jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Az EU Bíróság jóváhagyja az EKB államkötvényvásárlási programját: előzetes észrevételek a Bíróság a C-62/14. sz. ügyben hozott ítéletéről

2015. július 02. 15:37
Darinka Piqani
Lendület-HPOPs Research Group
Az EU Bíróság jóváhagyja az EKB államkötvényvásárlási programját: előzetes észrevételek a Bíróság a C-62/14. sz. ügyben hozott ítéletéről

Szép Viktor (fordítás) - Varju Márton (szöveg gondozása)

2015. június 16-án az EU Bíróság (EUB) Nagytanácsa meghozta régóta várt ítéletét a Gauweiler ügyben (C-62/14). Az ítéletet két ok miatt is nagy érdeklődéssel várták. Az EUB álláspontja egyrészről döntő az Európai Központi Bank (EKB) „OMT” (Outright Monetary Transaction: monetáris célú, végleges értékpapír-adásvételi ügylet) kötvényvásárlási programjának érvényessége és a vonatkozó alapszerződési rendelkezések értelmezése megítélésénél. Másrészt az ítélet újabb izgalmas fordulatot hozott az EUB és a német alkotmánybíróság évtizedekre visszanyúló kapcsolatában. Az utóbbi 2014 januárjában foglalkozott az üggyel és döntött az ügyben felmerült kérdések az EUB-hoz referálásáról (BvR 2728/13, 2014. január 14.).

A kormányzat kihátrált az orvosi hálapénz egyértelmű büntetőjogi szabályozása mögül

2015. június 18. 13:51

 

 

Az Országgyűlés által 2015 júniusában elfogadott törvény már nem tartalmaz olyan módosító rendelkezést, amely a hálapénz hatályos büntetőjogi szabályozásának reformjára irányulna. Az Igazságügyi Minisztérium eredeti 2015 márciusában közzétett tervezetében még szerepelt ilyen norma, de azt a kormányzat – feltehetően szakmai szervezetek tiltakozása miatt – időközben visszavonta. Ezzel azonban nem oldotta meg azt a problémát, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének. A hálapénz büntetőjogi megítélésének rendezése tehát továbbra is jogalkotói beavatkozást igényel.

The Hungarian life imprisonment regime in front of apex courts II. - The findings of the Kúria (Supreme Court)

2015. június 18. 11:54

 

 

The regulation of whole life sentences varies in the Member States, however there seems to be a European consensus on granting some form of a meaningful review for possible conditional release from life imprisonment after the expiry of a long-term period spent in prison. Hungary was among the few Member States of the EU and the Council of Europe to have a sanction regime including whole life sentences without the possibility of review for conditional release, until the European Court of Human Rights (hereinafter: ECtHR, Court or Strasbourg court) ruled on the matter and in Magyar v Hungary (Application no. 73593/10, 20 May 2014) declared the Hungarian life imprisonment regime to be in violation of Article 3 of the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR or Convention). Last week the Kúria, the supreme court of Hungary had to remedy the human rights violation done to the whole life prisoner winning the Strasbourg case. In the review procedure Mr. Magyar was sentenced to life imprisonment with a possibility of conditional release after 40 years the earliest. In the present blog post the judgment will be analyzed in light of the ECHR and the attached case-law.

The Hungarian life imprisonment regime in front of apex courts I. - The findings of the European Court of Human Rights and the Constitutional Court

2015. június 18. 11:51

 

The regulation of whole life sentences varies in the Member States, however there seems to be a European consensus on granting some form of a meaningful review for possible conditional release from life imprisonment after the expiry of a long-term period spent in prison. Hungary was among the few Member States of the EU and the Council of Europe to have a sanction regime including whole life sentences without the possibility of review for conditional release – until the the European Court of Human Rights (hereinafter: ECtHR, Court or Strasbourg court) ruled on the matter and declared the Hungarian life imprisonment regime to be in violation of Article 3 of the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR or Convention). As a response to the judgment, the legislative introduced a novel Pardon Committee proceeding that could have been scrutinized by the Hungarian Constitutional Court, but it missed this opportunity. A brief analysis of Hungary’s obligations flowing from the Strasbourg judgment and the new Pardon Committee proceeding will be offered in this blog post.

EU-Russia Relations and the crisis in Ukraine: how to proceed?

2015. június 15. 9:11
Peter Van Elsuwege
Lendület-HPOPs Research Group
EU-Russia Relations and the crisis in Ukraine: how to proceed?

A certain level of engagement with the EAEU seems unavoidable, but the parallel development of good and differentiated bilateral relations with individual EAEU member countries remains important. Together with the full implementation of the Association Agreements with Ukraine, Moldova and Georgia, this is a key priority for the EU in the years to come. 

A TTIP és az Európai Parlament elhalasztott állásfoglalása

2015. június 15. 9:00
Horváthy Balázs
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
A TTIP és az Európai Parlament elhalasztott állásfoglalása

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások iránt érdeklődők nagy várakozásokkal tekintettek az Európai Parlament 2015. június 10-i plenáris ülésére. Erre a napra tűzték ki eredetileg a döntést a TTIP tárgyalásokkal kapcsolatos, az Európai Bizottságnak címzett állásfoglalásáról, azonban a vitát és a határozathozatalt végül elnapolták.

Rezsicsökkentés EU-módra – az energiahatékonysági irányelv átültetési problémái

2015. június 12. 9:47
Nyircsák Adrienn
MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport
Rezsicsökkentés EU-módra – az energiahatékonysági irányelv átültetési problémái

Az Európai Bizottság 27 tagállammal szemben folytat kötelezettségszegési eljárást az ún. energiahatékonysági irányelv (Energy Efficiency Directive, EED) nem megfelelő átültetése és alkalmazása miatt. Magyarország vonatkozásában az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének elmulasztása miatt az eljárás 2015 márciusában a bírósági szakaszba lépett. A Bizottság ezzel a lépéssel kívánja jelezni az energiafogyasztási szokások megváltoztatásához való tagállami hozzáállás összeegyeztethetetlenségét az EU energiahatékonysági programjával. Kérdéses, hogy a májusban elfogadott energiahatékonysági törvény megfelel-e a szakma várakozásainak.

Orbán Viktor az Európai Parlamentben bevándorlásról, halálbüntetésről és értékekről

2015. május 21. 15:10

 

 

A halálbüntetés és a bevándorlás kérdéséről vitázott kedden (május 19-én) az Európai Parlamentben (a továbbiakban EP) a magyar kormányfő. Mint azt Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból megtudtuk, a miniszterelnök megfontolandónak tartja a halálbüntetés visszaállítását, valamint jelentősen visszaszorítaná a bevándorlók számát Magyarországon. Ennek kapcsán tűzte napirendre az EP a Magyarország helyzetéről, az alapvető jogokról és uniós értékekről szóló vitát, amelyen Orbán Viktor is jelen volt.

Juncker: tovább a „schumani” úton?

2015. május 21. 15:04

 

 

2015. május 9-e a szokásos Európa-nap mellett az európai integrációt megalapozó ún. Schuman-nyilatozat 65. évfordulója is volt. Robert Schuman francia külügyminiszter ebben, az 1950. május 9-én nyilvánosságra hozott kommünikében vázolta nyilvánosan először a német és francia szén- és acéltermelés közös Főhatóság alá történő rendelésének tervét, és ezzel megalapozta az integráció első alakzatának, a hat európai állam által létrehozott Európai Szén- és Acélközösségnek megteremtését. Az integráció alapító atyáinak – Adenauer, De Gasperi, Schuman és Monet – szerepét lehetetlen túlértékelni; hiszen, mint ezt a napjainkban jól-rosszul, de létező és működő Európai Unió igazolja, egy olyan vízió mellett kötelezték el magukat, amely saját korukban szinte elképzelhetetlennek tűnt, és ez nem kevés politikai bátorságot és éleslátást kívánt meg tőlük.

Konferencia a közösségi jogokat sértő bűncselekményekről

2015. május 20. 13:34

 

 

Május 14.-én Intézetünk és az Országos Kriminológiai Intézet közös büntetőjogi konferencia-sorozatának záró rendezvényeként a közösségi jogokat sértő bűncselekmények aktuális kérdései kerültek terítékre. Jóllehet a magánvádas bűncselekmények szűk körétől eltekintve minden bűncselekmény felfogható a tágabb közösség érdekeit (is) sértő vagy veszélyeztető deliktumnak, mégis elmondható, hogy bizonyos gazdasági, környezetvédelmi vagy közrend elleni bűncselekmények szorosabban köthetőek a rendezvény címéhez. A konferencián elhangzott előadások többsége reményeink szerint írásban is megjelenik, ezért a következőkben nem célom azok ismertetése. Inkább a „blog” klasszikus műfajának megfelelően néhány impressziómat, egyes elhangzott felvetések továbbgondolása kapcsán megfogalmazódott töprengéseimet osztom meg az olvasóval.

A reklámadó mint állami támogatás

2015. május 06. 13:50
Papp Mónika
MTA TK HPOPs - Lendület Kutatócsoport
A reklámadó mint állami támogatás

Az Európai Bizottság idei, március 12-én ideiglenes intézkedésként hozott felfüggesztő rendelkezése és a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozata már nyilvánosan elérhető a versenyjogi főigazgatóság honlapján. Az alábbiakban a bizalmas információktól megtisztított határozat nyilvános változatát foglaljuk össze.

Article 7 TEU is a nuclear bomb – with all its consequences?

2015. május 05. 1:46

 

    

Changes in Hungarian public law and the adoption of the Tavares Report have stirred up the debate surrounding Article 7 of the Treaty on European Union (TEU). The present piece of writing analyses whether the “nuclear bomb” metaphor can be applied to Article 7, by resorting to legal economics, criminal law theory and game theory; and represents these findings by focusing on a possible typology of international organisations and on the Hungarian Fundamental Law and its fifth amendment.

Article 7 of the Treaty on European Union – is it really a nuclear weapon?

2015. április 13. 1:46

 

 

​The Treaty of Amsterdam (1998) made it possible for the European Union to impose legal (and not only political) sanctions on a Member State in case of violating the fundamental values of the Union. This practice, which initially connected legal consequences only to the serious and persistent violation of EU values, has been modified by the Treaty of Lisbon (2007) through adding the notion of ‘risking’ these values. Even though this Article has been part of the EU public law for two decades now, it only came to the centre of the Hungarian public attention in the last couple of years, mainly due to the continuous debates about the political turn of 2010 and about the new Hungarian constitution.

A hálapénz büntetőjogi megítélése – egy törvénytervezet margójára

2015. május 04. 8:59

 

 

Az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban közzétett egy törvénytervezetet, amely a hálapénz büntetőjogi megítélésére is figyelemmel módosítaná a büntető kódex vonatkozó rendelkezését. A következőkben a tervezett szabályozás elemzése mellett egy, a kérdés szabályozására vonatkozó alternatív javaslat kerül bemutatásra.

 

 

Christian Koenig: Merre tart az állami támogatások joga?

2015. április 03. 10:52

 

 

Az állami támogatások joga ma egyre inkább a közpolitika-alkotás álcázására szolgáló többfunkciós eszközként használatos. Alkalmazása nem korlátozódik egyes szektorokra, harmonizált vagy nem harmonizált területekre.  Az új Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról például szó szerint iránymutatásnak tekinthető, és mindenképpen több az Európai Bizottság állami támogatás-politikájának átlátható leírásánál. A dokumentum az állami támogatási ellenőrzésen - mint eszközön- keresztül kijelöli az uniós megújuló energiaszabályozás új irányát, amely a megújuló energiák megfelelő piacait át fogja formálni.

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás uniós értékek demokrácia jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta brexit arányosság elve szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás oroszország eusz 7. cikke human trafficking egységes piac európai bizottság elnöke human rights környezetvédelem adatvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia menekültkérdés fundamental rights bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis magyarország personhood polgári kezdeményezés szankció syngamy kötelezettségszegési eljárás eu sanctions energiapolitika environment devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény compliance alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés fogyatékosok jogai surrogacy európai parlamenti választások internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll kiotói jegyzőkönyv national courts platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség adójog consumer protection adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás európai politikai pártok; single market fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere európai politikai közösség hungary közerkölcs kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom elsőbbség elve kohéziós politika fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine régió jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia székelyföld autonomy of eu legal order inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature uk report european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature európai szomszédságpolitika mulhaupt olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság brit jelentés ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája eu klímapolitika exclusionarism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés kvótakereskedelem protectionism