jtiblog

A Jogtudományi Intézet blogoldala

Meghallgatásra talál-e az EU tagállamok nemzeti parlamentjeinek véleménye az uniós döntéshozatali eljárásokban?

2014. november 13. 12:19

 

 

„Talán nem formális, de legalábbis politikai értelemben minden nemzeti parlament bizonyos módon európai intézménnyé vált” –fogalmazott Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökeként 2012‑ben. Szavai arra utaltak, hogy a gazdasági és költségvetési válság addig nem tapasztalt kölcsönös függést idézett elő és együttműködést kíván meg az európai uniós intézmények és a tagállami intézmények között, beleértve a nemzeti parlamenteket is.

Konferencia az állampolgárság nemzetközi magánjogi kérdéseiről

2014. október 30. 14:50

 

 

2014. október 9-én a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Tudományos Tanácsa és a MTA TK Jogtudományi Intézete (a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék támogatásával) konferenciát rendezett az állampolgárság nemzetközi magánjoghoz köthető kérdéseinek megvitatására. A kérdés aktuális, több szempontból is: egyrészt egyre többször merül fel uniós szinten a közokiratok, például anyakönyvi kivonatok használhatóságának problémája. Másrészt 2015-ben lép hatályba a 650/2012/EU rendelet, mely a nemzetközi öröklési jogviszonyok egyes kérdéseit szabályozza majd, ideértve a joghatóságot, alkalmazandó jogot és határozatok elismerését-végrehajtását is, egyéb eljárási kérdések, például egy, az unióban általánosan elismert európai öröklési bizonyítvány mellett. Ráadásul, a kettős állampolgárok számának növekedése, illetve a fokozott uniós migráció miatt is érdemes a hasonló kérdésekre koncemntrálni.

Szankciópárbaj az Európai Unió és Oroszország között II.: A korlátozó intézkedések magyarországi következményei, nemzeti érdekek és a közösségi hűség elve

2014. október 29. 17:15

 

 

Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.

Szankciópárbaj az Európai Unió és Oroszország között I.: A jogi keretek

2014. október 29. 16:52

 

 

Az ukrán válság 2014 márciusában fordulóponthoz érkezett, amikor egy illegitimnek tartott népszavazást követően az Orosz Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, az Európai Unió pedig ennek hatására „gazdasági szankcióként” aposztrofált intézkedések sorát vezette be. Kétrészes elemzésünk első felében az uniós korlátozó eszközök és az orosz ellenintézkedések jogi hátterét elemezzük, majd a következő bejegyzésben a szankciók nemzeti szinten jelentkező hatásait, valamint az uniós és a nemzeti érdek között meghúzódó konfliktus politikai összefüggéseit vizsgáljuk.

Fogyasztóvédelmi magánjog és a tagállamok eljárási autonómiája - A Bíróság C- 34/13. sz. Monika Kušionová-ügyben hozott ítélete

2014. október 21. 16:40

 

 

A 93/13/EGK irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről ugyan nem tartalmaz szabályokat a fogyasztói hitelszerződés biztosítékaként szolgáló ingatlanokra vonatkozó nemzeti végrehajtási eljárások vonatkozásában, azonban az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján az Európai Unió Bírósága (továbbiakban EuB) vizsgálhatja a fenti nemzeti eljárási szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét.

Gondolatok az életfogytig tartó szabadságvesztés lehetséges jövőjéről

2014. szeptember 19. 12:45

 

Néhány napja került sor a Jogtudományi Intézet és az Országos Kriminológiai Intézet közötti együttműködés keretében  rendezett második konferenciára, amelynek ezúttal mi voltunk a házigazdái. A tanácskozás az új Btk. szankciórendszerének fontosabb kérdéseivel foglalkozott, s a nyitó előadás máris igen aktuális és vitatott kérdést érintett, az életfogytig tartó szabadságvesztés jelenét és lehetséges jövőjét.

A Juncker Bizottság: nagy lehetőség a kis tagállamok számára?

2014. szeptember 18. 18:12

 

 

Az új Európai Bizottság (a továbbiakban Bizottság vagy EB) várva várt névsorát szeptember 10-én jelentette be Jean-Claude Juncker, az EB leendő elnöke.  A bizottsági portfóliók újszerű elosztása és a munkaszervezési módszerek reformja alapvető újdonság az előző, José Manuel Barroso által elnökölt Bizottsághoz képest.

A Bizottság sürgeti a nemzeti versenyhatóságok pozíciójának megerősítését EU-szerte a versenyjogi szabályok hatékony érvényesítésének érdekében

2014. szeptember 09. 10:55

 

 

 Az Európai Bizottság új közleményében (Az antitröszt szabályok 1/2003/EK rendelet alapján történő érvényesítésének tíz éve: Eredmények és jövőbeli kilátások, COM(2014) 453 final) meghatározza a versenyjogi szabályok jogérvényesítésének a tagállami versenyhatóságokon keresztül történő erősítése szempontjából kulcsfontosságú területeket.

A demokrácia „külső oldala” – az Európai Parlament és az Unió nemzetközi megállapodásai az EUB C-658/11. sz. Parlament kontra Tanács ítélete értelmében

2014. szeptember 07. 8:01

 

 

Jelen ügyben a Bíróságnak a szomáliai partoknál folytatott kalóztámadások elleni küzdelemmel összefüggésben kibocsátott aktus jogszerűségét kellett felülvizsgálnia és ennek érdekében értelmeznie az uniós szintű együttműködés három területe, ‑ a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója, valamint a fejlesztési együttműködés – közötti határvonalat. A különböző szakpolitikák elhatárolása nem újkeletű kihívás az ítélkezési gyakorlatban. 

A tagállamok mérlegelési mozgástere a köztisztviselői bérrendezés terén, az Unió a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogának tükrében: a Bíróság ítélete a Specht és mások ügyben

2014. szeptember 07. 7:59

 

 

Az Európai Unió Bíróságának ítélete (a C-501/12 – C-506/12, C-540/12 és C-541/12 sz. ügyekben) a német szövetségi köztisztviselők illetményrendszerét érintő 2009. évi reform, illetve a Berlin tartomány köztisztviselőinek illetményrendszerét érintő 2011. évi reform ügyében született. Az új rendelkezések révén előtérbe kerültek a régi szabályrendszer elégtelenségei, nevezetesen, hogy az az alapilletmény megállapításakor figyelembe vette a köztisztviselő életkorát (azaz a közszolgálatban eltöltött idő hosszát), és ennek tükrében a jelenlegi köztisztviselői fizetési fokozatokat egy átmeneti időszakot létrehozva a régi rendszer diszkriminatív rendelkezéseit alapul véve sorolták újra, illetve bírálták felül az egyes fokozatokhoz tartozó illetményeket. Az Európai Unió Bírósága felé előterjesztett kérdések különösen azt vitatták, hogy a szolgálatban eltöltött idő hossza, amely a közalkalmazotti bértábla hagyományos elemének tekinthető, maradhat-e továbbra is meghatározó tényező a köztisztviselői illetményrendszer szabályozása során, illetve, hogy a tagállamok mozgástere mennyire behatárolt a régi és az új illetményrendszer közötti átmeneti időszakról való rendelkezéskor.

Az Európai Unió új arca: Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság élén

2014. szeptember 07. 7:55

 

 

Noha manapság a politika lényegét leginkább számszerűsíthető eredményekben, arctalan hatalomtechnikai megoldásokban és a demokratikus elszámoltathatóság érvényesítésben látjuk, továbbra sem felejthetjük el, hogy a személyiségnek legalább ilyen jelentős szerepe lehet a politikai folyamatok alakításában.  Az európai integráció történetében elég csak Jean Monnet-ra, az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának első elnökére, vagy Jacques Delors bizottsági elnökre gondolni. Kettőjük – személyiségük és víziójuk – nélkül minden bizonnyal sosem érte volna el azokat az eredményeket az integráció, mint amelyeket ma megtapasztalhatunk. 

Egyenlő választójog vagy közvetlen választás: az új fővárosi választási rendszer alkotmányos dilemmája

2014. augusztus 25. 13:02

 

 

A fővárosi közgyűlési választás módosítását felülvizsgáló és a módosításokat részben hatályon kívül helyező alkotmánybírósági döntést számos kritika érte, és alighanem fogja is még érni. Amint arra az egyik elemzés – igen helyesen – rámutat, az sem teljesen világos, tulajdonképpen milyen álláspont is kapott a testületben többséget. Az elemzés a határozat egyetlen elemét, a közvetlen választás elvének alkotmánybírósági magyarázatát próbálja értelmezni, az Ab által alkotmányosnak ítélt törvényi megoldás indokolása alapján.

A devizahitelek törvényi rendezésének első köre - gondolatok

2014. augusztus 01. 12:12

 

 

Lassan rendeződni látszik a devizahitelek problémaköre. Az Országgyűlés elfogadta a „Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló” törvényt – a továbbiakban devizahiteles törvény. A jogszabály célja a Kúria 2/2014. PJE határozatában foglaltak hatékony érvényre juttatása, a tömeges perlések megelőzése.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása: hiba a felhatalmazásban

2014. július 31. 16:32

 

Az Alkotmánybíróság (AB) az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a fővárosi közgyűlés megválasztásának módjáról szóló új szabályozást. A 8 fős többség érveléséhez a kisebbségben maradó 7 bíró hat különvéleményt fűzött, a határozat éles kritikát kapott jogvédő szervezetektől és alkotmányjogász szakmai köröktől egyaránt. Jelen bejegyzés a közvetlenség és egyenlőség elvére vonatkozó pro és kontra érveket járja körül.

A megelőző jogos védelem fantom-tényállása

2014. július 25. 12:40

 

 

Hibátlan bűnmegelőzés, tökéletes biztonság nincs, az állam pedig – mivel nem állíthat minden és mindenki mellé rendőrt – nem tudja megakadályozni valamennyi jogsértés bekövetkezését. Ezt elismerve bizonyos szűk körben, ún. jogos védelmi helyzetben megengedi a jog, hogy az állam helyett az egyén védje meg saját vagy mások életét és tulajdonát, illetve a közrendet. Ilyenkor erő áll az erőszakkal szemben, amennyiben az erő a jogos, az erőszak a jogtalan hatalomgyakorlás– írja Edvi Illés Károly már 1894-ben. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese több mint egy évszázaddal később így fogalmaz: „a jogosan védekező olyan támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben ezek a szervek az említett kötelezettségüknek nem képesek eleget tenni, a megtámadott számára biztosítani kell a védekezés jogát. Lényegében tehát a jogszerűen védekező a társadalom védekezését valósítja meg a támadóval szemben.”

Címkefelhő

alapjogok európai bíróság európai bizottság tagállami mozgástér ttip európai parlament belső piac fogyasztóvédelem tisztességtelen szerződési feltétel jogállamiság diszkrimináció alkotmánybíróság európai központi bank gazdasági és monetáris unió versenyjog kúria állami támogatás demokrácia uniós értékek jogegységi határozat előzetes döntéshozatali eljárás nemzeti érdek közös kereskedelempolitika euró eu alapjogi charta arányosság elve brexit szociális jog irányelvek átültetése european convention of human rights kásler-ítélet fizetésképtelenségi rendelet választás eusz 7. cikke oroszország európai bizottság elnöke human trafficking egységes piac adatvédelem human rights környezetvédelem bevándorlás fenntartható fejlődés ultra vires aktus btk közös kül- és biztonságpolitika ceta német alkotmánybíróság trump wto nafta közigazgatás tpp migráció nemzeti bíróságok russia fundamental rights menekültkérdés bankunió strasbourgi bíróság panpsychism szolidaritás ukraine crisis polgári kezdeményezés magyarország personhood kötelezettségszegési eljárás szankció syngamy eu sanctions energiapolitika environment compliance devizakölcsön ecthr európai integráció civil törvény alkotmányjog prison conditions ukrán válság fővárosi közgyűlés európai parlamenti választások fogyatékosok jogai surrogacy kiotói jegyzőkönyv national courts internet verseny szabadsága magyar helsinki bizottság ebh államcsőd közbeszerzés felsőoktatás normakontroll adójog consumer protection platformtársadalom halálbüntetés vesztegetés szülő nők helyzete likviditás külkapcsolatok állampolgárság lex ceu eljárási alkotmányosság versenyképesség európai politikai pártok; single market adókövetelés hálapénz peschka menekült hatáskörmegosztás european court of human rights nemzetközi magánjog közjogtudomány adózás pártfinanszírozás retaliation adatmegőrzési irányelv fizetésképtelenségi eljárás schuman-nyilatkozat jogelmélet fal dajkaterhesség környezetvédelmi politika családi jog zaklatás gmo-szabályozás európai politikai közösség hungary közerkölcs sokszínű európa alapító atyák vallásszabadság dublin iii egyesült királyság áruk szabad áramlása öröklési jog szegregáció beruházásvédelem gmo-mentesség központi bankok európai rendszere hatáskör-átruházás politikai pártok european court of justice kisebbségek juncker bizottság első alkotmánykiegészítés 1951-es genfi egyezmény egészségvédelem uniós polgárság irányelvek szabályozáshoz való jog european neighbourhood policy elsőbbség elve kohéziós politika sokféleség energiahatékonysági irányelv obamacare strasbourgi esetjog tényleges életfogytiglan közigazgatási perrendtartás ártatlanság vélelme jog és irodalom régió fizetésképtelenség; energiaunió születésszabályozás parlament európai bíróság elnöke új btk. általános közigazgatási rendtartás alapjogi charta legitimáció erdély ukraine székelyföld autonomy of eu legal order jogharmonizáció; eurasian economic union hobby lobby véleménynyilvánítás szabadsága lenaerts törökország kikényszerítés konferencia uk report inviolability of eu legal order csődjog; dcfta büntetőjog média hatékony jogvédelem szabadságvesztés történelmi konfliktusok személyek szabad mozgása law in literature európai szomszédságpolitika mulhaupt european values többségi demokrácia; jogos védelem országgyűlés franciaország uniós válságkezelés európai jog szociális deficit law as literature brit jelentés olaszország european central bank áldozatvédelem sajtószabadság németország lojális együttműködés európai tanács európai emberi jogi egyezmény letelepedés szabadsága lengyel alkotmánybíróság ingatlanadó-követelés article 7 teu népszavazás german constitutional court végrehajtás válság lengyelország jogállamiság-védelmi mechanizmus excessive deficit nyilvános meghallgatás rule of law common commercial policy omt értékközösség egyesülési jog szíria uniós jog sérthetetlensége kiskereskedelmi különadó eu klímapolitika exclusionarism kommunikáció democracy európai unió alapjogi ügynoksége egyenlő bánásmód görögország muršić érdekközösség velencei bizottság lengyel alkotmánybíróság uniós jog autonómiája kvótakereskedelem protectionism datafication reklámadó emberi méltóság pénzügyi válság ügynökprobléma gazdasági szankciók civil jogállamiság infrastruktúrához való hozzáférés