertetjük a március végén hozott új intézkedéseket.

Dogmatikailag a francia jogban a hivatalosan activité partielle-nek (részleges tevékenység) nevezett, de chômage partielként vagy chômage techniqueként (részleges vagy technikai munkanélküliség) is ismert jogintézmény a munkaszerződés felfüggesztésének egyik esete. A felfüggesztés bekövetkezhet mind a munkavállalóhoz mind a munkáltatóhoz kötött okból, a munkavállaló vagy a munkáltató akaratából vagy akarata ellenére. Szándékos munkavállalói felfüggesztés például a sztrájk, nem szándékos a betegség vagy baleset, szándékos munkáltatói felfüggesztés lehet például a fegyelmi intézkedés, a részleges munkanélküliség a munkáltatónál felmerülő, jellemzően nem szándékos okhoz kapcsolódik. Ezekben az esetekben a munkaszerződés fő szolgáltatása, a munkavégzés függesztődik fel, és éppen ezért jellemzően a fő ellenszolgáltatás, a munkabér sem jár. A munkaszerződés felfüggesztése azonban – szemben annak megszűnésével vagy módosításával – nem érinti a szerződéshez kapcsolódó mellékkötelezettségeket, például a szolgálati lakást.

A munka részleges elvesztéséért járó kártalanítás az első világháború során jelent meg a francia jogban, és a jogintézmény folyamatosan fejlődött. Bár – mint látni fogjuk – a részleges munkanélküliség célja nem kizárólag a gazdasági válságok kezelése, jellemzően a nagy gazdasági válságok idején vált népszerűvé, így a 2008 előtt nem túl gyakran alkalmazott intézkedés népszerűsége megugrott a legutóbbi nagy gazdasági válság során, ami a jogintézmény többlépcsős újraszabályozását eredményezte a 2010-es évek elejéig. Kettős jellegét azonban máig megőrizte a jogintézmény: az állam által nyújtott támogatás egyszerre jelent juttatást a részben munkanélkülivé vált munkavállalónak, de ugyanakkor, mivel a munkaviszony a munkáltatóval nem szűnik meg, az intézmény tekinthető a munkáltatónak adott állami támogatásnak is, ami természetesen további problémákat vethet fel.

A munkavégzés időtartamának csökkenése két módon képzelhető el: vagy az adott időegységre vonatkozó ledolgozott órák száma csökken a törvényes minimum alá, vagy az adott termelési egység zár be teljesen egy bizonyos időre, tehát ezen idő alatt a munkavállaló egyáltalán nem tud dolgozni. Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a munkavállalókat akár felválta küldje részleges munkanélküliségre, akár egyenként váltva őket, arra azonban nincs lehetőség, hogy a jogintézményt kizárólag egyetlen munkavállalóra alkalmazza a munkáltató. Míg egy gazdasági válságban jellemzően a teljes bezárásnak lehet nagyobb szerepe, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a járványügyi intézkedéshez kapcsolódóan a munkavállalók alternatív foglalkoztatásának is lehet jelentősége, ha ezzel például megakadályozható, hogy a vírus az egyes műszakok vagy szervezeti egységek között terjedjen.

A részleges munkanélküliségre okot adó körülmények a következők: a gazdasági helyzet (conjoncture économique. N.b.: a „konjunktúra” itt épp nem gazdasági fellendülés értelemben használatos), zavarok a nyersanyag- és energiaellátásban, katasztrófa (sinistre) vagy rendkívüli időjárási jelenségek (intempéries de caractère exceptionnel), illetve a cég átalakítása, restrukturálása vagy modernizálása, továbbá más egyéb rendkívüli körülmény. Az események köre tehát túlterjeszkedik az elháríthatatlan külső ok, a vis maior definícióján, hiszen egyrészt ide tartoznak a nagyobb felújítási munkálatok, a vállalat átalakítása, de a katasztrófa alatt sem csak külső természeti okok értendők, mint egy áradás vagy vihar, hanem az üzemen belül fellépő, előre nem látható események is, mint egy tűzvész, vagy egy gép meghibásodása. Természetesen a kisebb munkálatok, a rendszeres karbantartás, vagy pusztán az időjárás szezonalitása nem tartozik ebbe a körbe. Rendkívüli körülménynek ismerte el a joggyakorlat továbbá az Amoco Cadiz balesetét a breton partoknál a halászattal foglalkozó cégek esetében, de ide sorolta a kergemarhakór által a mezőgazdaságban okozott fennakadásokat is, vagy az izlandi Eyjafjallajökull vulkán által okozott hamufelhőt. Az adott vállalatnál folyamatban lévő sztrájk viszont főszabályként nem tekinthető rendkívüli körülménynek, dogmatikai szempontból már csak azért sem, mert a sztrájk is felfüggeszti a munkaviszonyt, és ugyanazon munkaviszony egyszerre több okból jellemzően nem függeszthető fel. A más vállalatnál folyó sztrájk természetesen alapot adhat a részleges munkavégzés elrendelésére abban az üzemben, ahová ezért nem érkezik meg a nyersanyag, vagy ahol nem biztosított az energiaellátás.

A részleges munkanélküliség bevezetése a munkáltató egyoldalú aktusa, melyhez azonban – hogy azt az állam finanszírozza – az illetékes prefektus jóváhagyása szükséges. Ezt a hozzájárulást elvileg előzetesen kell kérni, de azokban az esetekben, ahol az okot adó körülmény nem volt előrelátható (például üzemi katasztrófa, természeti csapás), a munkáltató 30 napon belül kérheti a hozzájárulás megadását. A prefektus a beadvány hiánytalan beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. Ha 15 napon belül nem születik döntés, a hozzájárulás megadottnak tekintendő (autorisation implicite). A munkavállalónak fizetett juttatás nem lehet kevesebb, mint korábbi kieső bruttó bérének 70%-a, ettől a munkáltató egyoldalúan is eltérhet pozitív irányba éppúgy, mint az ágazati megállapodások (accord de branche). Az éves maximumot rendeleti úton határozzák meg, ez március előtt év 1000 óra volt, amitől kivételes esetben miniszteri rendelettel el lehet térni. A juttatás nem számít bérnek, a társadalombiztosítási hozzájárulás alól mentes, de két járulékot meg kell fizetni utána, ez a contribution sociale généralisée (CSG)és a contribution au remboursement de la dette sociale (CRDS), illetve végrehajtás alá vonható és engedményezhető.

A juttatás egy részét az állam és a munkanélküliség-biztosítás (assurance chômage) finanszírozza, az összeg1-250 főt foglalkoztató cégeknél 7,74 euró, e felett 7,23 euró volt munka nélkül töltött óránként (heure chomée). Ebből 2,9 eurót finanszírozott a biztosítás

A koronavírus-járvány március végén arra késztette a francia hatóságokat, hogy a fenti szabályok egy részét módosítsák, így 2020. december 31-éig a hatóság hallgatása már két napon belül a beadvány elfogadását jelenti a korábbi tizenöt nappal szemben. Bizonyos dokumentumokat és hozzájárulásokat elegendő utólag csatolni a kérelemhez, a kérelem beadható utólag is, az alapot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül, így az állami támogatás visszamenőleg is kifizethető, a maximálisan engedélyezhető időtartam hat hónapról tizenkettőre nő, és a rendelet további pontosításokat is tesz, így egy kategóriává vonja össze az átalakítást és a restrukturálást. Az állami támogatás a továbbiakban nem fix összegként, hanem a bruttó bér 70%-aként lett meghatározva, a támogatás maximuma a minimálbér (SMIC) 4,5-szöröse.

Korábban is problémát jelentett azon munkavállalók juttatásainak rendezése, akiknek a munkabérét nem a szokásos módon, hanem vagy teljes évre, vagy napra illetve órára vonatkozóan határozták meg, ők korábban csak az intézmény teljes bezárása esetén részesülhettek az itt bemutatott juttatásban, a munkaidő csökkentésére vonatkozó járulékaikat mostantól külön rendelet szabályozza.

A francia modell tehát már most számos hasznos részletszabályt tartalmaz, és megalapozott elméleti háttérrel rendelkezik, így a magyar részletszabályok kidolgozásakor érdemes lenne figyelembe venni a német mellett a francia szabályozást is. Az is jól látható, hogy bár jelenleg Franciaország is a járvány hatásainak enyhítésére használja a jogintézményt, annak számos haszna van „békeidőben” is, így megfontolandó, hogy a magyar munkajognak is tartósan részévé váljon.  

_____________________________________________

Felhasznált irodalom: Jean Paul Domergue: „Chômage : privation partielle d'emploi”, Répertoire de droit du travail, Dalloz, 2017. május. Michel Borgetto, Robert Lafore, Droit de la sécurité sociale, Dalloz, 2019. Elsa Peskine, Cyril Wolmark: Droit du travail, Dalloz, 2017. Christophe Radé, Caroline Dechristé, Magali Gadrat: Code du travail 2020, annoté et commenté en ligne, Dalloz, 2020. Christophe Radé, Magali Gadrat, Caroline Dechristé: Mégacode du travail, 2016, Dalloz            

_____________________________________________

"Készült „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” OTKA-kutatás TK által is támogatott „Epidemiológia és jogtudomány” című projektje keretében." A szerző köszönetet mond Hungler Sárának értékes tanácsaiért és megjegyzéseiért.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság