A Jogtudományi Intézet blogoldala
A közelmúltban elhunyt egykori intézeti kollégánk, Ferenczy Endre Hugó, mindannyiunk szeretett Fricije. Jelen írás neki szeretne emléket állítani.
2015. november 30. és december 12. között Párizsban került megrendezésre az ENSZ klímakonferenciája. A klímakonferencia voltaképpen az Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 21. találkozója. 2015. december 12-én elfogadták a preambulumból és 29 cikkből álló ambíciózus megállapodást, melyet 2016 áprilisában nyitnak meg aláírásra. A szerződéstervezet szövege a pre-indusztriális időszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést enged meg, valamint a fejlődő államok számára gazdasági ösztönzőket biztosít – a fejlett államok 2020-ig évenként 100 milliárd amerikai dollárt különítenek el erre a célra. A megállapodás szigorúbb monitoring-eljárást irányoz elő. Hatálybalépés még valószínűleg évek kérdése. A megállapodásban foglaltak érvényre juttatása kulcsfontosságú, de az államok legfőbb politikai vezetőinek megnyilatkozásai bizakodásra adnak okot.
A határok nélküli Európa megkövetelte egy valódi közös európai menekültügyi rendszer létrehozását, ami tisztességes és hatékony közös menekültügyi eljárást, és egyenlő befogadási feltételeket jelent minden tagállamban. Az ezt megvalósító jogszabályokat és néhány intézményt a rendkívüli tanácsi üléseken elfogadott tamperei, hágai és stockholmi programok keretében dolgozták ki.
Több mint egy évtizede élek Brüsszelben, de a nevezetessé vált Molenbeek-Saint-Jean kerületben egyszer jártam. Egy autómentes vasárnapon versenybiciklivel körbekerekeztem, majd a látottak alapján elhatározott gyors távozás közben azt állapítottam meg, hogy nem kell repülőre ülni ahhoz, hogy valaki egzotikus kalandtúrára utazzon. Azóta eltelt néhány év. Molenbeek felkerült a világ térképére, én pedig reggelente gépfegyveres katonák, rendőrségi helikopterek és páncélozott járművek között gurulhatok be a munkahelyemre.
.jpg&w=&h=100&zc=1)
Az Európai Bizottság 2015. november 6-án tette közzé javaslatát a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetének szövegéről. Habár az egyezmény végleges szövegének kialakításához még hosszú út vezet, a tervezet megjelenése alkalmat ad annak általánosabb vizsgálatára, hogy milyen szerepet játszik a transzatlanti tárgyalásokon a környezetvédelem és miért fontos, hogy az egyezmény integráljon meghatározott környezetvédelmi szempontokat.
A néhány héten belül kezdődő párizsi klímaváltozási konferencia alkalmával újra aktuális lesz a kérdés, hogy az EU GDP-jének 15-20 %-át kitevő közbeszerzési piac milyen mértékben tud hozzájárulni egy fenntartható pályára állított gazdasági növekedés eléréséhez. A 2014-es közbeszerzési irányelvek szövege alapján a pozitív szándékhoz nem fér kétség, ugyanakkor ez nem volt mindig ennyire egyértelmű. Rövid kitekintés az európai közbeszerzési szabályozás és a környezeti szempontok kapcsolatának alakulásáról.
Kelet-Európa politikai stabilitása ismét az Európai Unió (EU) külpolitikai napirendjére került. Bár Ukrajna politikai viszonyait nem az első alkalommal kíséri kitüntetett nemzetközi figyelem a Szovjetunió felbomlása óta, a jelenlegi válság rendezése évekig az EU elsőszámú külpolitikai kihívása lehet. Emiatt a krízisre adott válasz, nevezetesen a szankciók és azok hatékonysága is hosszú vitáknak adhat helyet. E szankciók hatékonyságát a legtöbb véleményvezér és a közvélemény egy jelentős része lenézi, mert véleményük szerint a korlátozó intézkedések nem képesek lényegi eredményt elérni a világpolitikában.
1. A regionális alap felhasználása tekintetében – a költségvetés végrehajtásáért a Bizottság felelőssége mellett – a tényleges végrehajtást a tagállamok hatóságai látják el.
2. A szabadság, biztonság és jog térségének lisszaboni közösségesítése mellett a külső határok védelmét a tagállamok hatóságai látják el.
A sor még folytatható lenne. A két látszólag össze nem tartozó uniós politika anatómiájában egy lényeges közös elem vehető észre: az uniós közigazgatás hiánya. Persze épülnek mindkét elemre ellenőrző (OLAF), illetve koordináló (FRONTEX) mechanizmusok, mindez a lényegi diagnózison keveset változtat.
.jpg&w=&h=100&zc=1)
2015. október 1-én tette közzé a Bíróság a C-32/14-es előzetes döntéshoztali eljárásban hozott ítéletét. E döntésben azt a kérdést válaszolta meg, hogy közjegyzői közokiratba foglalt fogyasztói szerződésekben a közjegyző köteles-e az uniós jog alapján a végrehajtási záradékkal történő ellátás szakaszában is vizsgálni a szerződés tisztességtelen kikötéseit.
Az Európai Unió jelenleg számos kihívással néz szembe. Az eurozóna válsága továbbra sem nevezhető megoldottnak, nem lehetetlen, hogy az Egyesült Királyság lakossága a közeljövőben az integráció elhagyása mellett dönt, ráadásul a menekültválság távlati európai szintű megoldása is várat magára. Ebben a helyzetben sokan az európai integráció kábultságból való felrázását várták François Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár október 7-én megtartott közös beszédétől az Európai Parlamentben.
2015. október 8-án az Európai Bíróságon elnököt választottak, mivel lejárt a bíróságot 12 évig elnöklő Vassilios Skouris megbízatása. A bírák titkos szavazással új elnöknek a korábbi elnökhelyettest, a belga Koen Lenaerts-ot választották meg. Lenaerts három évig, 2018. október elejéig tölti be azt a pozíciót.
2015. szeptember 10-én Bécsben bemutatták az Európai Társasági Modelltörvény (European Model Companies Act - EMCA). Az Európai Társasági Modelltörvény (European Model Companies Act - EMCA) nem az Európai Unió alkotása. Professzorok által készített javaslat, “soft law”, olyan modelltörvény, amelynek kijelentett célja, hogy a nemzeti és az európai joglakotó számára mintaként szolgáljon a társasági jogi normák kidolgozása során.
Az Európai Unió és Európa közvéleménye már 2014-ben érzékelte, hogy a kontinensre nehezedő migrációs nyomás számottevően növekedett. Különösen az összeomlott líbiai állam területéről kiinduló illegális tengeri migráció került be a köztudatba. Az egymást követő hajókatasztrófák felvetették az EU felelősségének, és általában a közös uniós menekültpolitika működőképességének kérdését. A politikai és társadalmi kritikákra reagálva 2015 májusában a Juncker vezette Bizottság új európai migrációs stratégiát tett közzé, amely a menekültválság akut kezelése mellett célul tűzte ki a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) általános reformját is. E bejegyzés az elmúlt hónapok fontosabb fejleményeit foglalja össze.
.jpg&w=&h=100&zc=1)
Péter és Pál szomszédok Luxembourgban. Péter a romániai magyar kisebbség tagja, és 2008-ban érkezett Luxembourgba, hogy egy ottani nemzetközi cégnél dolgozzon. Az új, kedvező állampolgársági szabályoknak köszönhetően 2010-ben megszerezte a magyar állampolgárságot. Pál fordítóként határozott idejű szerződést kapott az Európai Unió Bíróságánál, és családjával egy évre Luxembourgba költözött, magyar lakcímét azonban megtartotta. 2014-ben a szomszédok elhatározták, hogy részt vesznek a magyar parlamenti választáson.
Manapság igen komoly indulatokat kavar a menekültügy rendezésének kérdése. A viták egyrészt a Magyarország déli határain építendő fal kapcsán lángoltak fel, másrészt a menekültek elhelyezésének és Magyarországon tartózkodásának kérdését érintették. A napi sajtóban hangoztatott érvek jelentős része szakmaiatlan, úgy tűnik, a szabályozás ismeretének a hiánya, illetve a tények negligálása dominálja a közbeszédet. Ennek megfelelően szükségszerűnek tűnt áttekinti a menekültügy hátterét és jogi kereteit, ezáltal remélhetőleg hozzájárulva az eltérő nézetek szintetizálásához, illetve a megfelelő megoldások megtalálásához.