jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez. Jó ez Magyarországnak és a magyar állampolgároknak?

2019. június 25. 12:50
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez. Jó ez Magyarországnak és a magyar állampolgároknak?

A napokban újra megjelent a politikai hírekben az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírásgyűjtés. A pro és kontra érveket áttekintve a gazdasági logika oldaláról közelítve a kérdéshez úgy próbálom újrafogalmazni a kérdést, hogy az egyes adófizető választópolgár számára mit jelent a csatlakozás vagy a nem csatlakozás az uniós és a hazai költségvetés vonatkozásában.

Az „ismétlődő szülés” problémája. Aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai felvetések

2019. június 25. 12:19
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Az „ismétlődő szülés” problémája. Aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai felvetések

Az MTA TK Jogtudományi Intézete 2019. június 6-án kerekasztal-beszélgetést szervezett az aktuális család- és foglalkoztatáspolitikai kihívásokról, különös tekintettel a nők munkaerőpiaci helyzetére. A Balogh Lídia (tudományos munkatárs, MTA TK JTI) által vezetett kerekasztal-beszélgetésben Katona Noémi, a Friedrich Ebert Alapítvány Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában programjának tudományos munkatársa, az MTA TK Szociológiai Intézetének fiatal kutatója, Kende Ágnes, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója, Lehoczkyné Kollonay Csilla, a Közép-Európai Egyetem emerita professzora, valamint Szikra Dorottya, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa vett részt.

Dr. Farkas Mózesről és a Dermata Művekről, jogtörténeti kontextusban

2019. április 30. 13:44
Veress Emőd
egyetemi tanár, intézetigazgató, Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet
Dr. Farkas Mózesről és a Dermata Művekről, jogtörténeti kontextusban

Farkas Mózes a 20. század első felében Kolozsvár gazdasági és közéletének fontos szereplője volt. Leginkább a Dermata Művek vezetőjeként emlékeznek rá. Életének kutatása nem lezárt feladat, és ez a rövid elemzés csupán jelzés kíván lenni, hogy Farkas Mózes pályáját érdemes minél több szempontból megvizsgálni és kontextusba helyezni.

Az ismétlődő szülés „veszélyének” kezeléséről

2019. április 09. 22:15
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
Az ismétlődő szülés „veszélyének” kezeléséről

Egy március 28-i hír szerint az „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbították meg egy munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát. Ez a „veszély” a társadalom széles körét (a szülőképes korú nőket) érinti. Hogy lehet ezt a veszélyt kezelni a gazdasági jog felől közelítve a kérdéshez?

Mások és a „Mások”: értelmezések harca

2019. április 02. 10:49
Körtvélyesi Zsolt
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Mások és a „Mások”: értelmezések harca

Közeledik a Trónok harca sorozat befejező évada. A George R. R. Martin által kitalált, gyilkosságokkal teli világ talán nem a jog uralmáról ismert, az alábbiakban mégis egy olyan lényeges mozzanatot mutatok be a jog nyelvén keresztül, amely központi szerepet játszik a történetben. Az egyszerűség kedvéért az írásban a filmsorozatot követem, és nem térek ki a könyvben szereplő többletinformációkra. Az alábbi írás gondolata akkor született, amikor azon törtem a fejem, hogy miként lehetne az egyetemi hallgatókat bevezetni a jogértelmezés izgalmas világába. Egy jóval részletesebb elemzés angol nyelven elérhető az MTA Law Working Papers sorozatban.

Bárd Károly előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

2019. március 21. 14:40
Bárd Károly
egyetemi tanár, CEU Legal Studies Department
Bárd Károly előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

Enciklopédia még nem jelent meg nálunk az emberi jogok területéről, igaz, másutt is viszonylag ritka ez a műfaj. Természetesen Magyarországon is jelentek meg színvonalas emberi jogi tanulmánykötetek, átfogó munkák. Maga a szerkesztő, Lamm Vanda akadémikus is említett ezek közül néhányat egy tavaly vele készített interjúban [...] Ebben az interjúban Lamm Vanda azt is elmondta, hogy a most bemutatott kötet műfaja más, és megjelölte azt is, hogy miben különbözik az enciklopédia az általa említett munkáktól. Említette, hogy a kötet az egyes szubsztantív és processzuális emberi jogok mellett megismerteti az olvasót a globális és regionális intézményekkel, és ami talán még fontosabb: a munka szélesebb olvasóközönség számára készült. Használható akár tananyagnak, egyes részei eligazíthatják még tán a bírákat is vagy a más jogászi hivatást gyakorlókat, de orientálhatja az olvasni tudó és olvasni hajlandó nem jogász érdeklődőket is.

Szalayné Sándor Erzsébet előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

2019. március 21. 14:35
Szalayné Sándor Erzsébet
a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes
Szalayné Sándor Erzsébet előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

A szerkesztő és a szerzők hatalmas feladatba fogtak, amikor az emberi jogok enciklopédikus összefoglalására vállalkoztak: a mű koncepciójának kialakítása, a végtelennek tűnő matéria válogatása, a szócikkek, illetve tanulmányok megírása, szerkesztése, a szerzők munkájának összehangolása nem véletlenül tiszteletet parancsoló. Ennek a nem mindennapi szakmai-szellemi teljesítménynek az elkészülte minden bizonnyal rengeteg türelmet igényelt a szerkesztőbizottságtól is, de legfőképpen – meggyőződésem – Lamm Vanda professzor asszonytól, az enciklopédia kezdeményezőjétől és szerkesztőjétől. A hatvanhét szerző százkét tanulmánya a tartalom hasznosságán túl reprezentatív képet is ad a mai magyar jogtudományban jelen lévő szakmai potenciál meghatározó részéről. A kötet alkalmat ad arra, hogy az érdeklődő jogász vagy éppen nem jogász szakmai hátterű olvasó tudományos igényű, megbízható alapismereteket szerezzen a legfontosabb emberi jogi intézményekről, fogalmakról, dokumentumokról, az emberi jogi jogfejlődés egyes korszakairól. 

Paczolay Péter előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

2019. március 21. 14:16
Paczolay Péter
az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája
Paczolay Péter előadása az Emberi jogi enciklopédia kötetbemutató rendezvényén

A kötet szerkesztőjének, Lamm Vanda professzornak az előszava joggal utal arra, hogy az emberi jogok államon belüli és nemzetközi védelme a második világháború után indult soha nem látott fejlődésnek, és ennek a hét évtizednek az eredményeit mi sem igazolja jobban, mint ez az enciklopédia. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kihirdetése óta az emberi jogok kérdése a nemzetközi jogrendszer állandó vitatémája. 

„Rabszolgatörvény” – jogi elemzés

2019. február 07. 15:07
Kertész Gábor
főiskolai tanár, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
„Rabszolgatörvény” – jogi elemzés

Magyarország 2018 december közepén hirtelen címoldalon került be a nemzetközi hírekbe. A hír alapja a Munka Törvénykönyvének a módosítása, amelyet a médiában „rabszolgatörvénynek” neveznek. Az állampolgárok-munkavállalók érdekeit figyelembe véve csak a törvény elfogadása és elutasítása között lehet választani, vagy az új rendszernek a jog és a gazdaság saját működési logikáját felhasználva van harmadik lehetősége is, esetleg csak egy kis „finomhangolást” kell az új rendszeren végrehajtani?

Konferenciabeszámoló: a liberális demokráciák állapota Közép- és Kelet-Európában

2019. január 20. 20:22
Szentgáli-Tóth Boldizsár
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Konferenciabeszámoló: a liberális demokráciák állapota Közép- és Kelet-Európában

2018. december 6-án az MTA TK Jogtudományi Intézete adott otthont az International Society of Public Law Central and Eastern European Chapterrel (ICON-S CEE) közösen szervezett, a közép- és kelet-európai országok alkotmányos helyzetét vizsgáló workshopnak. A workshop alapját az I CONnect és a Clough Center közös projektjeként évente kiadott, 2017 Global Report of Constitutional Law című kötet adta, amely a világ 61 országáról tartalmaz alkotmányjogászok és bírák által készített elemzéseket. A workshopon a közép- és kelet-európai országjelentések szerzőinek lehetőségük nyílt arra, hogy intenzív párbeszédet folytassanak a régió alkotmányos helyzetéről, a közös problémákról és tendenciákról.

Tehetnek róla, tehetnének ellene. A hazai jogalkotás esete az alkoholizmussal

2019. január 17. 21:51
Baló Sára
egyetemi hallgató, ELTE ÁJK (politológia)
Tehetnek róla, tehetnének ellene. A hazai jogalkotás esete az alkoholizmussal

Az írás célja felhívni a figyelmet az alkoholizmussal szembeni hazai jogalkotás elégtelenségére, továbbá rámutatni olyan külföldi példákra, valamint a magyar jogrendszer más területeken már sikerrel alkalmazott olyan elemeire, amelyek a jelenleginél hatékonyabb modell kialakítása során megfontolandók lehetnek.

„Rejtelmek ha zengenek…” A régi és az új Büntető Törvénykönyv titokvédelmi szisztémája

2019. január 10. 18:00
Balogh Sándor
kutatási asszisztens, MTA TK JTI
„Rejtelmek ha zengenek…”  A régi és az új Büntető Törvénykönyv titokvédelmi szisztémája

A büntetőjog elmúlt néhány évben lezajlódó reformfolyamata a szakterület anyagi jogi vonatkozásaiban is jelentős nyomot hagyott. A jelenleg hatályos büntető törvénykönyvünk a titokvédelem tekintetében is több újdonságot tartalmaz, melyeket érdemes az előző kódex szabályaival összevetve értelmezni.

Public Money in Political Campaigns. An Analysis on Hungarian State Propaganda

2018. november 19. 16:21
Szilágyi Emese
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Public Money in Political Campaigns. An Analysis on Hungarian State Propaganda

The use of public money in the political decision-making process has always been a controversial issue. The intervention of the state may easily distort the political competition among the different parties and candidates, and is also capable of undermining the open public debate. A special form of the state’s intervention is when the government itself launches its own propaganda-campaign, dubbing it ‘public information campaign’. In the following blogpost I shortly analyze the nature of the publicly founded state propaganda carried out by the Hungarian government between 2015 and the general elections of 2018.

A választók szabad akarata és a választási rendszer

2018. november 06. 13:34
Kührner László
hallgató, ELTE Bibó István Szakkollégium
A választók szabad akarata és a választási rendszer

Az Alaptörvény kimondja, hogy a képviselőket a választók szabad akaratának kifejeződését biztosító választáson választják. Azonban mennyire összetett jelenség a választói akarat? Annak összetettsége mennyire határozza meg a választási rendszer egyes elemeit? És amennyiben meghatározza, mennyiben felel meg e követelményeknek a magyar választási rendszer? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás energiapolitika environment eu sanctions devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication