jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

2020. április 10. 11:55
Bárd Petra
ELTE ÁJK, MTA-ELTE Lendület SPECTRA Kutatócsoport
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

A COVID-19 koronavírus jelentette járványveszély miatt a világ megannyi országában történtek lépések a vírus terjedésének megakadályozása, az egészségügyi ellátórendszer túlzott megterhelésének megakadályozása, a gazdaság élénkítése, vagy épp a rémhírek és az álhírek terjesztésének visszaszorítása érdekében. Ezzel párhuzamosan azonban sajnálatosan szemtanúi vagyunk egy új típusú jelenség terjedésének is: Európában elsősorban a kelet-ázsiai származású személyekkel, Afrikában az európaiakkal szemben tapasztalható elutasító és egyre indulatosabb magatartásoknak, valamint a vírus szempontjából különösen veszélyeztett idősebb korosztály tagjaival szembeni neuralgikus helyzetek elszaporodásának.
 

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

2020. április 02. 12:53
Bencze Mátyás
TK JTI, DE ÁJK
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik, a kormányzat által bevetett eszköze a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítása. A jogalkotó két ponton nyúlt bele a Btk-ba: egyrészt új bűncselekményt kreált „Járványügyi védekezés akadályozása” névvel, másrészt módosította, illetve egy minősített esettel kiegészítette a már létező „Rémhírterjesztés” bűncselekményének tényállását. Bejegyzésünkben az utóbbi változtatást vizsgáljuk.

A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

2020. március 30. 13:17
Gulya Fruzsina
ELTE ÁJK
A jogosultságtudat kvalitatív megközelítése: a szakértői interjúk tanulságai

A korábbi négy blogbejegyzésben a kutatócsoport tagjai összefoglalták a jogosultságkultúra empirikus elemzésének elméleti és módszertani előfeltevéseit, valamint ismertették a jogi éberség komponensével, a jogok azonosításának komponensével, és a jogi mobilizáció komponensével kapcsolatos kutatási eredményeiket. Ebben a blogbejegyzésben a kutatáshoz kapcsolódó öt szakértői interjú első tapasztalatait és tanulságait mutatom be.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

2020. március 27. 11:38
Hungler Sára
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

Március elején nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány megfékezése érdekében szükséges korlátozni az emberek, azaz munkajogi szempontból a munkavállalók mozgását. Ebben a helyzetben a legfontosabb munkajogi kérdéseket az jelentette, hogy utasíthatja-e a munkáltató a munkavállalót a munkahelytől való távolmaradásra, illetve, hogy a távolmaradó munkavállalót megilleti-e a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146.§ (1) bekezdése szerinti állásidőre járó alapbér. Ezeket a kérdéseket a hatályos jog alapján meg lehet válaszolni.

A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

2020. március 26. 18:20
Lőrincz Viktor Olivér
TK JTI
A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete az NKFIH által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatással összefüggésben, „Epidemiológia és jogtudomány” címmel indít a kutatóközpont által is támogatott kutatási projektet.

A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense

2020. március 24. 15:57
Bartha Attila
TK PTI, TK JTI
A jogosultságkultúra empirikus elemzése: a jogi mobilizáció komponense

Előző blogbejegyzéseinkben a jogosultságtudat (rights consciousness) első – jogi éberség (rights awareness) – és második – a jogok azonosítása (rights identification) – komponensét elemeztük a 2019 nyarán történt adatfelvétel alapján. Ebben a részben a harmadik elemmel, a jogi mobilizációval (legal mobilization) foglalkozunk.

A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről

2020. január 31. 12:35
Hollán Miklós
TK JTI
A hálapénz büntethetőségének társadalmi megítéléséről

A „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves kutatási projektünk célja a büntetőjogi szabályozás újdonságaival kapcsolatos ismeretek és vélemények feltérképezése. A projekt keretében 2018 októberében végeztettünk el egy kérdőíves adatfelvételt a felnőtt magyar népességre reprezentatív mintán. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló 12 témához kapcsolódott, amelyek egyike az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó előnyök büntetőjogi megítélése volt.

A fogyatékossággal élő emberek választójogának európai fejleményei a Német Alkotmánybíróság legutóbbi döntése tükrében

2019. december 18. 20:17
Stánicz Péter
PhD-hallgató, ELTE ÁJK
A fogyatékossággal élő emberek választójogának európai fejleményei a Német Alkotmánybíróság legutóbbi döntése tükrében

A Német Alkotmánybíróság friss döntésében kimondta: a teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés, így valójában az önálló, autonóm élethez szükséges segítség önmagában nem képezheti alapját a választójogból történő kizárásnak. A bíróság döntése jól illeszkedik az egyéni autonómia alapjogi megközelítésének nemzetközi paradigmájához, és fontos precedensként szolgálhat más államok választójogi reformja során.

Az általános az új különös? Hatósági nyilvántartások az Ákr. és az Art. nyomán

2019. december 17. 23:05
Szalóki István
PhD-hallgató, DE ÁJK Marton Géza Doktori Iskola
Az általános az új különös? Hatósági nyilvántartások az Ákr. és az Art. nyomán

A jogalkotó célja kezdetben az volt, hogy egységes eljárásjogi kódexet biztosítson minden hatósági eljárás számára. Ezt a célt megvalósította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozási logikája, és ezt a célt tűzte ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) is szabályozásának alapjául. Az Ákr. – ugyanúgy, mint a Ket. – általánosan és egyértelműen szabályoz „valamennyi” hatósági eljárást, és alkalmazkodni kívánt mind a hatóság, mind az ügyfelek elvárásaihoz. Az Ákr. „általános közigazgatási eljárásjogi törvény” profiljának „predesztinációját” csökkenti az a tény, hogy a legnagyobb számban előforduló hatósági ügyek, az adóigazgatási ügyek esetében nem alkalmazható, amely megállapítás igaz a hatósági nyilvántartásokra és az adóalany-nyilvántartásra is.

„Vallási pereskedés.” Panelbeszélgetés Christopher McCruddennel emberi jogokról, bíróságokról és hitbéli meggyőződésekről

2019. december 05. 13:53
Balogh Lídia
tudományos munkatárs, TK JTI
„Vallási pereskedés.” Panelbeszélgetés Christopher McCruddennel emberi jogokról, bíróságokról és hitbéli meggyőződésekről

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében 2019. november 21-én panelbeszélgetés zajlott Christopher McCrudden (Michigan Law, Queens University Belfast)  Litigating Religions – An Essay on Human Rights, Courts, and Beliefs című, 2018-ban megjelent könyvéről, a szerző részvételével. A felkért hozzászólók Jaap Doedens (Pápai Református Teológiai Akadémia), Nagypál Szabolcs (ELTE ÁJK) és Evert van de Poll (ETF, Leuven) voltak; a tőlük, valamint a hallgatóságtól érkező észrevételek és kérdések nyomán élénk eszmecsere bontakozott ki. A könyvről magyar nyelvű recenzió olvasható az Állam- és Jogtudományban; a jelen blogbejegyzés a beszélgetés csomópontjainak felidézésére vállalkozik.

Gondolatok „A magyar jogosultságkultúra empirikus kutatása” című workshopról

2019. november 18. 13:13
Szontagh Veronika
kutatási asszisztens, TK JTI
Gondolatok „A magyar jogosultságkultúra empirikus kutatása” című workshopról

Mennyire vagyunk képesek felismerni konfliktusainkban a jogi dimenziót? Képesek vagyunk-e a jog nyelvén megfogalmazni konfliktusainkat? Milyen mértékben vagyunk hajlandók jogi eljárást indítani? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ „A jogosultságkultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?” elnevezésű kutatási projekt. A kutatás a jogosultságokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálja Magyarországon, valamint nemzetközi összehasonlításban holland és szerb adatokkal. A 2019. szeptember 17-én megrendezésre kerülő workshopon a hallgatóság megismerhette a kutatás elméleti keretét, módszertanát és első eredményeit is. A workshop keretében felkért hozzászólók opponálták a kutatás első fázisát, e sorok szerzője folytatja a sort, és röviden összefoglalja gondolatait, dilemmáit és kérdéseit a kutatással kapcsolatban.

Az identitás átalakulása Magyarországon és az Egyesült Királyságban

2019. szeptember 27. 11:13
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Az identitás átalakulása Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Az alábbi írás a „Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében” című Bolyai-kutatás keretében született. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A posztban e két esetben a nemzeti identitás átalakulását és annak az alkotmányos intézményekre gyakorolt hatásait elemzem.

Párhuzamok: alkotmányosságellenesség Magyarországon és az Egyesült Királyságban

2019. szeptember 27. 10:56
Majtényi Balázs
egyetemi tanár, ELTE TÁTK
Párhuzamok: alkotmányosságellenesség Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Az alábbi írás a Barátból ellenség? Az EU megítélésének változása a hazai közjogi fordulat és a Brexit tükrében című Bolyai-kutatás keretében készült. E kutatás kiinduló állítása, hogy a két országban zajló folyamatok, a fontos különbségek ellenére, meglepő párhuzamokat mutatnak. A poszban e két esetben megjelenő alkotmányosságellenességet vetem össze.

Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?

2019. augusztus 01. 22:54
Timár Balázs
tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás?

A napokban jelent meg egy sajtó-helyreigazítási eljárás nyomán született helyreigazító közlemény, amely egy szinte napra pontosan négy hónappal korábbi cikk állításait cáfolta. A helyreigazító közlemény az eredeti cikk több mint 90 százalékát annulálta. Felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e az effektív jogvédelemre egy olyan rendszer, amelyben végső soron bő negyedévvel később következik a jogsérelem orvoslása.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció európai központi bank alkotmánybíróság gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás közös kereskedelempolitika euró nemzeti érdek eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem fenntartható fejlődés ultra vires aktus bevándorlás ceta német alkotmánybíróság btk közös kül- és biztonságpolitika trump közigazgatás wto nafta migráció nemzeti bíróságok russia tpp menekültkérdés fundamental rights strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis bankunió personhood polgári kezdeményezés magyarország szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás environment eu sanctions energiapolitika ecthr európai integráció civil törvény compliance devizakölcsön prison conditions ukrán válság alkotmányjog fővárosi közgyűlés surrogacy európai parlamenti választások fogyatékosok jogai közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság végrehajtás válság lengyelország ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság