jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A devizahitelek törvényi rendezésének első köre - gondolatok

2014. augusztus 01. 12:12

 

 

Lassan rendeződni látszik a devizahitelek problémaköre. Az Országgyűlés elfogadta a „Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló” törvényt – a továbbiakban devizahiteles törvény. A jogszabály célja a Kúria 2/2014. PJE határozatában foglaltak hatékony érvényre juttatása, a tömeges perlések megelőzése.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása: hiba a felhatalmazásban

2014. július 31. 16:32

 

Az Alkotmánybíróság (AB) az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a fővárosi közgyűlés megválasztásának módjáról szóló új szabályozást. A 8 fős többség érveléséhez a kisebbségben maradó 7 bíró hat különvéleményt fűzött, a határozat éles kritikát kapott jogvédő szervezetektől és alkotmányjogász szakmai köröktől egyaránt. Jelen bejegyzés a közvetlenség és egyenlőség elvére vonatkozó pro és kontra érveket járja körül.

A megelőző jogos védelem fantom-tényállása

2014. július 25. 12:40

 

 

Hibátlan bűnmegelőzés, tökéletes biztonság nincs, az állam pedig – mivel nem állíthat minden és mindenki mellé rendőrt – nem tudja megakadályozni valamennyi jogsértés bekövetkezését. Ezt elismerve bizonyos szűk körben, ún. jogos védelmi helyzetben megengedi a jog, hogy az állam helyett az egyén védje meg saját vagy mások életét és tulajdonát, illetve a közrendet. Ilyenkor erő áll az erőszakkal szemben, amennyiben az erő a jogos, az erőszak a jogtalan hatalomgyakorlás– írja Edvi Illés Károly már 1894-ben. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese több mint egy évszázaddal később így fogalmaz: „a jogosan védekező olyan támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben ezek a szervek az említett kötelezettségüknek nem képesek eleget tenni, a megtámadott számára biztosítani kell a védekezés jogát. Lényegében tehát a jogszerűen védekező a társadalom védekezését valósítja meg a támadóval szemben.”

Megilleti-e a nyereségérdekelt gazdasági társaságokat a vallásszabadság?

2014. július 22. 16:32

 

 

Az „Obamacare" vagy más néven Affordable Care Act (ACA) rendelkezései szerint azon munkáltatók, akik 50 vagy annál több munkavállalót alkalmaznak, kötelesek minimális szintű egészségbiztosítást kötni munkavállalóikra, és ennek fedezetét a biztosító felé megfizetni. Más ellátások mellett az egészségbiztosítási tervnek ki kell terjednie egyes engedélyezett születésszabályozó készítményekre. A Hobby Lobby Stores Inc. és a Conestoga Wood Specialities Corp., két, családi tulajdonban álló vállalkozás. A társaságok tulajdonosai – tekintettel arra, hogy a születésszabályozó készítmények támogatása ellentétben áll vallási meggyőződésükkel – ellenezték az egészségbiztosítási járulék ezeket fedező résznek megfizetését a társaságok munkavállalói után és bírósági eljárást indítottak.

A fontosabb ügyekben eljárni hivatott hivatalos személyek által elkövetett vesztegetés

2014. július 18. 13:09

 

 

A 2013. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi C. törvény (Btk.) alaposan átalakította a korrupciós bűncselekmények szabályozását (így pl. a hálapénz büntetőjogi megítélését is). A számos újdonság egyike az, hogy a hivatali vesztegetés elfogadása kapcsán a törvény a súlyosabban minősítő személyes körülmények közül csak a tettes vezető beosztását nevesíti Az új kódex már nem tartalmazza a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy általi elkövetés minősítő körülményét. Ennek mellőzése nem a véletlen vagy jogalkotási technikai hiba műve volt, hanem az, hogy az új Btk. javaslatának indokolása szerint ez egy „igen bizonytalan jogfogalomnak tekinthető”, így „ha megállapítható, akkor a büntetés kiszabása körében értékelhető”.

Háttértanulmányok Magyarországról az EU Alapjogi Ügynökségének honlapján

2014. július 18. 11:52

 

 

Az MTA TK Jogtudományi Intézete a Magyar Helsinki Bizottság konzorciumi partnereként vesz részt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) magyarországi alapjogi kutatócsoportjának munkájában, a FRANET program keretében. A kutatócsoport az Európai Alapjogi Ügynökség számára az alapjogok széles körét érintő szakértői anyagokat, kutatási jelentéseket szolgáltat.

Néhány megjegyzés a devizakölcsönökről és azok jogi kezeléséről

2014. július 03. 14:22

 

 

Megszületett a Kúria várva várt 2/2014. PJE Jogegységi határozata a devizakölcsönökről, és néhány napra rá már meg is jelent a parlament honlapján az első törvényjavaslat, amely a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos „egyes kérdéseket” rendez. A jogegységi határozatot és a törvényjavaslatot csak a korábban született 6/2013 PJE határozattal, a még 2012-ben keletkezett 2/2012 (XII. 10.) PK véleménnyel, a vonatkozó három hazai jogszabállyal [a régi Ptk.-val az 1996. évi CXII. törvénnyel, [a régi Hpt.-val] valamint a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelettel], és a 93/13 EGK  Irányelvvel együtt lehet csak megérteni. 

Az uniós kereskedelmi érdekek védelme – új rendelet a nemzetközi kereskedelmi szabályok érvényesítéséről

2014. július 01. 9:07

 

 

A Tanács 2014 májusában elfogadta a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló rendeletét (a továbbiakban ’Rendelet’). A Rendelet egy olyan horizontális keretet fog bevezetni, amely erősíteni fogja az EU nemzetközi kereskedelmi rendszerben való érdekérvényesítési képességét, valamint lehetővé teszi a nemzetközi több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket megsértő harmadik országok elleni fellépést. Előzőleg az EU csak ad hoc módon tudott fellépni kereskedelmi partnerei korlátozó intézkedései ellen.

„Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Az interneten is? Tanácsi iránymutatás az online és offline véleménynyilvánításról

2014. június 20. 13:43

 

 

2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről.

A Kúria Kásler-ítélete – Egy európai jogász szemével

2014. június 03. 4:36

 

 

A Kúria 2014. június 3-án lezárta a felülvizsgálati eljárást a Kásler-ügyben. Az Európai Unió Bíróságának április 30-i előzetes döntéshozatali ítéletéről készült joggazdaságtani elemzésünket Szalai Ákos tollából itt olvashatja el.  A Kúria ítéletének ismertetéséhez jelenleg csak egy sajtóközlemény áll rendelkezésünkre és nem az ítélet teljes szövege. A sajtóközlemény alapján a Kúria az EuB uniós jogértelmezését a konkrét tényállás elbírálására a következőképpen alkalmazta. Az EuB ítéletében egyértelműen kizárta annak lehetőségét, hogy az árfolyamrés a szolgáltatás árának vagy díjazásának részét képezné, amelynek tisztességtelensége a 93/13 irányelv értelmében vizsgálható lenne. 

Optimista megoldási kísérlet a jogállamiság megvédésére az EU-ban – A Bizottság közleménye a jogállamiság erősítésére szolgáló új mechanizmusról

2014. május 20. 5:27

 

 

(Reakció Fekete Balázs korábbi posztjára az új bizottsági eszközrendszerről).
Az Európai Bizottság közleményében rögzíti a tagállamokkal szemben a széles értelemben vett jogállamiság feltételezett sérelme esetén igénybe venni szándékozott eljárását. Az új mechanizmusban a tagállam kormányával folytatott bizalmas megbeszélések szolgálnak a helyzet tisztázására. A Bizottság ezután nyilvánosan javaslatokat intézhet a tagállamhoz, amelyek be nem tartása esetén a Bizottság már kellő alappal bír az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás megindításához.

Az európai baloldal alapvető változásokat sürget az EU-ban, míg a jobboldal a status quo-t védi – Az első EU bizottsági elnökjelölti vita összefoglalója

2014. május 13. 4:06

 

 

Április 28-án, a Maastrichti Egyetemen rendezték az eddigi első, élőben közvetített EU elnöki vitát, melyen az Európai Bizottság elnöki posztjáért versengő jelöltek közül négy vett részt. Az EU történelmet írt azzal, hogy vita formájában ütközteti az Európai Parlament legjelentősebb pártjainak európai bizottsági elnökjelöltjeit, hiszen ilyen jellegű vitákat korábban csupán a nemzeti választások során láthattunk. A Lisszaboni Szerződés vezette be azt az előírást, mely szerint az Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie az európai parlamenti választások eredményét, amikor jelöltet állít az Európai Bizottság elnökének posztjára.

Szabadság kontra biztonság – Az Alapjogi Chartába ütközik az adatmegőrzési irányelv

2014. május 08. 3:39

 

 

A Bíróság a Digital Rights Ireland ügyben megállapította, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében kezelt adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15‑i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) érvénytelen, mivel az uniós jogalkotó nem tartotta tiszteletben az arányosság elvéből adódó követelményeket a Charta 7. (magánélethez való jog) és 8. (személyes adatok védelméhez való jog) cikkeivel összefüggésben. 

Az Európai Bíróság Kásler ítélete – Egy joggazdász szemével

2014. május 06. 3:03

 

 

A fogyasztóvédelem paternalista szabályozás. Olyan paternalista szabályozás, amelyben a fogalmak nem mindig pontosak – mivel elsődleges célja politikai. Nem a fogyasztók megvédése, hanem az, hogy a fogyasztók azt higgyék, hogy a politika meg akarja és meg is tudja őket védeni. Kemény szavak, de a joggazdaságtanban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó írások jelentős része (példáulitt és itt) napjainkban erre a végeredményre jut. Ez a megoldatlan probléma szülte a Kásler-ügyet is. Az ügy tárgyát képező fogyasztóvédelmi szabályozás olyan paternalista módszer, amely a bíróságnak lehetőséget ad arra, hogy a felek által elfogadott szerződések egyes passzusait a fogyasztó kérésére kihúzza, átírja – vagyis a megkötött szerződéseket (legalábbis részben) megfossza kötőerejétől. 

Kereskedelmi korlátok kimentése közerkölccsel összefüggő megfontolások alapján – Néhány megjegyzés a „fókaügy” kapcsán

2014. május 05. 2:48

 

 

Kanada és Norvégia a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt kezdeményezett vitarendezési eljárást az Európai Unióval szemben, melynek hátterében a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelet által bevezetett kereskedelmi tilalom áll.  A fókavadászat etikailag kifogásolható módszerei már jóval az aktuális vitát megelőzően a közvélemény fókuszába kerültek. E megfontolások mentén született meg a Bizottság javaslata és fogadták el a fókatermékek kereskedelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendeletet, amely főszabály szerint a fókákból származó alapanyagok és az ebből készült termékek forgalomba hozatalának teljes tilalmát vezette be az Európai Unióban.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság btk trump nafta közigazgatás wto tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó