A Társadalomtudományi Kutatóközpont Inkubátor Kutatási Projekt Alap támogatását nyerte el a JTI által kezdeményezett, Constitutional risk management in the V4 countries (Alkotmányos kockázatkezelés a V4 országokban) című nemzetközi projekt.

A kapott támogatás összege: 3,48 millió forint.

A projektben a JTI mellett

• Szlovákiából a Nagyszombati Egyetem (Trnava University),
• Csehországból a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete (Institute of State and Law of the Czech Academy of Sciences),
• Lengyelországból a krakkói Jagelló Egyetem (Jagellonian University, Krakow).

kutatói vesznek részt.

A projekt 2020. szeptember 1-től indul, időtartama 2 év.

A projekt vezetője: Szente Zoltán, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

A projekt rövid leírása:

A COVID-19 világjárvány korábban nem tapasztalt kihívások elé állította a nemzetközi közösség országait. Az egészségügyi vészhelyzetre az egyes államok eltérő módon válaszoltak, azaz a válságmenedzsment különböző stratégiáit és módszereit alkalmazták. A koronavírus-járvány okozta válság következményeit, illetve a válságkezelés hatékonyságát számos új kutatás kezdte el vizsgálni.

A JTI által kezdeményezett kutatás koncepciója abból a feltételezésből indul ki, hogy a mostani egészségügyi veszélyhelyzeten túl az európai nemzetállamoknak fel kell készülniük további, más típusú globális kihívásokra is, mint amilyenek a környezeti károk, természeti és ipari katasztrófák (pl. a globális felmelegedés), a világgazdasági válságok (pénzügyi krízisek, adósságválságok, a nemzetközi kereskedelem összeomlása), a nemzetközi és belbiztonsági kockázatok (háborús veszély, nemzetközi terrorizmus) vagy a tömeges bevándorlás.  Az ilyen válságok leküzdése különleges jogállapotokat, kivételes felhatalmazásokat igényelhet, miközben elsőrendű érdek, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás, illetve az alapjogok csak szükséges mértékben kerüljenek korlátozásra, s ne szenvedjenek maradandó károsodást. Ez pedig a különleges jogrendek, illetve a kivételes hatalomgyakorlás alkotmányos keretek között tartását igényli.

A nemzetközi kutatási projekt célja az, hogy hozzájáruljon a globális válsághelyzetek alkotmányos kezelésére vonatkozó tudományos ismeretekhez, továbbá hogy tudományos, illetve szakmai megalapozást biztosítson a nemzeti, illetve regionális keretek között folytatott válságmenedzsment alkotmányos és jogi keretfeltételeinek fejlesztéséhez. A kutatás a Visegrádi államok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) alkotmányos rendszereinek és jogi szabályozási rezsimjeinek vizsgálatára irányul. Ennek részeként a kutatási program azt célozza, hogy összehasonlítsa a V4-országok alkotmányainak megoldásait, a kivételes hatalomgyakorlásra való felhatalmazás alkotmányos kereteit és intézményi garanciáit.

A legfontosabb kutatási kérdések az alábbiak:

1. Milyen típusú különleges jogrendeket ismernek a nemzeti alkotmányok? Az alkotmányi szintű szabályok hogyan osztályozhatók

• a veszélyhelyzetek,
• a felhatalmazás kiterjedése (eszközei),
• az alkotmányos garanciák szempontjából?

2. Milyen nem alkotmányi szintű (specializált) szabályozási rezsimek működnek a válsághelyzetek kezelésére?

3. Milyen gyakorlati tapasztalatok vannak a különleges jogrendek alkalmazásával kapcsolatban?

A kutatási eredmények alapján megalapozott javaslatokat lehet majd tenni abban a tekintetben, hogy

• a kivételes hatalom mely eszközeinek alkalmazása lehetne szükséges, illetve elfogadható újabb veszélyhelyzetek kezelése során;
• milyen típusú jogegységesítés (-közelítés) lenne kívánatos nemzetközi szinten, illetve szólnak-e érvek a szabályozás regionális konvergenciája mellett (pl. a hatékony regionális válságkezelés érdekében);
• s mindezek alapján milyen alkotmányos-jogi reformokra lenne szükség.