jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Reza Banakar (1959-2020) emlékére

2020. szeptember 10. 21:33
Fekete Balázs
tudományos főmunkatárs, TK JTI; habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK

2020. augusztus 28-án éjjel elhunyt Reza Banakar a kortárs társadalmi-jogi kutatások egyik meghatározó személyisége. Halálával nemcsak egy kiváló tudóst veszített el a világ legtágabban értelmezett jogszociológus közössége, hanem egy végtelenül kedves és szerény embert is. Reza Banakar Iránban született – Siráz városában –, de iskoláit már Angliában végezte, és ezt követően a Lundi Egyetemen tanult jogot, szociológiát, filozófiát, és végül jogszociológiából doktorált, és itt tanított pályája kezdetén. Ezt követően az Oxfordi Egyetemen a Centre for Socio-Legal Studies munkatársa volt 2002-ig, majd a University of Westminster jogi karán dolgozott a társadalmi jogi kutatások tanáraként és professzoraként. 2013-ban visszatért Lundba, ahol a jogszociológia tanszék kutatási igazgatója volt egészen haláláig.

Kutatásai a tágan értelmezett jogszociológia több területét is felölelték. A legújabb könyve az iráni jogi kultúra bemutatására vállalkozott az iráni autósok joghoz való viszonya alapján. Több művében is foglalkozott a társadalmi-jogi kutatások módszertani problémáival, és ezek érdemben járultak hozzá a módszertani kérdések tudatosításához és a jogszociológia elkerülhetetlen módszertani fejlődéséhez. Fontos kutatási területe volt a jogok jelensége az emberi közösségek és a modern társadalmak kontextusában, mivel szerinte a jogok kizárólagosan individualista szemlélete megkérdőjelezhető a közjó és a közösség léte szemszögéből. Élete utolsó éveiben a Brexit hatására érdeklődése az „európai” jogtudat és a jelenlegi intézményes és politikai válság egymásra hatásainak elemzése felé fordult, azonban betegsége miatt már csak az általa elképzelt nagy ívű kutatási program előkészítésében vehetett részt, a tavaly októberben tartott workshopon már nélkülözni kellett a jelenlétét.

*

A Research Committee on Sociology of Law 2019 nyarán tartott éves konferenciájának egyik kiemelkedő eseménye volt az a szekció, amelyben Reza Banakar és Marina Kurkchiyan a társadalmi-jogi kutatások perspektíváiról tartott hosszabb, részben egymásra is reflektáló előadásokat. Az Oñati városházának igen illusztris, a 18. századot idéző díszterme szinte teljesen megtelt erre az alkalomra a konferencia résztvevőivel, ami egyértelműen az előadók személyének szólt. Gyakorlatilag egy pisszenés nélkül hallgattuk végig a két előadást, amihez az is hozzájárult, hogy a két előadó rögtön az elején jelezte, hogy most nem „a leckét kívánják felmondani”, hanem szabadon szeretnének reflektálni a társadalmi-jogi kutatások kortárs, döntően módszertani és fogalmi kérdéseire.

Reza Banakar előadása teljesen magával ragadott, lenyűgöző magabiztossággal mozgott az igencsak összetett és bonyolult elméleti és módszertani kérdések között. Rámutatott arra, hogy a jogi jelenségek tanulmányozásánál megkerülhetetlen a jogtudat vizsgálata, még akkor is, ha nagyon gyakran alapvetően negatív percepciókkal találkozhat a kutató. Az iráni kutatásai pont erre mutattak rá élesen. Azonban, ha a jogtudat vizsgálatát szeretnénk a jogi kutatásba beilleszteni, akkor több olyan alapvető problémával is szembetaláljuk magunkat, ahol nem kerülhető, hogy a kutató maga is állást foglaljon. Ezek közül a legfontosabbak: (1) hogyan lehet a makro adatokkal megragadni a társadalom totalitását, mennyiben lehet szükség más kutatási módszerek bevonására? (2) hogyan kezeli azt a jogszociológus, hogy a késő-modernitás elvezetett a társadalmak fragmentációjához, és ez együtt járt a legalitásról alkotott felfogások „feltöredezésével”? (3) hogyan lehet reflektálni a digitalizáció és a közösségi média térnyerésére, mely sok minden mellett a jogról alkotott vélekedéseket is képes befolyásolni és manipulálni? Végső soron, szerinte el kell fogadni, hogy a jogszociológiai kutatásban több diskurzus egyszerre kaphat szerepet, ami azonban nem okoz megoldhatatlan problémát, hiszen a jog és jogtudat is sokoldalú jelenség.

Ez az előadás, és azt követő beszélgetés nagy hatással volt rám több okból is. Sokat tanultam a kortárs módszertani problémákról, másrészt azt sugallta, hogy az egyik legfontosabb kutatói erény a nyitottság. Nyitottnak kell maradni az új helyzetekre, az új törekvésekre és az új eredményekre. Nagyon tetszett Reza Banakar visszafogott és szerény stílusa is, ahogy rámutatott arra, hogy az egyébként a szakmai közösséget végletesen megosztó módszertani kérdéseket könnyedén vizsgálhatjuk olyan nézőpontból, ahol már nem a különbözőség, hanem az egymást kiegészítő jelleg a meghatározó. Az ezt követő ebéden, ahol már az új, az európai válság és jogtudat kapcsolatáról szóló kutatási terveiről beszélt, azonban arra jöttem rá, hogy igazából ő nemcsak egy jelentős kortárs tudós, hanem egy olyan ember, akinek egyszerűen csak jó a társaságában lenni.

_____________________________________________

Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető a TK hivatalos állásfoglalásaként.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip diszkrimináció európai központi bank fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság belső piac alkotmánybíróság európai parlament előzetes döntéshozatali eljárás gazdasági és monetáris unió demokrácia kúria állami támogatás jogegységi határozat versenyjog uniós értékek eu alapjogi charta szociális jog irányelvek átültetése euró kásler-ítélet eusz 7. cikke arányosság elve választás nemzeti érdek oroszország közös kereskedelempolitika european convention of human rights brexit fizetésképtelenségi rendelet nemzeti bíróságok ultra vires aktus német alkotmánybíróság kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti választások európai bizottság elnöke adatvédelem wto bankunió magyarország energiapolitika devizakölcsön fogyatékosok jogai btk alkotmányjog fővárosi közgyűlés közös kül- és biztonságpolitika strasbourgi bíróság szankció ukrán válság migráció szolidaritás egységes piac russia ukraine crisis compliance fundamental rights eu sanctions bevándorlás európai integráció környezetvédelem fenntartható fejlődés menekültkérdés ceta polgári kezdeményezés trump nafta tpp ecthr prison conditions surrogacy human trafficking human rights közigazgatás panpsychism personhood syngamy environment civil törvény irányelvek legitimáció kikényszerítés szociális deficit letelepedés szabadsága kiskereskedelmi különadó központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás elsőbbség elve adatmegőrzési irányelv közerkölcs európai unió alapjogi ügynoksége magyar helsinki bizottság vesztegetés hálapénz vallásszabadság első alkotmánykiegészítés obamacare születésszabályozás hobby lobby büntetőjog jogos védelem áldozatvédelem külkapcsolatok hatáskörmegosztás tényleges életfogytiglan új btk. szabadságvesztés lojális együttműködés végrehajtás gazdasági szankciók állampolgárság nemzetközi magánjog családi jog öröklési jog uniós polgárság alapjogi charta személyek szabad mozgása európai jog európai emberi jogi egyezmény uniós jog sérthetetlensége uniós jog autonómiája infrastruktúrához való hozzáférés versenyképesség adózás gmo-szabályozás gmo-mentesség european neighbourhood policy ukraine uk report európai szomszédságpolitika brit jelentés excessive deficit exclusionarism protectionism national courts consumer protection single market retaliation hungary european court of justice autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order european values article 7 teu rule of law democracy reklámadó verseny szabadsága halálbüntetés schuman-nyilatkozat alapító atyák juncker bizottság energiahatékonysági irányelv energiaunió eurasian economic union dcfta european central bank german constitutional court omt görögország pénzügyi válság államcsőd likviditás menekült fal dublin iii 1951-es genfi egyezmény strasbourgi esetjog európai bíróság elnöke lenaerts hatékony jogvédelem franciaország németország értékközösség érdekközösség ügynökprobléma közbeszerzés környezetvédelmi politika áruk szabad áramlása egészségvédelem ártatlanság vélelme törökország történelmi konfliktusok uniós válságkezelés európai tanács válság szíria lengyel alkotmánybíróság jogállamiság normakontroll eljárási alkotmányosság beruházásvédelem szabályozáshoz való jog jog és irodalom erdély konferencia law in literature law as literature lengyel alkotmánybíróság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus eu klímapolitika kvótakereskedelem kiotói jegyzőkönyv adójog európai politikai pártok; pártfinanszírozás európai politikai közösség politikai pártok kohéziós politika régió székelyföld mulhaupt ingatlanadó-követelés nyilvános meghallgatás kommunikáció datafication internet platformtársadalom adókövetelés fizetésképtelenségi eljárás sokszínű európa kisebbségek sokféleség fizetésképtelenség; jogharmonizáció; csődjog; többségi demokrácia; olaszország népszavazás common commercial policy egyenlő bánásmód emberi méltóság ebh szülő nők helyzete peschka jogelmélet parlament véleménynyilvánítás szabadsága média országgyűlés sajtószabadság muršić european court of human rights dajkaterhesség egyesült királyság közigazgatási perrendtartás általános közigazgatási rendtartás egyesülési jog velencei bizottság civil felsőoktatás lex ceu közjogtudomány zaklatás szegregáció

Archívum